Név és cím említése nélkül közzé is tesszük olvasónk levelét, aki tulajdonképpen már csak a nyilvánosságtól reméli helyzetének megoldását, mivel úgy érzi legális eszközei kifogytak. Mi is csak törvényes tanácsokkal tudunk segíteni, melyet a levél után meg is teszünk, hiszen korábban már foglalkoztunk a témával. Íme, a panasz:
" ajtószomszédunk, és annak fia az elmúlt évben teljesen kifordult magából. Hat hónapja pedig a falak és egyéb tárgyakon való kopácsolással provokálja a falszomszédait, hogy elviselhetetlenné teszi az életet több kisgyermekes család számára, beleértve a mi 5éves kisfiúnkét is. Pedig szinte már minden zajnak nevezhető tevékenységet, gyermekek futkosását visszafogtunk megszüntettünk, és mindent megpróbáltunk, hogy részünkről semmilyen provokációban ne részesüljenek. Hozzá tartozik a történetünkhöz, hogy ennek a háznak már amúgy is furcsa történelme van, hiszen még az ideköltözésünk első két évén belül ugrott ki egy lakó pont a 9ik emeletről, majd nemrég egy fiatalember a 7ik emeletről vetette az utcára magát.
Az elmúlt 3 hónapban a szomszéd egy sütővel barikádozta el a lakását, melyet az általunk kikényszerített katasztrófavédelmi ellenőrzés hírére volt csak hajlandó eltüntetni. Azóta a feljelentések hadára folyik sajnos csak ismeretlen tettes elleni csendzavarásért eljárás, ami azért "ismeretlen" mert nem nyit ajtót a rendőröknek, és lapít a biztosítékait lekapcsolva amennyiben megneszeli hogy rendőrt hívtunk.
A házban hazugságokat terjeszt, és áldozatnak állítja be magát, emellett az állítólagosan beteg fiát emlegeti, akit bezárva tart, és javarészt ő kelti a zajt, ezt azonban nem hajlandók beismerni.
Van hang és videó felvétel arról, ahogyan a szomszédokat korholja, halálosan fenyegeti, és arról, hogy fia szilveszteri kürtöt fúj, és a falakon kopácsol, de sajnos hőkamera vagy belső felvétel hiányában csak az egyenes következtetés marad.
Lényegében azért fordulunk Önökhöz, mert kezdenek kifogyni a legális eszközeink, amivel a nyugodt életvitelhez való alapvető jogunkat visszaszerezhetnénk, és ezért szeretnénk nyilvánosságot a problémánknak, mert minél többen tudnak arról amit a szomszéd és a fia művelnek annál lehetetlenebb lesz az élete Szombathelyen, vagy kapunk valamilyen segítséget, és talán megoldás keletkezik a feltételezhetően zajérzékeny és beteg fia megfelelő elhelyezésére."
Azon túl, hogy közzétesszük a levelet, csak általánosságban tudunk tanácsot adni, azt is csak a jog által megszabott kereteket figyelembe véve. Tehát, milyen jogaink vannak, amikor úgy érezzük, hogy már a szükséges mértéket meghaladóan korlátozza jogainkat a szomszéd?
Egyrészt megillet minket a birtokvédelem joga. Ez azonban nem azt jelenti, hogy egy lefűrészelt csövű shotgunnal hanyagul az ajtófélfának támaszkodva megszabhatjuk a rendet szűk kis környezetünkben. A „birtokháborító” - ebbe beletartozik például a zajjal, szaggal, füsttel támadó lakó esete is - ellen ugyanis csak arányosan lehet fellépni.
Tehát: tartós, rendszeres zavaró tevékenységnél az első lépés mindig az legyen, hogy az illetékes kormányhivataltól kérünk birtokvédelmet, illetve kérjük a zavaró tényező megszüntetését, valamint a további jogsértésektől való eltiltást, mondván: zavarja az ingatlanunk rendeltetésszerű használatát. Ennek két eredménye lehet: az első, hogy a kormányhivatal kimondja, hogy a panaszos tűrni köteles a zavarást, a másik, hogy eltiltja a szomszédot tevékenység végzésétől.
A határozatot a meghozataltól számított három napon belül kell végrehajtani, és ez akkor is kötelező, ha egyébként valamelyik fél bíróságtól kéri a jegyzői határozat megváltoztatását. A jogerős ítéletig tehát érvényben marad a rendelkezés. Amennyiben ez az út nem jár sikerrel, úgy bíróságtól kérhetik a panaszosok a jogsértés megállapítását, illetve esetlegesen a kártérítést.
