„Én a sört a meccsnézéshez nem pisszentem” – így kezdi az ismerkedést Mária, aki 64 éves, éveket letagadhatna a korából, szeret sportolni, mindene a túrázás, nyugdíjasként is aktív életet él. 27 év házasság után vált el a férjétől, ennek már 15 éve. Utána volt egy hat évig tartó kapcsolata, amikor annak vége lett, egy ideig inkább szünetet tartott a párkeresésben. Aztán úgy érezte, eljött az idő, hogy megtalálja a számára megfelelő társat.
A legtöbb férfi szexpartnert és/vagy házvezetőnőt keres?
A hölgy egy kisebb városban lakik, ahol nem sok lehetősége van a személyes ismerkedésre, így maradt az online társkeresés.
„A túrákra hozzám hasonló egyedülálló nők járnak, ott hiába akarnék ismerkedni. Az online társkeresők közül többet kipróbáltam, de sokat csalódtam” – mondja őszintén.
Szerinte a legtöbb férfi szexpartnert és/vagy házvezetőnőt keres. Azt tapasztalta, sokan elferdítik a valóságot, évekkel ezelőtti képet tesznek fel magukról, vagy éppen nincs megfelelő énképük. Amikor leírja, hogy magához hasonló sportos emberre vágyik, jelentkezik valaki, aki azt mondja teniszezik, aztán kiderül, utoljára tíz éve fogott teniszütőt, alig mozdul ki otthonról, hatalmas sörhasat növesztett.
Mária elmondta, tudja, hogy nemcsak a férfiak keresnek szexpartnert az online társkeresőkön. Egyik férfi ismerőse azt mesélte, vannak nők, akik szinte a köszönés után meztelen képeket küldenek magukról.
Mária kialakított egy olyan életet magának, amiben szeret élni. Sok időt szánt arra, hogy megismerje önmagát. Egyedül is teljesnek érzi magát, de örülne, ha lenne egy társa. Azt vette észre, attól, hogy tudja ki ő és mit akar, még nem lett könnyebb a társkeresés, az viszont jó, hogy már hamar ki tudja szűrni ki az, akivel nem egymáshoz valók.
Az értelmi szint siralmas?
Balázs szavaiból ugyanakkor egy kicsit más preferencia rajzolódik ki: „ azt gondolom, arról nem nekem kellene felvilágosítanom a másikat, hogy mit ünneplünk március 15-én, merthogy erre is volt példa. Vagy, ha azt mondom, sok időt szánok az önismeretre, akkor ne kérdezzen vissza, hogy mi az az önismeret.”
Ettől függetlenül van olyan barátja, aki a Tinderen találta meg a feleségét, de szerinte erre nagyon kevés az esély, ritka kivétel. Ő úgy látja, ha fizetős egy társkereső oldal, akkor lehet ismerkedni, de a felhozatal siralmas, már ami az értelmi szintet illeti.
Ha fizetni kell érte, hatékonyabb?
Amikor ezt felvetem Melindának, egy másik interjúalanyomnak, elgondolkodik és azt mondja, lehet abban valami, hogy ha fizetős a társkereső, nagyobb az esély a pártalálásra.
Egyrészt azért, mert, amikor havonta nem is kevés összeget kell fizetni egy alkalmazásért, vagy annak bizonyos funkcióiért, jobban meggondolják az emberek, boldog boldogtalan nem veszi azt igénybe, inkább csak az, aki komolyan gondolja az ismerkedést.
Például az egyik ilyen alkalmazásnál, ha nem fizet az ember, hanem az ingyenes verziót használja, akkor csak azt látja, ha valakivel egyezés van, tehát, ha mindketten jobbra húzták egymást, vagyis tetszettek egymásnak. A fizetős verziónál már azt is látjuk, akinek mi tetszettünk, de ő nekünk nem. Lehet, hogy ilyenkor jobban megnézzük azt az embert, megváltoztatjuk a döntésünket, mégis jobbra húzzuk és már tudunk is vele beszélgetni. "Én viszont még nem tartok ott, hogy fizessek egy ilyen alkalmazásért" - teszi hozzá a negyvenes éveiben járó hölgy. Egyébként Melinda is kiábrándítónak tartja az online társkeresést, ha valaki valóban társat keres.
