Mindenkinek lakni kell valahol – Közvetítő lett a város a bérlők és a bérbeadók között Szombathelyen

A bérlakás-rendszerben lévő feszültségek enyhítésére válaszul született Szombathelyen a Közösségi Bérlakás Rendszer, vagyis KBR.

Gabriella, férje és fiuk 5 évvel ezelőtt költöztek Szerbiából Szombathelyre. Először egy munkásszállón éltek, majd más lakhatás után néztek. Akkor még csak Gabriellának volt munkája, így csak egy pincelakást tudtak kivenni 65 ezer forintért. A lakás azonban vizesedett, nagy volt a páratartalom, gyermekük pedig nagyon köhögött miatta, sokszor iskolába se ment. Így hamar rájöttek, ideje mást keresni.

„Az albérletek borzasztóan drágák, sehol sem találtunk olcsót. Egyedül tartottam el a családot, de muszáj volt valamit lépnünk” – mesélte a családanya.

Megpróbáltak önkormányzati lakásra pályázni, de ez nem sikerült. Ezután tanácsolta nekik egyik ismerősük, hogy próbálkozzanak meg a közösségi bérlakásrendszerrel. A korábbi kudarcok után végre sikerrel jártak: két és fél hónap múlva megkapták a lakást, ami bár nem túl nagy, azt mondják, nekik untig elég, ráadásul frekventált helyen is van.

Fiuk egyébként 12 éves és már hatodik éve karatézik. Többszörös országos bajnok és külföldre is jár versenyezni, ha minden jól megy, szerepelni fog az Európa-bajnokságon is. Folyékonyan beszél magyarul és szerbül is, közben pedig németül és angolul is tanul.

„Ilyen téren nem apja fia, hiszen hiába vagyunk itt már öt éve, a férjemre nem sok magyar ragadt” – tette hozzá nevetve Gabriella.

Közösségi bérlakás
Az érmeknek is jutott hely.
Mészáros D. Zsolt

„Az utolsó utáni pillanatban vagyunk, családok kerülhetnek az utcára”

Sok-sok éve probléma Magyarországon az önkormányzati bérlakások hiánya. Nincs ez másként Szombathelyen sem. Összesen 2100 önkormányzati bérlakás van a közel 80 ezres lakosú városban. Az elmúlt tíz évben a hivatal folyamatosan jelezte, hogy elfogynak az üres lakások, és ez be is következett.

Igény viszont bőven lenne, sok olyan család van még, mint Gabrielláéké. Jelenleg 200 új bérlakásra lenne szükség. 2022 januárjában ki is jelölte a szombathelyi közgyűlés azokat a területeket, Önkormányzati bérlakások épülhetnek az egykori szombathelyi Szabadidőközpont területén January 25. 16:06 ahol meg lehetne építeni ezeket a bérlakásokat, jelenleg azonban nincs forrása az önkormányzatnak a megépítésükre, a központi támogatás elnyerésére pedig egyelőre nem túl jók a kilátások.

2022 januári információk szerint jelenleg 24 üresen álló önkormányzati bérlakás van Szombathelyen, ezek közül 11 komfortnélküli, 9 összkomfortos, 4 pedig komfortos fokozatú. Azonban mindegyik helyreállításra szorul és mivel az önkormányzat jelenleg ezt nem tudja vállalni, a felújítás a bérlőkre marad. Olyan bérlőt azonban nehéz találni, aki ezt be tudja vállalni.

Az egykori Szabadidőközpont. Ide is terveznek bérlakásokat.
Mészáros D. Zsolt

A kérelmek száma meghaladja a 250-et, ebből pedig nagyjából 180 sürgős eset. Czeglédy Csaba képviselő, a Szociális és Lakás Bizottság elnöke januárban azt mondta, 200 új bérlakást akar a szombathelyi önkormányzat, de a leendő helyszíneken módosítottak January 28. 19:10 „hónapról hónapra több tucattal nő azoknak a száma, akik különböző családi vagy anyagi helyzetből fakadóan lakhatási krízisbe kerülnek”.

Szombathelyen jelenleg 80-120 ezer forint egy átlagos lakás bérleti díja, ehhez jön még a rezsi, ami a fűtésszámlától függően még 20-30 ezer forintra is rúghat. Ezt pedig szinte képtelenség egy átlagos fizetésből vagy nyugdíjból kifizetni. Nem ritkák a bérleti díj-elmaradások, emiatt pedig sokakat a bérleti szerződés felmondásával fenyegetnek.

