Éppen hogy befejeződött a Nádasdy Ádám-találkozó a könyvtárban, már tekerek is át a képtárba, hogy ne késsem le a következő felvonást.
Szombathelyen hirtelen annyi minden történik, mint máskor fél év alatt. A múlt hétvégét Budapesten töltöttem, és szinte semmi érdemleges kulturális programot nem találtam – most viszont a Bloomsday keretében helyben elkényeztetnek mindenféle jóval.
Azt is tudom, hogy a város nehéz fába vágta a fejszéjét, mert a kortárs művészeti alkotásokat nagyon nehéz „tömegesíteni”, de mégiscsak ennek van értelme.
Közpénzből nem helyes olyan kulturális programokat támogatni, amelyek nem felemelnek, csak szórakoztatnak, vagy ne adj' Isten, lefelé húznak – mert azt az emberek megoldják saját zsebből is.
Ezzel szemben minden magaskultúrára költött közpénz bőségesen megtérül – még akkor is, ha azt hisszük, hogy nem.
Nagyjából idáig jutok az eszmefuttatással, amikor megérkezem a Szombathelyi Képtár emeletére, ahol a Leopold Bloom Művészeti Alapítvány kiállításmegnyitója zajlik.
Hogy ez pontosan micsoda, és mi ennek a jelentősége, arról már tavaly írtam 
Leopold Bloom hazatért - Új állandó kiállítás nyílt a Szombathelyi Képtárban 2024. June 15. 20:43 . A lényeg: akit csak egy kicsit is érdekel a kortárs képzőművészet, az az elkövetkező napokban, hetekben mindenképp látogasson el a Szombathelyi Képtárba, ahol nemcsak színvonalas, hanem érdekes művek is várják.
Az „Élni, véteni, bukni, győzni” című tárlat például az említett alapítvány legfrissebben a gyűjteménybe került alkotásait mutatja be, kiegészítve a korábbi szerzeményekkel. A nyitóeseményen négyen is beszédet mondtak.
Ragnar Almqvist, Írország magyarországi nagykövete fontosnak tartotta, hogy idézze – a mellesleg ír származású – John F. Kennedy elnököt:
„Kevés fontosabb dolgot látok országunk és civilizációnk szempontjából, mint a művész helyének teljes elismerését. Ha a művészeteknek táplálniuk kell kultúránk gyökereit, a társadalomnak szabaddá kell tennie a művészt, hogy kövesse vízióját, bárhová is viszi. Soha nem szabad elfelejteni, hogy a művészet nem a propaganda formája, hanem az igazság egy formája.”
Ez akár lehetne az egész Bloomsday mottója. És talán az is.
Horváth Soma, a kultúráért is felelős alpolgármester felidézte a kiállítás létrejöttének előzményeit Leopold Bloom hazatért - Új állandó kiállítás nyílt a Szombathelyi Képtárban 2024. June 15. 20:43 , valamint Szombathely pozícióját a kortárs képzőművészet képzeletbeli térképén. Czenki Zsuzsanna, a Savaria Múzeum igazgatóhelyettese arról beszélt, hogy a tárlat hidat épít a magyar és a nemzetközi képzőművészet, a lokális és a globális, illetve a jelen és a múlt közé.
Kollár Dalma Eszter, a Leopold Bloom Művészeti Alapítvány művészeti vezetője abban bízik, hogy az alapítvány vásárlásai és a kiállítás segítenek elindítani fiatal alkotók művészi karrierjét.
Ehhez csak annyit tennénk hozzá: érdemes elolvasni a művek mellé elhelyezett rövid szövegeket is, mert ezek sokat segítenek az alkotások és az alkotói szándékok értelmezésében. Garantált élmény lesz.
Kiállító művészek: Asztalos Zsolt, Balogh Kristóf József, Batykó Róbert, Dezső Tamás, Kádár Emese, Máté Dániel, Nemes Csaba, Nyíri Orsolya, Papp Sándor Dávid, Petrányi Luca, Simon Zsuzsi, Szabó Nóra, Tóth Boldizsár.
A kiállítás augusztus 31-ig tekinthető meg a Szombathelyi Képtárban.
Közben valami egészen fura dolog történt két szinttel lejjebb
Néhány mű az „Extraplanetáris romafuturizmus” című kiállításról, amely szintén péntek este nyílt az Új Irokéz Galériában, a Szombathelyi Képtár alagsorában.
Az Irokéz Galéria szereti meghökkenteni a látogatókat szokatlan tárlatokkal – és ez most maradéktalanul sikerült.
Oláh Norbert alkotásai számos értelmi és érzelmi húron játszanak egyszerre. Az értelmezésben sokat segített a kiállítást megnyitó Nemes Z. Márió kritikus, akinek nagy sikerű beszédét Pados Gábor galériatulajdonos egy egyetemi előadás és stand-up comedy keverékének nevezte.
A lényeg talán az, hogy Oláh Norbert futurizmusa illeszkedik egy nemzetközi irányzathoz, amelynek közös nevezője: egy nemzeti vagy etnikai kisebbség szemszögéből képzeli el – ha úgy tetszik, sajátítja ki – a jövőt, jellemzően sci-fi formájában.
A művek egyszerre társadalomkritikusak és humorosak.
A képek egyik része egy elképzelt „roma futurista űrprogram” spekulatív víziója, amelynek célja a „világűr cigányosítása”, és amelyben új értelmet kap a sötétség és a világosság.
A bejáratnál ennél sokkal részletesebb információ is elérhető. Reméljük, sikerült felkelteni az érdeklődést.
A kiállítás megtekinthető:
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