Sokan csak unaloműzésre használják
Ő arról számolt be, hogy most egyetlen platformon van fent, az egyik közösségi oldal társkereső funkcióját kapcsolta be. Ott is jobbra vagy balra lehet húzni az embereket, ez teljesen ingyenes.
Azt tapasztalja, sokan az első három mondat után szexuális célzásokkal jönnek. De az is gyakori, hogy hetekig csak felszínes beszélgetések zajlanak, megrekednek a beszélgetések, ha sikerül valakivel értelmesen kommunikálni, akkor nehezen jön össze a találkozó, vagy össze sem jön.
Ennek az lehet az oka, hogy az emberek nagy része csak unaloműzésnek használja ezeket a platformokat, ez egy illúziója annak, hogy kommunikálnak, van kivel beszélgetniük, vannak társas kapcsolataik, de közben képtelenek a valódi kapcsolódásra.
Mit mond a szakember?
Kőrösi Krisztina mentálhigiénés szakember is megerősíti, hogy sok olyan kliense van, akik teljesen kiábrándultak ezekből a platformokból, pont a fentiek miatt. Hozzáteszi, sajnos az emberek többsége nem a valóságot mutatja, ahogy a közösségi oldalakon sem. Sokan az önbecsülésüket a lájkok számában, vagy pont abban mérik, hányan húzzák őket jobbra a társkeresőn.
„Ez egyfelől könnyűvé teszi a szelektálást, másfelől sok keserűséget okozhat, amikor elutasítást kap valaki. Nem egyszer panaszkodnak arról a nálam ülők, ha ráírnak valakire, válaszra sem méltatják őket, még egy udvarias elutasítást sem kapnak.”
Azt mondja, ha mégis eljut két ember oda, hogy randevúzni kezd, sokszor nem tudnak mit kezdeni egymással hús-vér emberekként.
Annyira a testiség felé mozdult el minden, hogy nem adnak elég időt egymásnak az ismerkedésre. Először az értékrendet kellene egyeztetni, hogy egyezik-e a gondolkodásmód, az életfelfogás.
Krisztina hangsúlyozza, fontos, hogy az ember tisztában legyen azzal, hol tart az életében, milyen krízisei vannak, traumái, amiket fel kell dolgozni. Milyen készségei vannak, amiket fejleszthet. Tehát ő azt mondja, a kulcs az önismeret, ha meg akarjuk találni a hozzánk illő embert.
Van megoldás?
„Igen" - vágja rá a kérdésre a szakember. Olyan találkozási lehetőségeket kell teremteni, ahol az emberek kapcsolódni tudnak egymáshoz. Ő maga szeretne is ilyen esteket szervezni Szombathelyen. „Arra szeretnék teret és időt adni, hogy akár irányított gyakorlatokkal, a kommunikációt vagy az első megszólalást segítő játékos feladatokkal mélyebb szinten tudjanak kapcsolódni egymáshoz az emberek” – magyarázza a szakember.
A cél az ilyen alkalmakon az lenne, hogy a résztvevők az értékeiket tudják megmutatni. Nem a különbözőségekre fektetjük a hangsúlyt, hanem a hasonlóságokra. Hogy hasonló dolgokon mentünk át, hasonlóak a tapasztalataink.
Krisztina azt vette észre, az online társkeresők felérnek egy rögtönítélő bírósággal. Tetszik, nem tetszik, jó, rossz. Ítéletet alkotunk a másikról. Arra viszont nincs lehetőség, hogy mélyebben kapcsolódjunk hozzá. Ezeknek az alkalmaknak pont az a lényege, hogy megtaláljuk azokat a közös pontokat, amikben egyek vagyunk, amik erőt tudnak adni, amik azt az érzést táplálják, hogy nem vagyunk egyedül.
És lehet, hogy nem párt találunk, de mondjuk találunk barátokat. Hihetetlenül fontos, hogy legyen szociális közegünk. Valós kapcsolataink, amelyekre tudunk számítani. A kapcsolataink meg tudnak betegíteni minket, de a kapcsolatainkban tudunk gyógyulni is.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