„Engem hetente legalább hárman-négyen hívnak sírva, hogy kilátástalannak látják, hogyan fizetik ki a bérleti díjat. Az utolsó utáni pillanatban vagyunk, családok kerülhetnek az utcára” – hangsúlyozta akkor Czeglédy.

Külföldi mintát igazítottak a magyar környezethez

A lakhatási krízisre válaszul született meg a Közösségi Bérlakás Rendszer, vagyis a KBR, ami egyedülálló Magyarországon és amit még 2020 februárjában fogadott el a közgyűlés. A KBR lényege, hogy magánlakás-tulajdonosok felajánlhatják lakásaikat az önkormányzatnak.

Tehát az önkormányzat veszi bérbe a felkínált lakásokat, melyeket aztán bérbe ad a Szociális és Lakásbizottság által kiválasztott személyeknek. Ezzel az önkormányzat garanciát nyújt a bérbeadónak a lakbérek időben történő rendezésére, ugyanis az önkormányzat gondoskodik a bérleti díj beszedéséről, a lakás állagának megőrzéséről és a folyamatos ellenőrzésről. Tehát a bérbeadói és a bérlői oldal szempontjából is lakásbérleti biztonságot kínál a KBR.

A részletekbe Vinczéné Menyhárt Mária, a Polgármesteri Hivatal Egészségügyi és Közszolgálati Osztályának vezetője, Szentkirályi Bernadett, a Szociális és Lakás Iroda irodavezetője, valamint Tóth Balázs szociálpolitikai ügyintéző avatta be a Nyugat.hu-t.

„Maga az ötlet még 2013-ban merült fel egy szakmaközi együttműködés keretében, amelyben az önkormányzat a Habitat for Humanity nevű civil szervezettel és a Városkutatás Kft. nevű budapesti céggel együtt vett részt” – mesélte az osztályvezető.

A projekthez nyugat-európai mintákat vettek alapul, melyek kiindulási pontnak tökéletesek voltak, de mivel ezek a rendszerek az adott országok működéséhez és lakóihoz lettek igazítva, nem lehetett olyan könnyen integrálni őket a magyar jogi és társadalmi környezetbe. Tehát az igazi munka még csak ezután kezdődött.

„Első körben fel kellett mérni, hogy milyen a jelenlegi piaci helyzet, majd azon kellett gondolkozni, hogy hogyan tudjuk motiválni a bérbeadókat, illetve hogy mit tud garantálni az önkormányzat és mi kell cserébe az önkormányzatnak ahhoz, hogy ez a rendszer fenntartható és gazdaságos maradjon” – magyarázták.

Konzultáltak több szakemberrel és szakértővel, felméréseket készítettek. Először egy elég bonyolult rendszerben gondolkodtak, minden apróságot szabályozni akartak, de közben rájöttek, hogy egyszerűbbre kell kialakítani a rendszert, ha azt szeretnék, hogy működőképes legyen.

„Nagyon jó, hogy az ember támaszkodhat az önkormányzatra”

Ez egy hosszú folyamat volt, de 2019 végén, 2020 elején már úgy érezték, hogy kezd kikristályosodni a rendszer és működhet a való életben is.

Maga a KBR 2020. március 1. óta működik, de az akkor kitörő koronavírus-járvány miatt nem ment egyszerűen a bevezetése, hiszen bár elméletben és papíron jól működött, csak a gyakorlat mutatta meg, hogy valóban működőképes-e.

2020 novemberében aztán eljött a nagy pillanat: beköltözhettek az első bérlők az első öt lakásba.

„Magam is meglepődtem a gyorsaságon, de roppantul elégedett vagyok a rendszerrel. Nagyon jó, hogy az ember támaszkodhat az önkormányzatra. Tudják, hogy milyen helyzetben vagyunk, így ha esetleg a bérbeadó meggondolná magát, akkor az önkormányzat keresni fog nekünk egy másik lakást” – mesélte Gabriella, akivel történetünk kezdődött.