Az egyik leggyakoribb gond: a zaj
A legtöbbet a szomszédok által keltett hanghatások, zaj miatt szoktunk panaszkodni. Ezzel kapcsolatban van egy általánosan elterjedt tévedés: ha nincs éjszaka, akkor szabadon lehet zajt kelteni. Ez azonban nem igaz. A jog nem köti a feleslegesen zavaró tevékenység gyakorlásának tilalmát időkorláthoz, tehát az tévhit, hogy este 10 vagy 11 óra előtt szabadon lehetne hangoskodni, s csak utána kellene némi korlátot szabni magunknak.
Csendháborítás szabálysértését követi el, aki lakott területen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetőleg a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja. A szabálysértés elkövetőjével szemben a rendőrség, a helyi önkormányzat képviselőtestületének képviselője, a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki, melynek maximuma 50 ezer forint. A vonatkozó törvény szerint egyébként, ha a szabálysértés miatt kirótt pénzbírság nem hajtható be, az közérdekű munkára, de akár elzárásra is változtatható.
Ugyanakkor az önkormányzatok külön is szabályozhatják/szabályozzák a kérdést, ahogy a szombathelyi önkormányzat is betiltotta a vasárnap hajnali és esti zajos munkavégzést. Aki társasházban él az további szabályokkal is találkozhat, hiszen a Szervezeti és Működési Szabályzatok (SzMSz) tovább szűkítik a lehetőségeket. Meglepő lehet, de ebben olyan dolgokat is meg lehet szabni, hogy hánytól hányig porszívózhatunk, moshatunk mosógéppel, de még kiterjedhet arra is, hogy nem használhatunk kopogó hangot adó fapapucsot. Erről a társasházak közgyűlése hivatott dönteni.
Lényeges tehát, hogy amennyiben rendszeresen valamilyen zavaró zaj származik a szomszédból, és ez ellen feljelentéssel kívánunk élni, akkor azt a kormányhivatalnál kell megtenni. Ugyanakkor eseti csendháborítás esetén változatlanul a rendőrség köteles intézkedni a szabálysértővel szemben. A rendőrségnek tehát továbbra is ki kell jönnie, fel kell szólítani a szomszédot a cselekmény befejezésére, s ha ez nem vezet eredményre, akkor helyszíni bírságot kiszabnia. Amennyiben ez sem járna eredménnyel - a tevékenység folytatása esetén -, akkor az elkövetőt elő kell állítania.
Amikor súlyosabbá válik a helyzet: testi sértés, garázdaság, magánlaksértés
Érdemes persze megpróbálni egymás között elrendezni az ilyen helyzeteket, de a szomszédok között ez a beszélgetés ne fajuljon tovább egy pattogós beszélgetésnél, mert nagyon könnyen nehéz helyzetben találhatjuk magunkat. „Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen – ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg – vétséget követ el, és 2 évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.” Tehát már akkor fennáll a garázdaság szabálysértése, ha csak összeszólalkozik a két szomszéd, s annak más szemtanúja is van. A büntetési tétel csak súlyosbodik, ha már erőszakra kerül sor, esetleg többen látogatják meg a szomszédot. Lényeges azonban, hogy a verekedést másoknak is észlelni kell, ha nem így történik, akkor nem garázdaság, hanem egyszerűen testi sértés valósul meg.
Ráadásul arra is nagyon figyeljünk, hogy ha épp a szomszéddal „beszélgetünk” egy kissé nyomatékosabban, akkor még véletlenül sem az ő lakásába belépve tegyük ezt. Ugyanis: aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre erőszakkal, fenyegetéssel bemegy, vagy ott bent marad, magánlaksértés vétségét követi el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
Tehát már akkor is gond van, ha egy szóváltás során valamiképpen úgy alakul a helyzet, hogy az egyik fél belép az ajtón a másik lakásába, sőt már akkor is, ha a lakásba korábban behívja ugyan a tulajdonos, de ott vitára kerül sor, s a tulajdonos felszólítása ellenére nem távozik. Apróságok, de tapasztalataink szerint ezeknek kevesen vannak tudatában, s ösztönből cselekszenek, mivel nem vált természetükké, hogy a jog alapján gondolkodjanak.
