Az orvosi ügyeletek átszervezésén régóta töri a fejét a kormány, aminek az lehet a fő oka, hogy nem egységes a rendszer. Van, ahol a mentőszolgálat működteti az ügyeletet, van, ahol a közeli kórház, van, ahol külsős vállalkozóval szerződtek, és van, ahol az önkormányzat szervezi és üzemelteti.
Utóbbiak közé tartozik Szombathely, ahol 2020. december 31-én a mentőszolgálattól vette át 
Megkezdte működését új helyén a szombathelyi orvosi ügyelet 2020. December 31. 17:41 az önkormányzat a feladatot. A szombathelyi kistérséghez tartozó települések pedig már 2015-ben felmondták az OMSZ-szel a szerződést, maga a kistérség működteti az ügyeletet.
A szombathelyi lakosságot ellátó ügyeletről egyébként közel egy évig ment a vita. Az ügyeletet húsz évig a mentőszolgálat (OMSZ) működtette, de tavaly év elején több pénzt kértek, amit a közgyűlés csak a második körben adott meg. 
Megkapja a plusz 32 milliót a szombathelyi orvosi ügyelet, az új többség 15 százalékos béremelést szavazott meg 2019. June 20. 07:08 Ennek ellenére az OMSZ mégis felmondta a szerződést, Felbontja a szombathelyi orvosi ügyelet működtetésről szóló szerződést a Mentőszolgálat, hiába kaptak több pénzt 2020. February 15. 15:26 az önkormányzat pedig úgy döntött, hogy a város üzemelteti majd az ügyeletet.
Már tavaly is volt egy terv
Arról, hogy az állam be akar avatkozni, már tavaly nyár elején írtunk 
Vissza kell adni a szombathelyi orvosi ügyeletet a mentőszolgálatnak, ha elfogadják a kormány új tervét 2021. June 10. 10:41 . Az akkori tervezet szerint a betegek segélyhívásai a mostani ügyeleti centrumok helyett a mentőszolgálat központi számára futnának be, hasonlóan a 112-es központhoz. A központi számon a diszpécser egy alapos kikérdezés után döntene a beteg további ellátási lehetőségeiről.
Az azonnali segítségre szorulókért mentőt küldhet, vagy ha a páciens járóképes, akkor egy ügyeleti pontokra adhat neki időpontot. Ezek lehetnek a nagyobb lélekszámú településeken a korábbi alapellátási ügyeletek, illetve a járásközpontokban kialakított sürgősségi fogadópontok is.
A dokumentum szerint járásonként egyetlen orvos biztosítaná az ügyeleti ellátást egy helyi központból. A járási ügyeleti központokban – köztük lenne olyan hely, ami egyben mentőállomás is – kétágyas fektetőkkel, apró sürgősségi központokat hoznának létre, ahol a betegeket hat órán keresztül megfigyelhetnék, laborparamétereket mérhetnének. Aki közben jobban lesz, az hazamehet, aki nem, azt továbbszállítják a megyei sürgősségi ellátóhelyre.
Amennyiben a járásközpontban van városi kórház, úgy annak a sürgősségi osztályához rendelve működne az ügyeleti ellátás. A mentőautók is ebből a járási központból indulnának és érkeznének vissza.
Hibrid megoldás
2023 januárjától viszont egy némileg másként működő rendszert akarnak több megyében is bevezetni. A Népszava információi szerint ennek lényege, hogy 22 óráig a háziorvosok kapnak nagyobb szerepet az ügyeleti betegellátásban, 22 óra után pedig a mentőszolgálat veszi majd át a feladatot.
Hogyan működik?
A tapasztalatok szerint hétköznap 22 óráig az ügyeleteket felkereső betegeknek általános jellegű panaszaik vannak, 22 óra után pedig elsősorban akut panaszos betegek érkeznek, akiknek sürgős ellátásra lehet szükségük.
Minden járásközpontban lesz egy orvos és azon kívül kialakítanak sürgősségi pontokat, ahol mentőtiszt, vagy kiterjesztett hatáskörű ápoló fogadja az ellátásra szorulókat. Vagy szükség esetén ki is mehet a beteghez a megfelelő eszközökkel.
Hajdú-Bihar megyében egy éve a gyakorlatban tesztelték a rendszert, és az ottani tapasztalatok alapján január 1-től több megyében is elindítják az új orvosi ügyeleteket. A Népszava kérdésére a belügyminisztérium sajtóosztálya megerősítette, hogy a nyáron már országszerte fel is mérték, hogy hová lehetne telepíteni az új járási, központi ügyeleteket.
