Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Újabb sarcok jöhetnek a padlón vergődő GDP nyomán?

Bár még csak most kezdtünk fintorogva ismerkedni a távközlési, vagy éppen a tranzakciós adó nevével, a bruttó hazai termék 0,7 százalékos csökkenése már ismételt kiigazításokat eredményezhet.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Kimondva, kimondatlanul is nehéz napokat élnek át mostanában a kormány gazdaságpolitikáért felelős emberei. Nem elég, hogy április végén kötelező jelleggel elő kellett jönniük a közismerten hálátlan műfajként számon tartott, a gazdasági és költségvetési állapotokat szeplőtlen valójukban bemutató, az Európai Bizottságnak minden évben megküldendő konvergenciaprogrammal, most még a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) frissen kiadott gyorsjelentése is szaporítja a lelki véraláfutásaik számát. A

Következő lépés

felcímmel hirdetett, körülbelül 500 oldalas Széll Kálmán Terv 2.0-ba csomagolt konvergenciaprogramból ráadásul idén is több olyan részlet (egyebek mellett öt új adó) került elő, melyekről korábban (például a büdzsé megalkotása idején) még egyáltalán nem, vagy csak pletykákat lehetett hallani.

A Mercedes menthet meg a recessziótól?

A szabad sajtó nem létezhet nélküled. Támogasd a Nyugat.hu-t!
Támogatom

No, de ne szaladjunk ennyire előre, nézzük inkább a legújabb információt. A KSH ugyanis már közzétette azt a gyorsbeszámolót , melyből világosan kiderül: Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2012 első negyedévében 0,7 százalékkal csökkent a 2011-es év azonos időszakához viszonyítva. A nemzetgazdaság ágazatainak mintegy fele pedig stagnált. Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág teljesítménye növekedett, az építőiparé viszont jelentősen csökkent. Ezzel egyébként az Orbán-kormány hatalomra jutása óta először történt meg az, hogy a negyedéves GDP-adat éves összehasonlításban hanyatlást mutatott. A nemzetközi és a hazai elemzők várakozásait is jócskán felül-, pontosabban alulmúló 0,7 százalékos visszaesés egyébként európai viszonylatban is tragikus, erről bővebben keretes írásunkban olvashatnak.

Az elemzők osztottak, szoroztak, de azért ilyen gyenge eredményre nem számítottak
Nyugat.hu

Hogy mennyire kedvezőtlen a helyzet, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hallgatása. A KSH kimutatását ugyanis most kivételesen nem követte a szaktárca részéről a máskor szinte néhány percen belül érkező elemző magyarázat. Mielőtt valaki azt gondolná, hogy az NGM-nél esetleg elszenderedtek a tollforgatók, jelezzük, nem erről van szó, hiszen ezzel egy időben az eurózóna kihívásairól, a gazdasági növekedés, valamint az államadósság csökkentésének lehetőségeiről beesett egy közlemény a sajtómunkások elektronikus postaládájába.

A szakértők ezzel együtt az úgynevezett technikai recesszió bekövetkeztének lehetőségét is megszellőztették. Ez nem jelent mást, mint hogy egy adott gazdaság két, egymást követő negyedévben is negatív GDP-növekedést mutat. A komoly kátyúban veszteglő magyar gazdaságot leginkább a kecskeméti Mercedes-gyár mentheti meg, a cég termelése ugyanis pozitív hatással lehet a hazai GDP-re. Mindettől függetlenül az elemzők szerint idén már nem érdemes a bruttó hazai termék növekedéséről beszélni.

Gyorsan tovatűnhet az optimizmus

Ez már csak azért is érdekes, mert a 2012-es költségvetés még 0,5 százalékos növekedéshez készült, de még a valósághoz jobban igazodó konvergenciaprogramban is 0,1 százalékos javulást jövendölt a kormány. Márpedig nem kell nagy jóstehetség annak a megállapításához, hogy a várakozások alatti GDP, egyben az elképzeltnél lassabb gazdasági növekedés állandó kiigazítási kényszert eredményez, és további egyenlegjavító intézkedések, ha úgy tetszik, új adók, valamint megszorítások bevezetését jelentheti.

Kibírnánk még az újabb megszorításokat?
Nyugat.hu

Ez pedig azért is szomorú lenne, mert könnyen lehűtheti a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által nemrég felhevített kérészéletű optimizmust, mely elsősorban a forint erősödésének, a benzinárak csökkenésének, valamint a Széll Kálmán Terv 2.0 nemzetközi befektetői körökben történő pozitív fogadtatásának volt köszönhető.