Közösségi bérlakás
Otthonukban beszélgettünk Gabriellával.
Mészáros D. Zsolt

A tulaj egyik első kérdése egyébként az volt, hogy hosszútávra terveznek-e, amire természetesen igen volt a válasz, hiszen egyelőre nincs más lehetőségünk. Bár lakbértámogatást is lehetne igényelni a KBR keretében, ők erre nem jogosultak, de szerencsére a férjnek is sikerült közben munkát találnia, így ezt most már nem is tartják akkora gondnak.

Tehát már két fizetésből élnek, de ez még mindig nem elég ahhoz, hogy kölcsönt tudjanak felvenni egy saját lakásra, így maradnak a bérlakásban. Nyáron lesz egy éve, hogy beköltözhettek, a szerződés pedig 3 évre szól. Azt mondják, ha lejár a szerződés, akkor is maradnának a rendszerben.

De pontosan hogyan is működik a KBR?

Miután jelentkezik egy lakástulajdonos – ezt a kbr_KUKAC_szombathely_PONT_hu e-mail címen lehet megtenni –, a SZOVA Nonprofit Zrt. felméri a lakás állapotát, majd megállapítják a bérleti díjat – ingatlanos szakember-kolléga segítségével – és elküldik a jegyzőkönyvet a hivatalnak.

Az önkormányzat aztán felveszi a kapcsolatot a tulajjal, aki eldöntheti, hogy megfelel-e neki a megállapított bérleti díj. A Szociális és Lakás Irodától azt mondják, általában azonnal válaszolnak a tulajok és elfogadják az összeget, amely a piaci árnál alacsonyabb ugyan, de a garanciák miatt így is megéri. Ennek ellenére mindez akár 15-20 napig is eltarthat, mert minden precízen le van szabályozva.

Az iroda ezután átnézi a lakásra várók listáját, és a potenciális bérlőknek mutatnak képeket a lakásról, így ezek alapján eldönthetik, hogy akarják-e az adott ingatlant, így szűkülhet is a lakásért versengők köre.

Időnként egyéb körülmények is közrejátszanak a szűkítésben: jelenleg 1 másfél szobás lakás van a várólistán. Ezt viszont egyedülállóknak nem tudják felajánlani. A helyi lakásrendeletben ugyanis az áll, hogy a jogos lakásigény mértékének felső határa 1 személy esetén 1 lakószoba, 2-3 személy esetén 2 lakószoba, 4 személy esetén 2,5 lakószoba, 5-6 személy esetén pedig 3 lakószoba, amelyet minden további személy esetén fél lakószobával növelni kell.

Ha pedig megvan a potenciális bérlők listája, a következő bizottsági ülésen megtárgyalják az ügyet és kiválasztják a bérlőt.

„A lakók kiválasztása nagyon fontos, szakmailag nagyon megalapozott, hiszen minden ezen áll vagy bukik” – hangsúlyozták. Van például személyes környezettanulmány és megvizsgálják a potenciális bérlő fizetőképességét is. Ezután találkozhat a tulajjal, akinek egyébként vétójoga van, tehát akár a találkozás után is elállhat a bérbeadástól.

Ha azonban elfogadja a kérelmezőt, akkor a bérbeadó és az önkormányzat szerződést köt, ami 3 vagy 5 évre szólhat. Ez pedig a tulajdonos szempontjából azért fontos, mert nem kell aggódnia a bérleti díj fizetése miatt, ez ugyanis az önkormányzat felelőssége – egyéb piaci kockázatok mellett.

A bérlő nem fizet letétet vagy kauciót és 15%-ot elengednek a bérleti díjból, míg a bérbeadó oldalán ez a 15% nem jelentkezik veszteségként, aki ugyanis szociális alapon felajánlja a lakását, annak nem kell adóznia, ami pontosan ennyi lenne.

A teljes folyamat – a lakásfelajánlástól a kiadásig – maximum 2-3 hónapig tart.

Tényleg működik? Valóban megéri?

A tapasztalatok eddig jók, nem panaszkodnak sem bérlők, sem bérbeadók és a hivatal sem észlelt hatalmas, megoldhatatlan problémákat. Másfél év alatt 14 szociálisan hátrányos helyzetű család vagy egyedülálló fiatal felnőtt költözhetett be 14 lakásba, de mint már említettük, folyamatban van a tizenötödik is.

