Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Az új Orbán-kormány tobzódik a kétharmadban, minden régi vágyát egyszerre és azonnal szeretné megvalósítani

Szabadságjogaikat gyakorló, öntudatos polgárok helyett inkább csendes alattvalókat szeretnének látni. Az Eötvös Károly Intézet elemzése.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Az Eötvös Károly Intézet friss elemzésében részletesen vizsgálja az új Orbán-kormány alkotmánymódosítási csomagját, amely arról árulkodik, hogy a kétharmados többség lehetőségeiben tobzódva minden régi vágyát egyszerre és azonnal szeretné megvalósítani.

1. Van új a Nap alatt? - Az alkotmányos identitás, a népesség, az államforma védelme

A szabad sajtó nem létezhet nélküled. Támogasd a Nyugat.hu-t!
Támogatom

Az EKINT tömör álláspontja szerint a címben feltett kérdésre a válasz az, hogy nincs. Az alkotmányos identitás védelmére vonatkozó állami kötelezettség és az Európai Uniós klauzula kiegészítésének előzményei a kvótanépszavazás idejére nyúlnak vissza, és azóta sem veszítettek értelmetlenségükből.

Az elemzésben kifejtett indoklás rámutat, hogy az új alaptörvényi szabályoknak nem lesz jogi jelentőségük az uniós jog végrehajtása tekintetében és azok nem alapozzák meg jogi értelemben az Európai Unióban hozott döntések blokkolását. A kölcsönösen elfogadott uniós jogrendszert a csatlakozást követően alkotott egyoldalú jogalkotási aktusokkal nem lehet felülírni, nincs egérút az uniós döntések végrehajtása elől.

Az Alkotmánybíróság gyakorlatának ismeretében az is kijelenthető, hogy jogi értelemben a magyar bíróságok előtt sem hoz majd változást a módosítás, legfeljebb a függetlenségét elveszített Alkotmánybíróság hivatkozhat könnyebben az alkotmányos identitás fogalmára a kormány érdekeinek védelmében. Az idegen népesség betelepítésének tilalmára vonatkozó módosítás belső ellentmondását éppen ez adja: a betelepítés tilalma legfőképpen a módosítás egyéb elemei által elvileg védelmezett alkotmányos örökséggel, a történeti alkotmánnyal áll szemben.

2. Üvölt a csönd - a véleménynyilvánítás szabadsága és az otthon nyugalma

Az otthon nyugalmát védő, az Alaptörvény VI. cikkébe tervezett betoldást szemlélve világossá válik, hogy a frissen megalakult kormány szabadságjogaikat gyakorló, öntudatos polgárok helyett inkább csendes alattvalókat szeretne látni.

A módosítás nem képes, és nem is alkalmas arra, hogy az előzményeként felhívott 13/2016. (VII. 18.) AB határozat tartalmára reagáljon. Az alkotmánymódosítás egyedüli indoka, hogy a kormány a gyülekezési jog eddigi védelmi szintjét le kívánja szállítani, feltehetően a gyülekezési törvényben rögzített tiltási okok jövőbeli bővítése által.

3. Saját bíróságot a kormánynak! – közigazgatási felsőbíróság létrehozása

A hetedik módosítással a kormányzat a rendes bíróságoktól elkülönült, önálló közigazgatási bírósági szervezetrendszer kezébe tesz le gyakorlatilag minden ügyet, amelynek a hatalom számára tétje van. A fennálló hatalmi rendszer karakterjegyeit látván azzal kapcsolatban, hogy a módosítás mennyiben áll összhangban az igazságszolgáltatás függetlenségével szemben támasztott alkotmányos követelményekkel, nem lehetnek illúzióink.

Az egységes bírósági struktúra megbontása kizárólag akkor igazolható, ha az diszfunkcionálisan működik, erre utaló érvekkel azonban a javaslat indokolása nem fárasztja az olvasót. A jogszabályok értelmezésére vonatkozó javaslat esetében a helyzet megítélése még ennél is egyszerűbb: a szöveg szintjén tökéletesen értelmetlen betoldást az a mögöttes szándék tölti meg tartalommal, amely a bírák jogértelmezési szabadságát kívánja megkurtítani.

4. Nincsen számotokra hely – A menekültügyről szóló törvénycsomag

A javaslatcsomag nem csak alkotmánymódosításból áll: a T/333-as törvényjavaslat büntetőjogi szankciókat helyez kilátásba egyének és civil szervezetek ellen, elzárással fenyegetve azokat, akik segítséget nyújtanak a menekülőknek. Az új „Stop Soros!” a menekültüggyel foglalkozó szervezeteket és munkatársaikat büntetőjogi szankciókkal fenyegeti, a javaslathoz kapcsolódó Alaptörvény-módosítás pedig az egyébként is korlátozott menedékjogot teljesen kiüresíti.

A javaslat szerint az Alaptörvény XIV. cikkébe beépülne egy olyan korlátozás, miszerint nem jogosult menedékjogra az a nem magyar állampolgár, aki az ország területére biztonságos harmadik országon keresztül érkezne. Figyelemmel arra, hogy a magyar kormány szerint Magyarországot valamennyi oldalról biztonságos harmadik országok határolják, a menedékjog üres logikai kategóriává válik.

A teljes, részletes elemzés itt érhető el .

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu
Hirdetés
Hirdetés

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Közélet

Hirdetés