Arról ír az Independent, hogy egy birtokukba került kormányzati jelentés szerint 300 százalékkal nőtt a párizsi terrortámadás utáni muszlimellenes támadások száma Angliában. A legtöbb áldozat 14 és 45 év közötti, tipikus muzulmán öltözékben - például hidzsábban - mutatkozó nő volt, az elkövetők pedig 15 és 35 év közötti fehér férfiak. A számok egy segélyvonal adatgyűjtéséből származnak, amit pont az ilyen támadások rögzítésére hoztak létre, de éppen emiatt ennél jóval több atrocitás érhetett brit muszlimokat, hiszen a legtöbb megtámadott fél feltárcsázni a számot vagy feljelentést tenni a rendőrségen.
A jelentés arról is beszámol, hogy az áldozatok többsége szerint senki nem sietett a segítségükre, vagy akár csak utólag megnyugtatni őket, és emiatt nagyon egyedül és dühösnek érezték magukat. Tizenhat áldozat - és ne feledjük, alig másfél hétről van szó, ennyi telt el a franciaországi merénylet óta - arról is beszámolt, hogy a jövőben jobban fognak félni emiatt az utcára lépni.
Konkrét esetekre is kitér a lap, például egy olyanra, amikor a londoni metrón egy fejkendőt viselő lánnyal szemben ülő férfi intézett rasszista kirohanást az ártatlan utas ellen, rongyfejűt, terroristát és egyéb válogatott szidalmakat vágva hozzá, miközben közelebb is ült hozzá. Nem nehéz elképzelni, hogy egy ok nélküli dühroham micsoda feszültségeket okozhat valakiben. Egy másik esetben pedig egy edinburgh-i iskolából vettek ki szülei egy lányt, mert Párizs óta fokozódott a diákok körében az iszlámellenes hangulatkeltés.
"Senki nem érdemli meg, hogy úgy bánjanak vele, mint a lányommal"
- mondta az édesanya.
Ezek az esetek azért is aggasztóak, mert ahogy alig pár napja az ISIS által korábban fogva tartott Nicolas Hénin, francia újságíró elmondta a Guardianban, a terroristák legelemibb célja éppen az, hogy ilyen támadások történjenek, és alapjaiban repedjen meg a multikulturális társadalom. Ezzel szemben amit nagyon nem szeretnének látni, az az összetartás, a tolerancia és a kohézió. Az erőszakos reakciókkal számolnak, és örülnek is nekik - hiszen így pártolhatnak át a befolyásolhatóbb muszlimok hozzájuk -, viszont az egységtől megrémülnek.