Nagyon közel állunk ahhoz, hogy jövőre egy, ma senki által nem elgondolt és elképzelhető növekedési ütemet érjünk el

– értékelt nemrég a miniszter. Ettől azért most távolabb sodródtunk…

A folytatásban pedig nézzük a fentiekben már többször felemlegetett Széll Kálmán Tervet, illetve azt, hogy vele együtt a kormány milyen új adókat hord az utunkba. Az új filozófia szerint egyébként a sarcok terheit mostantól a bérekről átcsúsztatják a fogyasztásra. Orbánék alapvetően öt új közteher bevezetésére építik majd a rövid távú jövőt. Ezek közül már rövidesen, egész pontosan július 1-jétől nyöghetjük a távközlési adót. Tagadhatatlanul a fenti filozófiát erősíti, ám egyben a gazdaságpolitikai helyzet zavarosságát is mutatja, hogy az ide kattintva átböngészhető törvényjavaslatban az utolsó pillanatokban egy komoly változást eszközöltek. Ennek lényege, hogy az adó alanya nem az előfizető, hanem a szolgáltató lesz.

Több kérdőjel is van a távközlési adóról szóló javaslatban

Ettől persze felment a mobilszolgáltatók vérnyomása, a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone sajtóközleményben kritizálta azt a kormányzati kommunikációt, mely korábban az iparági egyeztetések alkalmával, valamint a Széll Kálmán Terv 2.0-ban is a fogyasztókat terhelő adót emlegetett, ám most mégis a cégek nyakába varrja az újabb közterhet. A távközlési adó a magánszemélyeknek az első 10 percnyi beszélgetést, valamint a segélyhívásokat teszi ingyenessé, amúgy minden megkezdett percért, illetve minden SMS-sért és MMS-ért pluszban 2 forintot kell fizetnie a szolgáltatónak (!). A céges előfizetők után maximum 2500, magánszemélyek után pedig legfeljebb 700 forintot fizethetnek havonta. Aki csökkentené a telefonszámláját, annak tippek itt Így kerüld el a telefonadót, vagy csökkentsd a telefonszámlád 2012. May 02. 16:01 .

Azt azonban a jogalkotó nem tisztázza, hogy a falkás előfizetésre szerződött cégek után maximálisan egyszeri 2500 forintot kell-e fizetni havonta, vagy például a kollektíván belüli összes előfizetésért külön-külön kicsengethetik a szolgáltatók ezt az összeget. Az sem derül ki a javaslatból, hogy a falkán belüli, jelenleg még ingyenes telefonálás után július 1-jétől megkezdett percenként ki kell-e perkálni a 2 forintot. Azt viszont a Széll-terv alapján tudjuk, hogy a telefonadóból 2012-ben 30, jövőre pedig már 52 milliárdot szedne be a kormány. Feltéve, ha nem csökken jelentősen a mobilozási kedv, bár ezt a szakértők nem tartják valószínűnek. Felmérések szerint egy átlag magyar 150-170 percet beszél telefonon havonta, ebből az ingyenes 10 minutumot levonva kiderül: 280 és 320 forinti összeg juthat átlagosan, fejenként egy mobiltulajdonosra.

Júliustól már a vizsgák után a szülőknek küldött SMS-ek is drágábbak lesznek (illusztráció)
Tánczos Mihály

A kormány ráadásul nagy terveket szövöget a Magyar Posta Zrt., az MFB Invest Zrt. és az MVM Zrt. házasságából megszülető állami mobiltelefon-társasággal kapcsolatban. Az MPVI Mobil Zrt. megjelenésével a jelenleginél is nagyobb konkurenciaharc várható, amely ha alacsonyabb percdíjakban is megnyilvánul, akkor a fogyasztók vélhetően derűsen, a jelenleg a piacot uraló nagy mobilcégek viszont legfeljebb kínjukban mosolyognak majd.

Szintén az új adók rubrikájába kell feljegyeznünk a 2013-tól életbe lépő tranzakciós illetéket, melynek mértéke minden pénzmozgás után egy ezrelék lesz. Ebből jövőre 130 és 228 milliárd forint közötti összeget szipkázna be az állam. Egyelőre körülbelül ennyi biztos, mert az adóalanyok és a megadóztatott tevékenységek köre menetközben már többször változott, s gyanítjuk, év végéig néhányszor módosítják még az eredeti elképzeléseket.

Moroghatnak az energiaszektor szereplői és a biztosítók is

A terveknek megfelelően 2012-ben kivezetik az energiaszektorra 2010-ben kivetett ágazati különadót, ugyanakkor duplájára, egészen pontosan 16 százalékra emelik az energiaellátók 2009-ben bevezetett jövedelemadóját. Mindettől 55 milliárd forintos többletbevételt várnak.

Nem örülhetnek a biztosítók annak, hogy a kormány 2014-ben kivezeti a bankadót, a biztosítókra ugyanis újabb adót vet ki. Az életbiztosítások kivételével minden más biztosítási forma adóköteles lesz: 10 százalékos közteher kerül a vagyon- és balesetbiztosítások nyakába, a Casco esetében ez a mérték 15 százalékos, a kötelezőnél pedig meghagyja a 30 százalékot.

