Nemcsak egészségtelen, de életveszélyes is Vas megye gazdaság szerkezete

Elvileg a kis- és középvállalkozások felfuttatása jelenthetné a stabilitást. Elvileg.

Vas megyei gazdaságával foglalkozó legutóbbi írásunkat azzal fejeztük be, hogy a szakember szerint egészségtelen a megye gazdasága: egyrészt mert roppant módon kitett a járműiparnak, másrészt pedig mert nagyon kicsi a szerepük a hazai közepes és a kisvállalkozásoknak.

25 éves a Nyugat.hu. Ne feledd, ide kattintva támogathatod következő 25 évünket!
Támogatom

„Ha bármi történik a járműiparban, az ostorcsapásként éri a térséget” – jellemezte a helyzetet még a korábbi beszélgetésünk kapcsán Balogh Károly Zsolt, a Vas megyei Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára.

És hogy mennyire nem elképzelhetetlen az ostorcsapás, arra itt van a legfrissebb szlovák példa. A szomszédok szintén a gépjárműgyártásra alapozták a gazdaságot, és ahol megkezdődött a tömeges leépítés, és ahol már kezdik megbánni a folyamatos béremeléseket.

Ehhez jönnek hozzá a gépjárműipar általános bizonytalanságai.

Ha megnézzük Vas megye gazdasági szerkezetét, ennek fényében akár azt is kiolvashatjuk belőle, hogy egy időzített bombán ülünk.

Miközben a megye 41 ezer vállalkozásának közül 97 százalék (!) kisvállalkozás és hazai vállalkozások foglalkoztatják a munkaerő kétharmadát, addig a mindössze 0,4 százalékot kitevő nagyvállalatok generálják az összes árbevétel több mint a felét, az exportképes vállalkozások 90 százaléka pedig külföldi kézen van.

Nagyon egyoldalú Vas megye gazdasága
Pixabay.com

Vas megyében az ipari termelés több mint a fele (kb. 56%) a nemzetközi folyamatoknak hatványozottan kitett járműgyártáshoz kapcsolódik, és az sem életbiztosítás, hogy a multinacionális cégek között lámpással kell keresni azokat, akik nem beszállítók, hanem saját termékekkel vannak jelen a nemzetközi piacon. (Ilyen például a sokat szapult szombathelyi Falco, a lukácsházi Schott vagy a körmendi ADA.)

Megérdemlik, hogy tudjunk róluk

A Vas megyei iparkamara adatai szerint az itteni 41 ezer vállalkozás közül mindössze 27 darab olyan magyar tulajdonú van, amelynek árbevétele meghaladja az évi egymilliárd forintot.

Sorszám Vállalkozás Székhely
1. Taravis Kft Sárvár
2. Hétforrás Zrt Szombathely
3. Liss Kft Répcelak
4. Gravitáció Kft Szombathely
5. Harmadik Forrás-Coop Szombathely
6. Rábaparti Járműjavító Kft Körmend
7. Domino Trans Kft Viszák
8. Duna Coop Kft Szombathely
9. Sághegy Kft Kemenesszentmárton
10. Miell Quality Kft Vasvár
11. Autófókusz Kft Szombathely
12. Sárvári Mezőgazdasági Zrt Sárvár
13. AKMÉ Kft Szombathely
14. PVS-Hungary Kft Celldömölk
15. Concordia Kft Szombathely
16. Szombathelyi Coop Zrt Szombathely
17. Pandan Kft Szombathely
18. Babati és Társa Kft Körmend
19. WestRoll Kft Szombathely
20. Mezort Zrt Sárvár
21. Vasi Árcsi Kft Szombathely
22. Autó Baumgartner Kft Szombathely
23. Lorry GM Kft Körmend
24. Sabina Zrt Szombathely
25. Domino Logistic Kft Viszák
26. Vasi Árcsi Építőipari Kft Szombathely
27. Szombathelyi Tangazdaság Zrt Sárvár

Sajnos jelenlétük inkább kuriózum, semmint általános. Pedig az ilyen és ehhez hasonló vállalkozások stabilizálnák a helyi gazdaságot, lehetnének partnerei a külföldi multiknak, nőhetnének fel a nemzetközi piacokhoz.

Egymásra épülő gondok sorozata

Ahogy korábban jeleztük, egyetlen lehetséges út van: a magyar tulajdonú közepes és kisvállalkozások megerősítése, felfuttatása.

Elég szomorú, hogy három évtizeddel a politikai és gazdasági rendszerváltás után még mindig ezt kell hajtogatni, de tényleg nincs más megoldás.

Új Haladás-stadion és fociakadémia nélkül túl lehet élni valahogy a hétköznapokat, de egy megroggyant gazdasággal hirtelen olyan problémák zúdulhatnak ránk, amire már csak az idősebb korosztály emlékszik.

Az alapprobléma az, hogy létező szocializmus öt évtizede felszámolta a kis- és középvállalkozások működtetéséhez szükséges tőkét, hagyományokat, világlátást, tudás- és kapcsolatrendszert, amelyek oly remekül működnek a szomszédos Ausztriában.

Ezek a kisvállalkozási „hozzávalók” aztán azóta sem lettek pótolva, és nem feltétlenül a vállalkozások hibájából.

Az állam jobb esetben levegőnek, rosszabb esetben „fejőstehénnek” nézte, nézi eddig a hazai kicsiket, akiknek nem az volt a legfőbb gondja, hogy képezzék magukat a menedzsment, vállalkozási és piaci ismeretek terén, hanem hogy valahogy kiizzadják a megnyomorító terheket, befizessék az aktuális csekkeket. Mert az állami – és egyéb - csekkek valahogy mindig sűrűbben érkeznek, mint a segítség.

Közben kialakult a magyar vállalkozóról az ügyeskedő simlis képe, amelynek valami valóságalapja persze van, merthogy másként nem lehet megélni a piacon, de amely képet soha nem próbált megváltoztatni az aktuális politikai hatalom.

Ez utóbbi láthatóan a multinacionális cégek mellett tette le a garast.

De hiába voltak megállapodások az ide beruházó világcégekkel, hogy majd ennyi vagy annyi magyar beszállító lesz, valójában ezeket a megállapodásokat soha nem ellenőrizte senki.

A multiknak meg az a kényelmesebb, hogy hozzák magukkal külföldről a saját udvari beszállítókat, tovább erősítve a szigetszerű működésüket.

A magyar közép- és kisvállalkozásokat ugyanakkor egy újabb gond is sújtja.

Az új generáció már nem biztos, hogy szeretné folytatni szülei kisvállalkozását. Miért is kínlódjon napi 10-12 órát, amikor beülhet egy multinacionális cég légkondicionált irodájába vagy Nyugat-Dunántúlról átjárhat egy osztrák Billába árufeltöltőnek, dupla annyi pénzért.

Ennek a megannyi problémának és kérdésnek tükrében különösen érdekes az a kormány számára készülő 160 oldalas előterjesztés, amely a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítésének stratégiájáról szól és elvileg a 2030-ig jelölné ki az utat. Ennek részleteire és Vas megyei fogadtatására még visszatérünk.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Gazdaság