A KBR-es lakás havi díja a piaci ár alatt, de az önkormányzati bérlakás díja felett van. Tehát azzal, hogy a KBR-ben résztvevők az önkormányzati bérlakások bérleti díjánál valamivel magasabb lakbért tudnak megengedni maguknak, nagyon sok más, szociálisan hátrányosabb helyzetű családon, személyen is segítenek.

Ezáltal ugyanis rövidül az önkormányzati bérlakásra várók listája. A 14 így valójában 28, ami kevésnek tűnhet a már korábban említett 250 kérelemhez képest, de a KBR nem is az egész lakhatási krízist hivatott megoldani, hanem egy megoldást próbál kínálni a probléma enyhítésére.

Ami pedig még bizonyíték arra, hogy valóban jól működik ez a Magyarországon egyedülálló rendszer, az az, hogy hátrálék egyelőre még nem halmozódott fel, késedelmes fizetés is mindössze kétszer fordult elő. Eddig még az etnikai hovatartozás, a gyerekek vagy a háziállatok sem okoztak problémát, a 3 és 5 éves szerződés pedig biztonságot ad a bérlőknek is.

Az ingatlanok egyébként rendezettek, a tulajdonosok nem járnak a bérlők nyakára kéthetente, vagy havonta ellenőrizni, így valóban otthon tudják érezni magukat a lakásokban, ezért pedig nagyon hálásak – ahogyan a rendszerben, illetve a rendszeren dolgozóknak is.

„Nincs olyan szereplője a programnak, akinek ne származna belőle előnye. Pontosan ezért tartott olyan hosszú ideig a tervezési fázis” – mondta a Szociális és Lakás Iroda vezetője. Igyekeztek ugyanis úgy összeállítani a rendszert, hogy mindhárom félnek – a tulajdonosnak, a bérlőnek és az önkormányzatnak is – megérje, mindannyiuknak van ugyanis előre betervezett előnye, legyen az gazdasági, társadalmi vagy erkölcsi.

„Egy év elteltével – ami ráadásul egy rendhagyó és kemény év volt a koronavírus-járvány miatt – semmi jelentős negatívumot nem tapasztaltunk, így ki merjük jelenteni, hogy jól működik a rendszer” – tették hozzá.

A Belügyminisztérium díjazta is a sikeres programot: Olyan jól működik a szombathelyi bérlakásrendszer, hogy még a belügyminisztérium is elismerte 2021. November 16. 15:54 első díjat nyert ugyanis a szombathelyi önkormányzat a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) egyik pályázatán, A Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Programjának Szegénység Elleni Küzdelem témakörében, ami további pozitív lökést adott a program megálmodóinak és létrehozóinak.

Az első helyért járó elismerés.
Mészáros D. Zsolt

Mikor derült ki, hogy tényleg életképes a KBR?

„Nem, még nem akkor, amikor az önkormányzat odaadta a kulcsokat az első bérlőknek. Hanem az első hónap után, amikor mindenki befizette 10-éig a bérleti díjat – mert ugye a bérletidíj-fizetéssel kapcsoltban mindig vannak kockázatok” – mesélték a Szociális és Lakás Irodánál.

És ha már a hátrányoknál, vagy a program sikerességének korlátainál tartunk, nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy Magyarországon nagyon sokan akarnak sok pénzt keresni azzal, hogy illegálisan adják bérbe lakásukat. Tehát nincsenek hivatalos szerződések és így nem is adóznak utána. A KBR-rel pedig nyilván kevesebbet kapnának ezek a tulajok, mint a piaci bérleti díj. Ez magyarázhatja azt, hogy nem özönlenek a felajánlók az önkormányzathoz.

Azt mondják egyébként, hogy folyamatosan vannak jelentkezők, bár néha azért van egy kis megtorpanás. Ilyenkor a hivatal próbálja egy kicsit reklámozni a KBR-t és így mindig sikerül legalább 2-3 új lakást bevonniuk a rendszerbe.

Rizikófaktor lehet még az is, hogy az emberek általában óvatosan kezelik a szociálisan hátrányos helyzetű embereket, sőt, nem ritkák azok sem, akik egyenesen tartanak tőlük. A hivatal dolgozói maguk is találkoztak romákkal, akik elmondták, hogy érzékelték is a megkülönböztető negatív bánásmódot, amikor piaci alapon kerestek lakást. A KBR-ben viszont nem tapasztaltak ilyet.

