Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Kevésbé nyírják meg a fodrászok bevételeit?

Jól járhatnak a kormány által tervezett átalányadózással az egyéni vállalkozók, illetve a kis cégek. A kedvezmények fedezete azonban egyelőre igencsak bizonytalan. Elemezzük a nemrég bemutatott munkavédelmi akciótervet.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Sokak szerint az Orbán-kormány 2010-től számított, második regnálása óta először tette meg azt, ami az elmúlt két évben nem sikerült neki. A kormányfő vezetésével néhány napja olyan munkavédelmi akciótervet jelentett be, amely nem csak a korábban sokat tiltakozó munkáltatói érdekképviseletek Szombathely környékén is félpályás útlezárásokkal tiltakoztak 2011. November 04. 16:16 tetszését nyerte el, de az ellenzéki pártok sem intéztek komolyabb támadást ellene.

Talán megtalálták a minisztériumban az előző szocialista kormány dokumentumait

– reagált az Országgyűlés tagjai előtt részleteiben is bemutatott tervekre Mesterházy Attila, az MSZP elnök-frakcióvezetője.

Ötöt a foglalkoztatásnak, ötöt a kisebb cégeknek

A szabad sajtó nem létezhet nélküled. Támogasd a Nyugat.hu-t!
Támogatom

A kisebb-nagyobb politikai pengeváltásoknál persze sokkal fontosabb, hogy mit is rejt pontosan az akcióterv, milyen új adók, illetve könnyítések várhatnak ránk a közeljövőben? A kormány adókedvezményt nyújtana a fiatalok (25 év alatt, havi 100 ezer forintos munkabérig a 27 százalékos szociális hozzájárulási adó felét kellene csak fizetnie munkáltatónak), a szakképzetlenek, az idősek (55 év felettiek esetében ugyanaz lenne a helyzet, mint a fiataloknál) és a gyesről visszatérők (két évig szociális hozzájárulási adótól mentes) foglalkoztatásához. Átalányadózással enyhítené továbbá a kisebb cégek terheit.

Fiatal is, fodrász is. Talán még jól is jár (illusztráció)
Nagy Zoli

A 10 pontból az első öt a foglalkoztatást élénkítené, a második öt pedig a mikrovállalkozásoknak nyújt mankót. Utóbbiak közül mi az átalányadózást találtuk különösen érdekesnek. Ezzel ugyanis az évente legfeljebb 6 millió forint árbevételt elkönyvelő cégek és egyéni vállalkozók havi 50 ezer forinttal megválthatnák az összes közterhüket, feltéve, hogy az érintettek főállásban végzik a munkájukat. Ez az évi 6 milliós plafonnal számolva 10 százalékos közteher lenne.

A tételes adózás az úgynevezett kisadózók számára jöhet jól, egy korábbi kormányzati sajtótájékoztatón példaként a cipészeket, a fodrászokat, valamint az újságírókat hozták fel, mint a változások kedvezményezettjeit. A bevezetés előtt álló közteher sok mindenben hasonlítana a megemelt adókulcsa ellenére még mindig népszerű egyszerűsített vállalkozói adóra (eva), mely a jelek szerint a későbbiekben is tagja marad a sarcrendszernek, akárcsak az ekho. (Bár az eva megszüntetése már többször szóba került.)

Jól jönnek ki a változásokból a fodrászok és az újságírók?

A változásokról három szombathelyi fodrászt kérdeztünk meg. Ketten közülük a lassacskán körvonalazódó elképzelésekből adódó információhiányukra hivatkozva elhárították érdeklődésünket, míg a harmadik röviden ennyit mondott:

Örülök, hogy legalább foglalkoznak velünk. Ha minden úgy valósul meg, ahogy a tévében hallottam, akkor számomra valóban előnyösebb lehet az új adózás. Utána már csak az kellene, hogy később ne szabaduljanak el az árak, és az egyéb járulékos költségek.

A tételes adóhoz hasonló logikára épül a kisvállalati adó tervezete is. Ennek lényege, hogy a maximum 25 fős vállalkozások a nyereség és az alkalmazottak bérköltségének összegéből adóznának 16 százalékot, amivel mentesülnének több közteher, például a társasági adó, a nyereség utáni szja, a szakképzési hozzájárulás és az osztalék utáni egészségügyi hozzájárulás alól. Itt azonban nagy kérdőjel, hogy mennyire szerencsés a létszámhoz kötni a kedvezményt. A vállalatokon ugyanis ott lesz a nyomás, hogy a 25 fős szabály alapján alakítsák át működésüket.

