6,8 százalékkal csökkent Magyarország népessége 1990 és 2022 között, a Szórakoztató Történelem című Facebook-oldalra posztolt térkép szerint.
A KSH adatai szerint 1990-ben 10,37 millióan éltek Magyarországon, 2022-ben pedig 9,643 millióan, így a térkép által közölt adat megfelel a valóságnak.
A térkép azonban több, meglepő dolgot is megmutat. Eltávolodva Magyarországtól, azt látjuk, hogy a volt keleti blokkban, azaz a volt Szovjetunió érdekszférájába tartozó, egykori szocialista országokban csökken a népesség, néhány országban drasztikusan.
Csehországban és Szlovákiában mondjuk éppen nem, mert mindkét országban 1,9 százalékkal lettek többen a vizsgált 32 év alatt.
De Lengyelországban például 1,3 százalékkal élnek kevesebben, a balti államokban pedig nagyjából 20 százalékkal. 25 százaléknál nagyobb arányban csökkent a lakosság száma Ukrajnában, Szerbiában, Bulgáriában, Lettországban.
A Nyugat egyre gyarapszik
Ugyanakkor Nyugat-Európában mindenütt nő a népesség. Németországban és Olaszországban kisebb arányban, de Franciaországban, Spanyolországban, a Benelux-államokban, Nagy-Britanniában, Skandináviában 15-20 százalékkal éltek többen két éve, mint 1990-ben. A csúcstartó Írország, közel 45 százalékos növekedéssel.
És ennél is jóval nagyobb arányban nőtt a lakosság száma Afrikában és a Közel-Keleten is.
A migrációnak nagy szerepe van
Az Eurostat adatai szerint az Európai Unió lélekszáma 2023. január 1-én 447,6 millió volt, ez 2024. január 1-re 449,2 millióra emelkedett.
Az Unióban egyébként az elmúlt két évben több volt a halálozás, mint a születések száma, a pozitív demográfiai folyamatokat főként a koronavírus-járvány után megnövekedett migrációs beáramlás, valamint a 2022 februárja óta tartó ukrajnai háború elől az EU-ba menekültek jelentős száma okozza.
2100-ra átalakulnak a jelenlegi földrajzi arányok
Az előrejelzések szerint 2100-ra, azaz 75 év múlva a Föld lélekszáma visszaesik 8,8 milliárdra. Annak ellenére, hogy globálisan csökken az emberek száma, nagy különbségek lesznek a régiók között.
Míg az eurázsiai régióban és Dél-Amerika nagyobb részén csökkenni fog a lakosság száma, addig Afrikában, Ausztráliában és Észak-Amerikában növekedés várható. 2100-ban az öt legnépesebb ország: India, Nigéria, Kína, az Amerikai Egyesült Államok és Pakisztán lesz.
A 2017-es adatokhoz képest Magyarország lakosságának száma 47 százalékkal csökken 2100-re. 2017-ben 9,988 millió ember élt az országban, ez a következő 75 évben 5,18 millióra csökken.
De közben például Horvátországban 62 százalékkal, Romániában 60 százalékkal, Szlovákiában 53 százalékkal élnek majd kevesebben. Miközben Afrika nagy részében legalább a duplájára nő a lélekszám.
Mindez azt jelenti, hogy - ha nem változnak meg a jelenlegi demográfiai folyamatok - 2100-ra alapjaiban változik meg a földrészek lakosságszám szerinti aránya.
Az ENSZ World Population Prospects 2024 című kiadványának legfrissebb előrejelzései szerint nincs is messze az az időpont, amikortól csökken az emberiség lélekszáma.