Varjú-Tóth Éva szakácsként kezdte pályafutását, majd a vendéglátás különféle területein dolgozott, aztán kereskedelmi végzettséget szerzett, tíz évig üzletvezető volt. Lassan egy éve dolgozik kamionsofőrként, az olaszok imádják, mások szerint a tűzhely mellett a helye. De hogyan lesz egy nőből kamionos?
Édesapám sofőr volt, a repülőn kívül szinte mindenre volt jogosítványa, én pedig sokszor utaztam vele kislánykoromban. Igaz, akkor még nem tudtam, hogy egyszer egy kamion kormánya mögött kötök ki - mesélte nekünk Éva, aki az interjúra nem az óriási Mercedes kamionnal, hanem egy kis Opel Corsával érkezett.
Éva rácáfol a női sofőrökre ragasztott sztereotípiákra
Amikor bezárt a cég, ahol tíz évig üzletvezető voltam, gondolkodni kezdtünk a férjemmel, hogy mi legyen, akkor született meg az ötlet, hogy lehetnék sofőr, így többet is lehetnénk együtt. Megkérdezte a főnökét - a Némo Trans ügyvezetőjét -, aki egyből azt mondta vágjak bele, szerezzem meg a jogosítványt, és felvesz, sokat köszönhetek emiatt neki. - Éva szerencsés volt, mert általában több év tapasztalattal szoktak keresni sofőröket a fuvarozó cégek, a friss jogsisoknak nehéz dolguk van.
Neki is látott a tanulásnak, 25 éve volt B kategóriás jogosítványa, de mint mondta, azt ilyenkor el is lehet felejteni. Mivel a C+E kategóriás jogosítvány megszerzése több mint félmillió forintba kerül, ezért az második óra után megkérdezte oktatóját, hogy van-e érzéke hozzá, folytassa-e. Az oktató bátorította Évát, így nem sokkal később már meg is volt a sikeres vizsga. Rácáfolt arra a sztereotípiára, hogy a jó sofőr csak férfi lehet.
Délelőtt megkaptam a jogsit, délután már fuvarunk volt Németországba
Emlékszem a napra, amikor kézhez kaptam a jogosítványom. Délelőtt mentem érte el az okmányirodába, délután pedig már indultunk is a férjemmel egy németországi fuvarra. Négykezesben megyünk, ami annyit jelent, hogy egy nap összesen 18 órát vezethetünk (4,5 óránkénti váltásban). Az első napon persze ő kezdte, de pár óra múlva én voltam a soros, így átvettem a volánt. Elsőre élesben azért kicsit úgymond ijesztő volt.
Picit ijesztő érzés először egy ekkora kamionnal felhajtani egy soksávos autópályára, ahol rohan az élet, mindenki hajt minden irányból. Aztán hamar belejön az ember, de minden első dolog furcsa, mint például amikor téged előznek, vagy te előzöl egy másik kamiont. Autóval észre sem venni ezt, itt viszont érezni és tudni is kell, hogy hol van a szerelvény vége.
Nő létedre hogy fogsz tisztálkodni egy kamionban?
Hányszor megkaptam a fenti kérdést az ismerősöktől. Ilyenkor mindig azt mondom, hogy nem abból kell kiindulni, hogy a Tesco parkolóban megállnak a kamionosok, és nem tudnak hol fürödni, égen-földön semmi sincs. Az autópályákon - amerre mi járunk - minden benzinkúton, pihenőhelyen van kulturált, tiszta zuhanyzó és a cégeknél - ahol rakodunk - is szinte van mindig lehetőség rendesen tisztálkodni. Nem egy nagyáruházi parkolóból kell kiindulni.
Főzni is lehet a kamionban - vagy mellette - de én inkább otthon főzök előre, és csak melegítem az ételt. Van serpenyő, lábos, étolaj, hozzávalók, szóval főzni is tudunk bármikor, már előre bepanírozott húst is rántottam ki. Kávét persze folyamatosan főzünk, az mindig kell.