Ami pedig a jövőben gond lehet, hogy ha gyerek születik a családba és emiatt több szoba vagy nagyobb lakás kell. Erre még nincs kidolgozva eljárásrend, hogy hogyan költöztethetnek át egy gyarapodó családot egy nagyobb lakásba, de a hivatalban már gondolkoznak a megoldáson, hogy hogyan illesszék ezt bele a folyamatba.

Eddig egyetlen nagyobb problémáról tudnak. Az egyik bérlő ki akarta cserélni a bútorokat a konyhában, emiatt volt egy kis nézeteltérése a tulajjal, főként a költségekről és az időpontról - de ezt végül egy kis mediálással, közvetítéssel sikerült megoldani.

Gabrielláék egyébként nem tartják közvetlenül a kapcsolatot a tulajdonossal, ha valami probléma akad, akkor a hivatalt keresik, a kapcsolattartó pedig beszél a tulajjal.

„Ellenőrizni egyelőre még nem jöttek, de mondták, hogy mindenképp megnézik majd, hogy minden rendben van-e és hogy rendszeresen fizetjük-e a számlákat” – mondta Gabriella, aki kérdésünkre megerősíti, hogy természetesen minden hónapban befizetik a rezsiszámlákat.

Közösségi bérlakás
Mészáros D. Zsolt

Egy probléma volt eddig, amit még nem sikerült megoldani: a tulaj nem engedte, hogy ez legyen az állandó lakcímük, ami a parkolás szempontjából nem lenne mindegy. Ha ugyanis bejelentkezhetnének ide állandó lakóként, akkor évente 5500 forintot kellene csak kifizetniük parkolásra, jelenleg viszont havonta 7700 forintot fizetnek. (Ez egyébként is gond szokott lenni, az állandó lakcímre való bejelentkezést javarészt a piaci alapon kiadott lakások tulajai sem engedik.)

Még nincs kidolgozva az eljárásrend arra sem, hogy hogyan költöztethetnek át egy gyarapodó családot egy nagyobb lakásba, de a hivatalban már gondolkoznak a megoldáson.

Milyen bérbeadónak lenni?

És ha már bérlővel beszélgettünk, nem maradhat ki a történetből a másik oldal sem – bár azt hozzá kell tenni, hogy nem azt a lakástulajt faggattuk, aki Gabrielláéknak adja ki a lakást.

„Egy 44 négyzetméteres, részben bútorozott lakásról van szó, amit örököltem és nem akartam eladni. Korábban piaci alapon adtam ki, de nem fért bele az időmbe, hogy havonta fussak a bérleti díj után. Nem mindig megbízhatók a bérlők, sokszor előfordult, hogy tartoztak, így rövid időn belül hárman is megfordultak a lakásban” – mesélte Imréné, aki a munkaköréből kifolyólag hallott a KBR-ről.

Majd miután jobban utánakérdezett a dolgoknak, úgy gondolta, hogy ez egy tökéletes megoldás lesz a korábbi bérbeadásoknál felmerült problémákra. Meg persze ott motoszkált a fejében az is, hogy így rászorulóknak is segíteni fog.

„Jó a viszonyom az önkormányzattal és a bérlővel is. Nem hallottam rájuk panaszt és nincs is nagyon dolgunk egymással, mivel én ugye az önkormányzatnak adtam ki a lakást, a bérlő pedig az önkormányzattól vette bérbe. Mielőtt beköltöztek, sok mindent ellenőriztetni kellett, a villamoshálózaton például volt is mit javítani. Emellett átállíttattam és átírattam a mérőórákat is, így ezeket a bérlők intézik, én egyedül a felújítási költséget és a biztosítást fizetem” – mondta.

3 évre kötöttek szerződést, ami már alapjáraton egy biztos pont, az pedig, hogy a bérleti díjat sem Imrénének kell beszednie, még nagyobb megkönnyebbülést jelent számára. Ahogy ugyanis már említettük, gyakran előfordul, hogy a bérlők nem fizetik időben a bérletidíjat, tartozást halmoznak fel. Ilyen esetekben a magán bérbeadásnál nehéz felbontani velük a szerződést és kitenni őket a lakásból.

