Persze, tudom én is, hogy ez az újbóli kétharmados választási siker remekül elő volt készítve törvénymódosításokon és már választási trükkökön keresztül.
Tudom azt is, hogy a kormányváltók folyamatos torzsalkodása is segített abban, hogy több százezer szavazóval kevesebb ment el kifejezni demokráciához való kötődését.
Tudom azt is, hogy a neoliberálisok besunnyogása a hátsó ajtón kifejezetten látványossá tette, hogy ők minden időben képesek a megélhetési politikusok imidzsét halálig képviselni.
Tudom, tudom, tudom, csak azt nem értem, hogy egy ekkora kudarc után most sem vállalta senki a felelősséget, vagy ha igen, azt pont a szopórollerre ítélt Bajnai tette meg egy mondatban. Mindegy, baloldalon most sem olvashattam önkritikus elemzéseket, gyónásokat, nem voltak morális Savonarolák, sem önkéntes száműzetésbe vonulók, akik majd a gyász leteltével megerősödve térhetnének vissza.
A jobb oldal náci retrójához nekem nincs közöm, de ahhoz igen, hogy a baloldal minden alkalommal kihagyja az önkritikus szembenézést saját kudarcával szemben. Így volt ez a hatalom elvesztésekor is, pedig a négy év elegendő időnek tűnt. Az antifasizmus megerősödése helyett a szegény rétegeket, főleg vidéken, magához ölelte a Jobbik, és majdnem beérte a kormányváltásról álmodókat.
Amit végképp nem értek, hogy miért nem törődnek velem, és azokkal, akik hülyeként elbaszták a vasárnapjukat, és ahelyett, hogy a gyerekükkel fociztak volna a fűben, X-et huzigáltak?!
Ennek most csak azért van jelentősége, mert nemsokára következik az európai parlamenti választás. Amiről az orbáni demagógiához közel álló Bajnai azt mondta, hogy most visszavághatunk, főleg, hogy ez a választási rendszer nem manipulált.
Figyu, a visszavághatunk ige többes szám első személye mit jelent? Gondolom azt, hogy Bajnai, vagy Mesterházy, vagy Bokros, vagy Shmuck, vagy Gipsz Jakab visszavág, már csak az kell, hogy én (és még pár százezer ember) elmenjek szavazni, és természetesen rájuk. Vagyis továbbra is maradt a Nem-Orbán féle stratégia, amiben van némi szívbéli érvelés, de racionális kevéssé.
Szerintem fontos lenne a baloldali politikusoknak a pszichológiai tanácsadók alkalmazása. Ők biztosan meg tudnák értetni velük, hogy ha változást akarnak, akkor meg kell érteniük a választókat, főleg azokat, akik szimpatizálnak velük. Vagyis engem. De három lábú kutya legyek behúzott kézifékkel, hogy megértsem magamtól, miért is kéne elmennem szavazni legközelebb?
Miért kéne tök fölöslegesen húzgálni a nevük mellé az X-et, amikor Morvai Krisztinának még így is nagyobb esélye az Európai Parlamentben gyalázni Európát, mint Bokrosnak, vagy Újhelyinek megakadályozni azt, hogy végül kihajítsanak minket onnan, ahová mindig is csak szellemileg és kulturálisan tartoztunk, nem politikailag?
Skacok. Tudom azt, hogy egy ember nem számít, vagyis én rinyálhatok itt egész nap, süket fülekre találok. De ha egy ember nem számít, akkor ti sem, akik azt gondoljátok, jó lenne ezt a négy évet kihúzni Orbántól ezer kilométerre. Orbán birka-projectjén dolgoztok ti is?!
Engedtessék meg nekem a hiúság, amikor különbül érzem magam, hogy nem szoptam be a rezsicsökkentés, vagy az egymillió munkahely teremtésének szlogenjét. Sőt, nem úgy gondolok magamra, mint egy protest-szavazóra, hanem olyanra, akinek a politikusai a kegyét keresik, mert hisznek bennem. Hisznek, mert fontos vagyok nekik. Értem élnek, és dolgoznak. Különben hogy hihetnék bennük? Akárcsak egy X erejéig is.
