A középkorú magyarok túlnyomó többsége arra számít, hogy az állami nyugdíja alacsony lesz, ezért dolgoznia kell a megélhetéséhez, amíg arra képes - írta elemzésében az mfor.hu.
A K&H második féléves felmérése kitért arra is, hogy mekkora nyugdíjra számítanak az emberek.
Sokan számítanak a nyugdíjra
Az ötveneseknél nagyobb, 72 százalék azok aránya, akik főként az állami nyugdíjukra számítanak, míg a negyveneseknél és a harmincasoknál 60 százalék körül mozog ez az arány.
A budapestieknél alacsonyabb (54 százalék) a vidékieknél magasabb (73 százalék) azok aránya, akik úgy érzik, az állami nyugdíjnak lesznek kiszolgáltatva idős korukra.
Elértéktelenednek a nyugdíjak
A hrportal.hu közben arról írt, hogy baj van a nyugdíjak inflációkövető emelésével, mert ezzel a módszerrel elértéktelenednek a nyugdíjak.
A jelenlegi, inflációkövető nyugdíjemelés ugyanis nem veszi figyelembe az országos nettó átlagkereset növekedését. Mivel
a nyugdíjasok relatív elszegényedése minden olyan évben elkerülhetetlen, amikor az országos nettó átlagkereset növekedése nagyobb, mint az inflációé.
Ilyen az idei év is, amikor a várható keresetnövekedés 10 százalék körül alakul, ami a duplája az 5 százalékosra várt inflációnak.
Ugyanakkor a nyugdíjas vásárló a boltban egyáltalán nem az átlagosan 4,1 százalékos áremelkedéssel találkozik, hanem annál jóval nagyobbal.
Egyetlen év alatt, 2023. júliusához viszonyítva
lett drágább.
Ha az árakat az egy hónappal korábbi, 2024. júniusi árakhoz viszonyítjuk, még keservesebb kép tárul elénk:
lett drágább. Egyetlen hónap alatt!
A lap megállapítása szerint a nyugdíjemelés során sem a korábban megállapított nyugdíjak leszakadó értékét, sem pedig a mélyszegénységbe csúszott nyugdíjasok nyugdíját nem kompenzálják.
Így pedig elkerülhetetlen a nyugdíjak elértéktelenedése, és a nyugdíjasok elszegényedése.
Németországban is gond van
Az economx.hu cikke szerint Európa nyugati felén is egyre nagyobb gondot okoz a nyugdíjak szinten tartása. Németországban is tartanak a nyugdíjak elértéktelenedésétől, az infláció és a demográfiai változások egyre komolyabb kihívások elé állítják a rendszert.
Utóbbin ugyanazt kell érteni mint nálunk, egyre kevesebb az aktív, keresőképes és egyre több a nyugdíjas.
A jövő évi választásokra készülve a jobboldali, kereszténydemokrata CDU, mint a jelenlegi ellenzék és várhatóan a következő kormánykoalíció vezető ereje több lépésben javítana a helyzeten.
Nem bírja az állami rendszer
Németországban 21 millió nyugdíjas van, jelenleg 63 éves korban lehet nyugdíjba vonulni, de egy korábbi döntés értelmében évente két hónappal emelkedik a jogosultsági korhatár, amely 2031-re el kell érje a 67. életévet.
De vannak, akik tartós biztosításukkal két évvel korábban mehetnek nyugdíjba, a CDU eltörölné ezt a kedvezményt.
Erősítenék a magánnyugdíj-pénztárakat, azért, hogy az államot minél inkább tehermentesítsék. De az is cél, hogy a nyugdíjak ne veszítsék el értéküket, ennek biztosítására azonban még Európa vezető gazdasága, Németország sem képes.
Elkerülhetetlen a nyugdíjkorhatár emelése
Magyarországon közben harcot indított a kormány a magánnyugdíjak ellen, és csupán a hivatalos infláció mértékével emelik a nyugdíjakat. Nem véletlen, hogy a nyugdíj előtt állók pesszimisták, és arra készülnek, hogy életük végéig dolgozniuk kell.
Egy hónappal ezelőtt írtuk, hogy egyelőre nem valószínű a 65 éves nyugdíjkorhatár emelése, mert Magyarországon az európai átlagnál alacsonyabb a várható élettartam. A magyar férfiak négy, a magyar nők három évvel számíthatnak rövidebb élettartamra az európai átlagnál.
De a gazdasági törvényszerűségeket nem lehet figyelmen kívül hagyni, így várható, hogy - ha nem is a közeljövőben -, de nálunk is 67-68 évre emelik a nyugdíjkorhatárt.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