Imréné hozzáteszi, természetesen tisztában van azzal, hogy a KBR-ben nem követik a piaci árakat, így 3 évig ugyanaz lesz a bérleti díj, de a kényelem szempontjából neki ez megéri. „Összességében egy sokkal biztosabb dolog, mint a piacon bérbe adni a lakást” – mondta, majd hozzátette, hogy adóznia sem kell, hiszen szociális alapon adja ki a lakást és ez a 15 százalékos kedvezmény már eleve bele van kalkulálva a bérleti díjba.

Jöhet a tengerimalac is!

Mivel nincs kaució – ezzel mindenki tisztában van már a kezdetektől fogva, főleg, ha rutinos lakáskiadóról van szó – és fennáll az a veszély, hogy 3 év alatt lelakják a bérlők a lakást, ráadásul az is előfordulhat, hogy akarva-akaratlanul kárt okoznak, így a szerződésben benne van, hogy ugyanabban az állapotban kell visszakapnia a tulajnak a lakást, mint amilyen állapotban a bérbeadás előtt volt.

Az önkormányzat vállal felelősséget ezért 3 havi bérleti díjnak megfelelő összeggel. Ám mivel 3 vagy 5 évre szólnak a szerződések, a rendszer fiatalsága miatt ilyenre még nem volt példa. Egyelőre csak annyi biztos, hogy ez elméletben működik.

Az eredeti állapotot fotókkal is dokumentálják. Emellett Imréné és bérlője azt is rögzítette a szerződésben, hogy ha a bútorok tönkremennek, akkor azt a bérlőnek ki kell cserélnie.

A kaució egyébként manapság sok gondot tud okozni, mivel elővigyázatosságból sok tulaj kéthavi kauciót kér már, ami kéthavi bérleti díjnak felel meg. Ezen felül pedig még az első havi bérleti díjat is ki kell fizetni. Ez együtt már egy elég tetemes összeg és akik lakást bérelnek, javarészt nem tudnak ekkora összeget kifizetni.

„Eddig egyedül olyan probléma merült fel, hogy bár megtiltottam a kisállattartást, a bérlők kisfia nagyon szeretett volna egy tengerimalacot. Ám mivel nem vagyok egy szőrös szívű ember, végül megengedtem a tengerimalacot. Nagyon boldog volt tőle a kisfiú” – mesélte Imréné.

„Számomra tehát abszolút nincs negatívum. Tudtam, hogy mit vállaltam. Teljes mértékben merem ajánlani ezt a rendszert. A 3 év lejártával szinte biztosra merem mondani, hogy meg fogom hosszabbítani a szerződést” – zárta mondandóját.

De mit gondol minderről egy külsős szakember?

Több szakértőt is megkérdeztünk arról, hogy külső szemlélőként mit gondolnak a szombathelyi közösségi bérlakásrendszerről. Kovács Vera, az Utcáról Lakásba Egyesület egyik vezetője, aki a szakpolitikai irányt is képviseli, azt mondja, valóban működőképes lehet hosszútávon a KBR és a lakhatási krízisen is segíthet.

„Mi is egy nagyon hasonló gyakorlat elterjesztésén dolgozunk itt Budapesten már 2016 óta. Ki is kértük a szombathelyi kollégák tanácsát. Nem feltétlenül átvenni szeretnénk ezt a rendszert, de jó tudni, hogy náluk mi miért működik, hiszen mi is hasonló elvek mentén dolgozunk” – mondta.

Ez a gyakorlat a Lakhatást Most! Szociális Lakásügynökség, mellyel magántulajdonú lakásokat hasznosítanak. A tulajdonosok a lakásügynökségen keresztül adhatják ki üresen álló ingatlanukat a piaci ár alatti összegért. Az egyesület pedig cserébe vállalja a bérlő kiválasztását, a szerződéskötést, az adminisztratív ügyintézést, a lakások kisebb volumenű felújítását és karbantartását.

Az egyesület a legtöbb esetben egy használati szerződést köt a tulajdonossal, aki ez alapján adja bérbe lakását, így a bérlő közvetlenül az egyesülettel tartja a kapcsolatot. Megtudtuk azt is, hogy működnek már hasonló lakásügynökségek, például az I. és a IV. kerületben Budapesten, illetve Kecskeméten is készített az önkormányzat felmérést egy ilyen program előkészítésére.

