Ünnepi mini-konferenciával tisztelgett egykori munkatársa előtt a Magyar Nemzeti Múzeum. Tóth Endre Szombathelyen született, dolgozott a Savaria Múzeumban. Bár hamar Budapestre került a Nemzeti Múzeumba, soha nem vette le szemét szülővárosáról.
Különösen széles szakmai érdeklődése egyaránt kiterjed Pannonia legkorábbi és legkésőbbi időszakára, a Duna-vidéki korai kereszténység emlékeire, a magyar Szent Koronára és Árpád-házi királyaink történetére. A hazai régész argóban csak a „heténypusztai iskola” néven emlegetett ásatásán több régész generáció nevelődött, akik nemcsak az ásatás fortélyaival vérteződtek fel, de tőle szakmai tisztességet, a világra való nyitottságot és szellemi-lelki tartást is tanulhattak - írta a Savaria Múzeum Facebook-oldala.
Mindemellett kevesen tettek annyit Szombathely és a megye római korának megismerése érdekében, mint ő. Kutatta a romkerti helytartói-császári palotát, a Szent Márton-templomot, feltárta az aranykincséről híressé vált katafai római őrállomást. Feldolgozta a Savaria Múzeum teljes római feliratos kőemlék-gyűjteményét és megírta Szombathely római kori történetét. Szellemi atyja volt a pannoniai ókeresztény emlékek máig legteljesebb kollekcióját felvonultató, 2016-ban az Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárházban megrendezett, nemzetközi rangú Szent Márton-kiállításnak is.
A szombathelyi múzeum képviseletében Bíró Szilvia és Sosztarits Ottó, az Iseum régészei adtak elő a rendezvényen, ezzel köszöntve a különösen izgalmas életpályát bejárt, de még ma is aktív és jó egészségnek örvendő szombathelyi születésű tudóst.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
