Az a rendszerváltás idején lelkesítőnek tűnő, aztán érthetetlenül viccessé, tegnapra örkényi groteszkké, mára meg szánalmassá váló színjáték, amelyet "magyar politikai életnek" csúfolnak a hozzáértők - többnyire persze párttulajdonban lévő újságok publicistái, televíziók kommentátorai és fess politológusok, akik, mint a közelmúltban sértődötten búcsút intő Bárdos András vagy az apakomlpexussal küzdő, hol Antall, hol Orbán, újabban pedig a Gyurcsány-Bajnai-páros hátsójának közelségét kereső Debreczeni József, előszeretettel mutatkoznak és nyaralnak politikus barátaikkal -, hivatalosan is újabb fejezetéhez érkezett.
Somogyi Zoltán, aki eddig "független szakértőként" a televíziókban osztotta az észt - az utóbbi időben feltűnően MDF-pártian - most szeretett pártja kampányfőnöke lett. Az általa irányított Political Capitalról eddig is tudták már az óvodások is, hogy az MDF-nek ad tanácsokat, hogy a nevükhöz kötődik a Fórum fanklubjában csak Pinochetnek becézett Bokros Lajos kontextusba helyezése, tehát most csak az eddig féltitokban tartott félrelépés-sorozatot szentesítették házasság formájában.
Somogyi úgy nyilatkozott az aktus után közvetlenül, hogy "a politikai és az üzleti szféra titkos összefonódását mindig is károsnak tartotta és vallja, hogy a politikussá válás elengedhetetlen feltétele a már meglévő biztos egzisztencia." Somogyi ünnepélyesen megígérte a házasságkötés alkalmával, hogy minden nagyobb (?) magyarországi üzleti érdekeltségét eladja és politikai szerepvállalása végéig nem kíván "semmilyen olyan új üzletbe fogni, aminek bármilyen köze lenne állami megrendelésekhez".
("Szerepvállalás" után meg majd annál inkább, lásd Gyurcsány kínai útját, Kapolyi üzleteit, vagy az univerzális, a korábban több minisztériumban is kiválóan bizonyító Draskovics pályájának alakulását: szóval túlságosan is ismerős számunkra a politikai tőke magyaros és cseppet sem elegáns "dinamizmusa".)
Értsd: a politikaközelségből egzisztenciát teremtő Somogyi most éppen megtisztul az MDF kampányfőnökeként. Eddig üzletember volt, most meg politikussá avanzsál. Pénzhez ezután sem lesz köze, hiszen - mint elmondta - nem feladata "az anyagi háttér biztosítása". A szűzkurvaság fogalmának új értelmet adó Somogyi lelkifurdalás nélkül száll be a pártbizniszbe, s miközben önmagát függetlenként definiálja, addig a frigyről szóló sajtótájékoztatón résztvevő MDF-választmányi elnök arra emlékeztette az egybegyűlteket, hogy a párt és Somogyi Zoltán kapcsolata már "régi és gyümölcsöző" és hogy több választási kampányban már sikeresen dolgoztak együtt. (Lehet, hogy egyeztetni kellett volna a mondandókat is a sajtótájékoztató előtt?)
Az MDF - a magyar többpártrendszer őshüllője - sosem volt igazán szerethető párt, tanárbácsis, komolykodó, avittas antalli örökségét most ha lehet, ennél is problémásabbra cserélte le a kalapos hölgy segítségével: SZDSZ-közeli szakértőkkel, az EP-ben szlovákul felszólaló Bokros Lajossal, az országos listára felveendő ex-szabaddemokrata személyiségekkel önmaguk paródiájává váltak, de ha még sokat hakniznak Kunczéval és Debreczenivel, lehet, hogy az országban élő 12 darab potenciális SZDSZ-szavazót még megcsíphetik a tavaszi premierre, ha ügyesek lesznek.
A színdarab rendezőjét már megtalálták az eminens Somogyi személyében, aki a hazai politológus-mezőnyt képviselve most az igazán naívaknak is bebizonyíthatja, hogy korunk hőse, a politikai elemző nem elemez, amit iziben a választók elé tár a gügye honpolgárok cizelláltabb tájékozódása érdekében, hanem éppenséggel hatalommal kalkulál, taktikázik és kampánypénzeket oszt, majd a pártzsoldból kikerülve, politikai kapcsolatokkal még jobban felszerelkezve újra szakért, újra "civilként", természetesen: mindvégig függetlenül...