Benedikt Károly, Kelet-Közép Európa legnagyobb ingatlanközvetítői csoportjának, a Duna House-nak elemzési vezetője elmondta lapunknak, hogy a közösségi bérlakásrendszer sikeresen működik több nyugat-európai városban is, és az elmúlt években Magyarországon is volt több önkormányzati kísérlet a bevezetésére.

Tapasztalataik szerint pedig valóban segítheti a tudatos bérlakáskultúra kialakulását és kisebb mértékben segíthet a lakhatási kérdésekben is. Viszont sok figyelmet kell szentelni a szabályozottságára és a pontos részletek kidolgozására.

„Minden szereplő szempontjából előnyös lehet, hiszen az önkormányzat szempontjából új szociális bérlakások helyett, vagy inkább mellett plusz lehetőséget biztosít, hogy bérlakásokat vonjon be a lakhatási rendszerbe” – mondta.

Kitért arra, hogy bizonyos esetekben óriási terhet vesz le a bérbeadó válláról a kiadási procedúra átvállalásával, de a kiadásból származó félelmekre és bizonytalanságra is választ adhat. Például a fizetési kötelezettség vállalásával és a normális jogi körülmények megteremtésével – ugyanis közjegyzői okiratba foglalják az albérleti szerződést.

„A bérbevevő szempontjából pedig szintén rendezett jogi körülmények között nyújt lehetőséget egy minőségi lakhatás elérésére, akár még támogatott formában is, ha az illető jogosult bérlakástámogatási kedvezmény igénybevételére a körülményei miatt. Ingatlanpiaci és társadalmi szempontból pedig az üresen álló lakások számának csökkentése és azok minőségi felújítása jelentheti a program hozzáadott értékét” – tette hozzá.

A Duna House tapasztalatai alapján hazánkban a bérleti kultúra – akár piaci alapon, akár szociális alapon – nagyon lassan fejlődik, de legalább elmozdult egy pozitív irányba. Tehát úgy gondolják, minden ilyen kezdeményezés segítheti ezt a folyamatot, amely később a magánlakás-kiadóknak is forintosítható és kézzelfogható előnyt jelenthet.

Akarat és kitartás kell hozzá

A szombathelyi hivatal célja, hogy évente legalább 10-15 lakást bevonjanak a közösségi bérlakásrendszerbe. Amíg ezt tartani tudják, addig sikeresnek tekintik a projektet. De mindig van mit javítani, fejleszteni.

Károlyi Ákos jegyző, László Győző alpolgármester, Vinczéné Menyhárt Mária Egészségügyi és Közszolgálati Osztály osztályvezető, Szentkirályi Bernadett Szociális és Lakás Iroda irodavezető és Tóth Balázs szociálpolitikai ügyintéző.
szombathely.hu

Jelenleg úgy gondolják, hogy magán a rendszeren nem kell változtatni, de idővel valószínűleg kell majd néhány módosítás. Erre akár már idén sor kerülhet, hiszen ha ebben az évben is sikerül legalább 10 lakást bevonniuk, akkor már 24 KBR-lakásról beszélünk, úgyhogy több ember kell majd a rendszer fenntartásához és működtetéséhez.

Azt azonban elismerik, hogy nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a rendszer népszerűsítése, mert így sokkal több lakásfelajánlás is befuthat a városhoz. Mint mondják, igyekeznek erre is odafigyelni, de ezen a téren még van mit fejlődniük.

Végül pedig egy tanácsuk is van azoknak az önkormányzatoknak, akik bevezetnék a közösségi bérlakásrendszert. Ami mindenképp kell ahhoz, hogy jól működjön a KBR, az az akarat. Adaptálni ugyanis könnyű, a költsége is alacsony, az elején pedig még kevés emberi erőforrást igényel.

Minden attól függ, hogy pontosan mit is szeretne megvalósítani és elérni az adott önkormányzat. Illetve attól is, hogy vannak-e bevonható lakások az adott térségben, mert ez bizony régiónként eltérő. De a szombathelyi hivatalnál azt mondják, 10 lakással már bárhol el lehet indulni Magyarországon. A többi pedig már csak akarat és kitartás kérdése.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? A szerkesztőségünkkel szeretne közölni valamit? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: [email protected]

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Közélet