A hivatalos bejelentésre eddig kellett várnunk.
A mai délelőtt a SEK B épületében sor került a gépészmérnök-képzés infrastruktúrájaként megépített és felszerelt high-tech laboratóriumok avatására. Ennek ürügyén dr. Palkovics László Szombathelyen járt, és ahogy korábban meg is írtuk, itt jelentette be, 
Már biztos, január 1-től az ELTE-hez tartozik a szombathelyi egyetem 2016. July 01. 10:23 hogy január 1-től az ELTE-hez tartozhat a SEK, a hallgatói jogviszonyok február 1-vel kerülnek át az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez.
A részletek kidolgozása most is tart, de az integrációs folyamatot az állam mindenképpen támogatni fogja. Az ELTE–SEK együttműködés három területe a műszaki, a pedagógusképzési, valamint a sportszervezési terület lesznek (erről keretes anyagunkban bővebben olvashat), amelyek valós, regionális társadalmi-gazdasági igényekre támaszkodnak és várhatóan jelentős hallgatói létszám-emelkedést hozhatnak.
A lényeg, hogy a jövő évtől már ELTE-diplomát ad ki a szombathelyi egyetem.
Ezért is érdemes elgondolkodni minden felvételiző diáknak, hogy az elektronikus jelentkezésben július 12-éig lehetséges sorrendmódosítással él-e, és a Savaria Egyetemi Központot, az ELTE szombathelyi képzési helyét jelöli-e meg elsőként – közölte Dr. Németh István rektori biztos.
Megtudtuk, az összes SEK-es intézmény csatlakozik majd, így az is könnyen előfordulhat, hogy eztán a Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium is megkapja majd a rangos ELTE előnevet.
A szombathelyi műszaki képzés így is egy sikertörténet
Szombathelyen a felsőoktatás átalakításának első lépése a duális gépészmérnökképzés elindítása volt. A három éve elindított műszaki képzés kapcsán az államtitkár közölte, hogy amikor először felmerült a szombathelyi gépészmérnök-képzés ötlete még szkeptikus volt, elgondolkodott azon, mennyire van értelme Győrhöz ilyen közelségben egy újabb műszaki képzést létrehozni. Azonban az a fajta gazdasági- és ipari igény, amivel itt találkozott, hamar meggyőzte: a térség mérnökhiánnyal küzd. Hangsúlyozta, azóta bebizonyosodott, nagy szükség van erre a képzésre. Fontos, hogy a hallgatókat itt helyben képezzék, hogy diplomával a zsebükben is itt vállaljanak majd munkát.
Az államtitkár sikerként könyvelte el, hogy ilyen hamar sikerült egy ilyen fenntartható, duális képzést Szombathelyen létrehozni. Ami egyébként unikális az országban, hiszen nem egy, hanem 11 partnercégnél vannak a hallgatók gyakorlaton, és már a belépéskor szerződést kötöttek velük, ami azt jelenti, hogy már az iskolapadból elkeltek a piacon.
Első körben 240 jelentkezőből 80 hallgatót vettek fel. Az állam eddig 1,5 milliárdot fordított a képzés támogatására.
Palkovics László szerint a szombathelyi egyetem másik kiemelt feladata a pedagógusképzés. Ebben a módszertani oktatásra kellene még inkább helyezni a hangsúlyt. Fontosnak tartja továbbá, hogy a pedagógus továbbképzések helye is az egyetemeken legyen.
Mi lesz a soproni egyetemmel?
Rákérdeztünk arra is, mi lesz a szétválás után a soproni egyetemmel (NYME), hiszen azt hallani, hogy csődközelben van az intézmény, elbocsátásokról hallani, és arról hogy a tanárok óradíját is irreálisan csökkentették.
Az államtitkár kijelentette, a csődközelben lévő Nyugat-magyarországi Egyetemet a fenntartó, az állam "nyilván" kisegíti majd. Nem hagyhatja csődbe menni. Az ott folyó faipari- és erdészképzés európai színvonalú, ezért ennek megtartását nagyon fontosnak tartják, éppúgy, mint az ott folyó pedagógusképzést is.
„Rossz döntés volt az előző csatlakozás”
Ezt már Hende Csaba mondta a sajtótájékoztatót követő laboravató ünnepségen. Ahogy ő is fogalmazott, a 2007-ben végrehajtott NyME-SEK integráció nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Önmagában beszédes adat, hogy míg tíz évvel ezelőtt 7000-en jártak ide, most 1900 hallgatója van a szombathelyi intézménynek. Ezért született meg az elhatározás, hogy a rossz alapokra helyezett együttműködést megszüntetik. Az ELTE-hez való csatlakozás pedig új perspektívákat jelent a szombathelyi felsőoktatásnak.
Milyen labort avattak a SEK-en?
Egy a gépészmérnökképzés infrastruktúrájaként megépített és felszerelt, a B és C épületekben található, a CadCam informatikai-, a hidraulika-pneumatikai-, az elektro-, az anyagvizsgálat- mikroszkópia- és a gyártástechnológiai labort.
- Kívülről mindenesetre jól felszerelt, milliós gépparknak tűnik, tetszetős, de ne várják tőlünk, hogy felsoroljuk, milyen technológiákkal találkozhatnak majd itt a jövő mérnökei.
Milyen változások várhatóak a szombathelyi egyetemi képzésben? (Részlet a sajtóanyagból)
Három fókuszterületet emelnek ki: a műszaki, a pedagógusképzési, valamint a sporttudományi és egészségfejlesztési területet. Ez a három fókuszterület adja a szombathelyi képzési portfólió alapját, amely egy fenntartható szakstruktúra létrehozását teszi lehetővé az ELTE közreműködésével. A szombathelyi központ az integrációtól a jelenlegi hallgatói létszám megkétszereződését várja.
Az integráció mindkét intézménynek kölcsönösen előnyt ad a fejlesztések terén, hiszen így lehetővé válik a mérnökinformatikus szak létrehozása, ami szintén a járműipar szükségleteit elégítené ki, tehát piacképes diplomát adna, és megalapozná akár egy elektromos autókat gyártó cég megjelenését a régióban.
Az együttműködés másik pillére az iparágakon átnyúló, egészségiparba való bekapcsolódás, amelyhez erős sporttudományi kompetencia-centrum áll rendelkezésre a SEK-en és a városban. Az ELTE humánerőforrásával megerősítve Szombathelyen erős Sporttudományi és Egészségfejlesztési Központ jöhet létre. A centrum egy olyan nemzetközi hírű központtá válhat, ahol a sérült sportolók rehabilitációjával foglalkoznak, illetve komoly kutatási, termék- és szolgáltatás-fejlesztés is lehetséges. Specializált munkahelyi és közösségi egészségfejlesztési programok fejlesztő centrumává válhat.
Az integráció harmadik pillére a tanárképzésben meglévő szombathelyi kompetenciákra, illetve a több mint fél évszázados hagyományokra épül, és az egész Nyugat-Dunántúl számára költséghatékony megoldást nyújt egy teljes képzési palettával rendelkező pedagógusképzési központ kialakítására. Hogy milyen nagy szükség van és lesz a pedagógusokra, azt a korfa mutatja: jelenleg a 35 év alatti tanárok száma csak fele az 50 év felettiekének, amely utóbbiak tíz éven belül folyamatosan fognak nyugdíjba menni. A várható konjunktúra a Savaria Egyetemi Központ számára kihívás, amelyre rövid időn belül képes felkészülni. Az ELTE-vel együttműködve 1500-2000 hallgatót számláló pedagógusképzés építhető fel a következő öt évben.