Munkában a cipész. Előnyben a kisadózók?
publicdomainpictures.net

A munkavédelmi akciótervet alapvetően két ok miatt kritizálják. A szakszervezetek attól tartanak, hogy a fiatalok, az idősebbek, vagy a szakképzetlenek foglalkoztatásához társított bónusz ronthatja más munkavállalói korosztályok és rétegek lehetőségeit. Természetesen azt sem szabad elfelejteni, hogy egy cég bővüléséhez beruházásokra, stabil piacra és megfelelő gazdasági környezetre van szükség. (Lefordítva: ha az egyéb, jövőbeli gazdaságpolitikai lépések újabb különadók bevezetését igénylik, akkor a munkavállaló hiába kap más területen kedvezményt, végeredményben nem nagyon marad több az erszényében.)

Zárójeles, egyben rövid kitérő: az akcióterv több pontban is 100 ezer forintos határt emleget. Szakértők ebből arra következtetnek, hogy jövőre tovább növekedhet a minimálbér összege, méghozzá a fent említett 100 ezer forintra.

Ingatag lábakon áll a kedvezmények fedezete

A kritikák másik csoportja a tervek forrásainak megteremtése köré összpontosul. Minden álmodott kedvezmény megvalósításával ugyanis 300 milliárd forint tűnhet el az államkasszából. Ennek fedezetét a kormány első lépcsőben a tranzakciós illeték (például az MNB-re történő) kiterjesztésével szedné be. A történetnek két szépséghibája van: egyrészt a jegybanknál két hétre elhelyezett kereskedelmi banki betéteket akarják adóztatni, ilyen azonban 2007 óta nem is létezik. Kénytelenek lesznek tehát az MNB-től valamilyen más megoldással beszedni a tranzakciós illetéket. Ez pedig csupán átmeneti forrás, ugyanis, amit az állami költségvetés nyer vele az egyik évben, azt a következő esztendőben osztalékágon el is veszíti.

Javában tart a kormányzati matek
Nyugat.hu

A következő 100 milliárdos grupp a Magyar Államkincstár által indított tranzakciókra is kivetett sárgacsekk-adóból jöhet be. Jelenleg elképzelhetetlennek tűnik azonban, hogy a kincstár ezt ki tudná fizetni, legfeljebb abban az esetben, ha megemeli a saját munkadíját, és drágábban utalja a normatívát az önkormányzatoknak, illetve magasabb áron fizeti a közszolgákat, vagy ad pénzt a bölcsődéknek.

A harmadik, szintén 100 milliárdos tétel a költségvetési tartalékalapból jöhetne. Szakértők szerint ez a rész valósulhat meg a legkönnyebben, hiszen az összeg viszonylag egyszerűen kiemelhető a nagy állami malacperselyből. Az már más kérdés, hogy a lépés egyet jelentene az államháztartás kiadásainak csökkentésével, ami jelen helyzetben rendkívül nehezen, ismét csak fájdalmas intézkedésekkel, például újabb intézményi karcsúsításokkal valósítható meg.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu
Hirdetés
Hirdetés

Kapcsolódó cikkeink

Könnyebben bukhatjuk el a bérünket július 1-től

Ismét tanácsos hajókötél vastagságúra gyúrni az idegeinket: a jövő hónaptól ugyanis jön a dolgozók számára hátrányos Munka törvénykönyve, de bevezetnek két új adót is.

Újabb sarcok jönnek a padlón vergődő GDP nyomán?

Bár még csak most kezdtünk fintorogva ismerkedni a távközlési, vagy éppen a tranzakciós adó nevével, a bruttó hazai termék 0,7 százalékos csökkenése már ismételt kiigazításokat eredményezhet.

Bérre menő harcok: sokat veszíthetünk

Július 1-jétől megszűnik az egységes minimálkereset, és az emberek könnyebben kerülhetnek utcára. Még nehezebb sors vár az állami alkalmazottakra?

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Közélet

Hirdetés