Sokak szerint az Orbán-kormány 2010-től számított, második regnálása óta először tette meg azt, ami az elmúlt két évben nem sikerült neki. A kormányfő vezetésével néhány napja olyan munkavédelmi akciótervet jelentett be, amely nem csak a korábban sokat tiltakozó munkáltatói érdekképviseletek 
Szombathely környékén is félpályás útlezárásokkal tiltakoztak 2011. November 04. 16:16 tetszését nyerte el, de az ellenzéki pártok sem intéztek komolyabb támadást ellene.
Talán megtalálták a minisztériumban az előző szocialista kormány dokumentumait
– reagált az Országgyűlés tagjai előtt részleteiben is bemutatott tervekre Mesterházy Attila, az MSZP elnök-frakcióvezetője.Ötöt a foglalkoztatásnak, ötöt a kisebb cégeknek
A kisebb-nagyobb politikai pengeváltásoknál persze sokkal fontosabb, hogy mit is rejt pontosan az akcióterv, milyen új adók, illetve könnyítések várhatnak ránk a közeljövőben? A kormány adókedvezményt nyújtana a fiatalok (25 év alatt, havi 100 ezer forintos munkabérig a 27 százalékos szociális hozzájárulási adó felét kellene csak fizetnie munkáltatónak), a szakképzetlenek, az idősek (55 év felettiek esetében ugyanaz lenne a helyzet, mint a fiataloknál) és a gyesről visszatérők (két évig szociális hozzájárulási adótól mentes) foglalkoztatásához. Átalányadózással enyhítené továbbá a kisebb cégek terheit.
A 10 pontból az első öt a foglalkoztatást élénkítené, a második öt pedig a mikrovállalkozásoknak nyújt mankót. Utóbbiak közül mi az átalányadózást találtuk különösen érdekesnek. Ezzel ugyanis az évente legfeljebb 6 millió forint árbevételt elkönyvelő cégek és egyéni vállalkozók havi 50 ezer forinttal megválthatnák az összes közterhüket, feltéve, hogy az érintettek főállásban végzik a munkájukat. Ez az évi 6 milliós plafonnal számolva 10 százalékos közteher lenne.
A tételes adózás az úgynevezett kisadózók számára jöhet jól, egy korábbi kormányzati sajtótájékoztatón példaként a cipészeket, a fodrászokat, valamint az újságírókat hozták fel, mint a változások kedvezményezettjeit. A bevezetés előtt álló közteher sok mindenben hasonlítana a megemelt adókulcsa ellenére még mindig népszerű egyszerűsített vállalkozói adóra (eva), mely a jelek szerint a későbbiekben is tagja marad a sarcrendszernek, akárcsak az ekho. (Bár az eva megszüntetése már többször szóba került.)
Jól jönnek ki a változásokból a fodrászok és az újságírók?
A változásokról három szombathelyi fodrászt kérdeztünk meg. Ketten közülük a lassacskán körvonalazódó elképzelésekből adódó információhiányukra hivatkozva elhárították érdeklődésünket, míg a harmadik röviden ennyit mondott:
Örülök, hogy legalább foglalkoznak velünk. Ha minden úgy valósul meg, ahogy a tévében hallottam, akkor számomra valóban előnyösebb lehet az új adózás. Utána már csak az kellene, hogy később ne szabaduljanak el az árak, és az egyéb járulékos költségek.
A tételes adóhoz hasonló logikára épül a kisvállalati adó tervezete is. Ennek lényege, hogy a maximum 25 fős vállalkozások a nyereség és az alkalmazottak bérköltségének összegéből adóznának 16 százalékot, amivel mentesülnének több közteher, például a társasági adó, a nyereség utáni szja, a szakképzési hozzájárulás és az osztalék utáni egészségügyi hozzájárulás alól. Itt azonban nagy kérdőjel, hogy mennyire szerencsés a létszámhoz kötni a kedvezményt. A vállalatokon ugyanis ott lesz a nyomás, hogy a 25 fős szabály alapján alakítsák át működésüket.
A munkavédelmi akciótervet alapvetően két ok miatt kritizálják. A szakszervezetek attól tartanak, hogy a fiatalok, az idősebbek, vagy a szakképzetlenek foglalkoztatásához társított bónusz ronthatja más munkavállalói korosztályok és rétegek lehetőségeit. Természetesen azt sem szabad elfelejteni, hogy egy cég bővüléséhez beruházásokra, stabil piacra és megfelelő gazdasági környezetre van szükség. (Lefordítva: ha az egyéb, jövőbeli gazdaságpolitikai lépések újabb különadók bevezetését igénylik, akkor a munkavállaló hiába kap más területen kedvezményt, végeredményben nem nagyon marad több az erszényében.)
Zárójeles, egyben rövid kitérő: az akcióterv több pontban is 100 ezer forintos határt emleget. Szakértők ebből arra következtetnek, hogy jövőre tovább növekedhet a minimálbér összege, méghozzá a fent említett 100 ezer forintra.
Ingatag lábakon áll a kedvezmények fedezete
A kritikák másik csoportja a tervek forrásainak megteremtése köré összpontosul. Minden álmodott kedvezmény megvalósításával ugyanis 300 milliárd forint tűnhet el az államkasszából. Ennek fedezetét a kormány első lépcsőben a tranzakciós illeték (például az MNB-re történő) kiterjesztésével szedné be. A történetnek két szépséghibája van: egyrészt a jegybanknál két hétre elhelyezett kereskedelmi banki betéteket akarják adóztatni, ilyen azonban 2007 óta nem is létezik. Kénytelenek lesznek tehát az MNB-től valamilyen más megoldással beszedni a tranzakciós illetéket. Ez pedig csupán átmeneti forrás, ugyanis, amit az állami költségvetés nyer vele az egyik évben, azt a következő esztendőben osztalékágon el is veszíti.
A következő 100 milliárdos grupp a Magyar Államkincstár által indított tranzakciókra is kivetett sárgacsekk-adóból jöhet be. Jelenleg elképzelhetetlennek tűnik azonban, hogy a kincstár ezt ki tudná fizetni, legfeljebb abban az esetben, ha megemeli a saját munkadíját, és drágábban utalja a normatívát az önkormányzatoknak, illetve magasabb áron fizeti a közszolgákat, vagy ad pénzt a bölcsődéknek.
A harmadik, szintén 100 milliárdos tétel a költségvetési tartalékalapból jöhetne. Szakértők szerint ez a rész valósulhat meg a legkönnyebben, hiszen az összeg viszonylag egyszerűen kiemelhető a nagy állami malacperselyből. Az már más kérdés, hogy a lépés egyet jelentene az államháztartás kiadásainak csökkentésével, ami jelen helyzetben rendkívül nehezen, ismét csak fájdalmas intézkedésekkel, például újabb intézményi karcsúsításokkal valósítható meg.