Az Orbán-kormány az úgynevezett fordított adózás bevezetését is tervezi, méghozzá a gabona-, az olajosmag- és fehérjenövény szektorban, amiből idén 10 milliárd, jövőre pedig 15 milliárd forint többletbevételt vár.

Nos, ezzel jutottunk jelenlegi és közeljövőbeli szenvedéseink végére, de a nemrég napvilágra került adókból, illetve a központi hatalom

kreativitásából

kiindulva később is várhatnak még ránk nem túl kellemes meglepetések.

Az uniós országok többsége szenved

Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat az elmúlt két napban folyamatosan tette közzé az eurózónához, illetve az unióhoz tartozó államok GDP-adatait. Ezek alapján megállapítható, hogy az idei első negyedévben a várt 0,2 százalékos visszaesés helyett stagnált a növekedés az eurózónában, vagyis nem következett be a magyar gazdaság helyzete kapcsán már emlegetett technikai recesszió. Az idei negyedévet a tavalyival összehasonlítva látható, hogy a legjobb eredményt Finnország érte el a kimagaslónak mondható 1,3 százalékos növekedéssel, de jár a kalapemelés Szlovákiának (0,8 százalék), valamint Németországnak és Észtországnak is (0,5-0,5 százalék).

A helyzet a cseheknél volt a legrosszabb, náluk kerek egy százalékos csökkenést mértek, Olaszországban pedig 0,8 százalékot. Ebben az összehasonlításban még a perifériális déli országok teljesítménye is lényegesen jobb lett a magyarnál, hiszen a spanyolok mindössze 0,3, a portugálok 0,1 százalékot estek vissza. A délieknél közelebbi Ausztriában pedig 0,2 százalékot emelkedett a GDP. Az adatok kapcsán egyébként érdemes megjegyezni, hogy egyelőre nem áll rendelkezésre minden adat (hiányzik például a dán, az ír, a görög, a szlovén, a máltai és a luxemburgi mutató is.)

Éves szinten a szezonális hatásokat is figyelembe véve a magyar gazdaság 1,5 százalékkal esett vissza. Ilyen összehasonlításban ennél rosszabb teljesítményt csak a komoly válságban tengődő görögök produkáltak (6,2 százalék), a portugál gazdaság pedig 2,2 százalékos visszaesést mutatott. Magyarország őket követi a negatív rangsor harmadik helyén. Tőlünk alig maradt el Ciprus (-1,4) és Olaszország (-1,3 százalék). Ezzel pedig gazdasági értelemben végérvényesen kettészakadni látszik az unió.

Forrás: Eurostat

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu
Hirdetés
Hirdetés

Kapcsolódó cikkeink

A baleseti adót is nyöghetik az autósok

Sokan vélhetően szájtátva nézik majd a kézhez kapott csekket, hiszen 30 százalékkal drágulnak a kötelező biztosítás tarifái. Ez már a hetedik sarc, ami megrövidíti a sofőrök bukszáját.

Elbaltázott adópolitika, globális gondok – Ismét nyakunkon a válság?

Miközben Kína előretör, Magyarország helyzete egyre rosszabb, mert a kormány nem megfelelően reagál a problémákra. Megszünteti például az evát, illetve eltúlzott növekedési mutatókkal számol. Számtalan kritika hangzott el az iparkamara fórumán.

Kupa Mihály: Az EU olyan, mint egy óvatos csiga

Meg kell állapodni az EU-val és az IMF-fel, akkor egy nehéz év után elkezdődhet a lassú növekedés – mondta egy szombathelyi fórumon.

Behúzza a féket a MÁV, a GYSEV és a Volán is - Járatmegszüntetések országszerte

Országosan napi 410 vonat és 30 buszjárattól búcsúzunk el vasárnaptól. A járatritkítás nagyban érinti Vas megyét is. A szakmabeliek nem értik az egészet.

A bizalomvesztés ára: magyar pénzek Ausztriában

Decemberben óvatos becslések szerint is több ezren vitték a vagyonukat osztrák bankokba. Rémhír lenne, hogy az állam ráteszi a kezét a megtakarításokra?

Török Gábor: A kormány minden zsákmányt megszerzett

A politikai elemző szerint nehéz helyzetben folytatódik idén a kormányzás, sokat kopott Orbán hitelessége, a szombathelyi és a vasi politikusok pedig súlytalanok.

Mindenütt rossz, de legrosszabb itthon: romlott a magyar gazdaság megítélése

Világszerte romlott a nemzetgazdaságok megítélése. Magyarország e területen (is) a lúzerek táborát gyarapítja. Görögországgal versengünk az utolsó előtti helyért.

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Közélet

Hirdetés