Kényelmes a kamion, de sajnos csak az utasteret látni, az Eiffel-tornyot nem
A kamiont nemrég kaptuk, egy-két centi híján négy méter magas óriás, fel tudunk állni benne, és még álló-légkondi is járt hozzá, mert mi általában éjjel megyünk, és nappal pihenünk. Egy betonplaccon nagyon hamar felmelegszik egy fülke a tűző napon, melegben nem lehet pihenni, a pihenőidő után pedig vezetni kell, szóval kell a légkondi. Egyébként a pihenőidőben benne van minden, a fürdés, az evés, a filmnézés, az alvás.
Az ágyban memóriahabos matrac van, aludni tökéletes, a Mercedes nagyon sofőrbarát. Van hűtőnk - mélyhűtővel, légrugós ülésekkel, szóval elég kényelmes az utazás. Sokszor mondják, hogy jó ez az élet, mert annyi mindent láthatunk. Persze, rengeteg autópályát és még több parkolót. Ha nincs egy városba konkrét fuvarunk, akkor nem mehetünk be a kamionnal, amit pedig nem hagyhatunk ott sehol. Márpedig így messziről, az Eiffel-toronynak csak a csúcsát látni.
A nőnek a tűzhely mellett van a helye!
- az olaszok meg szeretnekMagyarországon is vannak női kamionsofőrök, de ahogy külföldön, úgy nálunk is, e szakma kilencen százalékát a férfiak uralják. Láttam már fiatal lányt és idős nőt is kamion kormánya mögött, persze egyelőre mi még látványosságnak számítunk. Az olasz és török kamionosok integetnek, mosolyognak, de nem érzem azt, hogy kivételeznének velem szemben, kolléga vagyok, aki történetesen nő.
Mondjuk nagyon sok férfi még "régivágású" sofőrök közé tartozik, akik szerint a nőnek a tűzhely mellett van a helye. Általában semmi negatívot nem kapok, de volt már olyan, hogy a közelemben a férfi sofőrök arról kezdtek beszélgetni, hogy milyen béna női vezetőkkel találkoztak már - persze autósok, nem kamionosok közt.
Nem vagyok rest bepiszkolni a kezem
Kerékcserében még nem volt részem, de a lényege ugyanaz, mint egy személyautónál, csak itt minden nagyobb. Ha olyan munka van, hogy ponyvázni kell, vagy szétakasztani a traktort és a pótkocsit, akkor nem vagyok rest bepiszkolni a kezem. Nem tudnám a fülkéből nézni, hogy a férjem dolgozik csak, ez a munkával jár, kiveszem a részem belőle.
Az első baleset, amit láttam, kicsit megviselt lelkileg, haladtunk át az útterelésen, és egyszer csak ott feküdt az árokban az oldalán a jószág. Nem szabad elbízni magad, ez egy négy méter magas, két és fél méter széles, majdnem húsz méter hosszú, megpakolva pedig negyven tonnás jármű, ha ez elszabadul, az tömegpusztító fegyver. Hihetetlen, hogy például hóban mennyire magatehetetlen tud lenni egy ekkora jármű. Én óvatos vagyok, de van, hogy egy lejtőn kilencvennel megyek, és előznek másik kamionosok - ezt egyébként büntetik is, mert nyoma marad a tachográfon.
A családom büszkre rám
Két gyerekem van, a kisebbik 15 éves lesz, a nagyobbik 20 éves múlt. Élvezik ezt az új életvitelt, de nincsenek egyedül, mert a nagyszülők is segítenek, és mi is hetente kétszer itthon vagyunk 1-1 napot. Szerencsére talpraesettek a gyerekek, főzni is szoktak nekünk, mire hazajövünk, és mindketten büszkék arra, hogy már nem csak az apjuk, hanem én is egy ilyen hatalmas kamion kormánya mögött ülök.
A férjem mellett különösen még édesapám büszke rám, mert ugye ő sofőr volt. Mindenfelé azt hangoztatja, hogy az ő “kicsi” lánya egy Mercedes kamion úrnője lett. Én is büszke vagyok, mert szeretnék megfelelni, és erősen rácáfolni a sztereotípiákra. Azt hiszem, így lassan egy év és sok-sok kilométer, sok-sok tonna rakomány után elmondhatom, hogy jó úton haladok, igaz, kicsit nagyobb járgánnyal, mint mások.
