Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Mégiscsak Pokémon Gózni kellett volna Rihanna koncertje alatt

A barbadosi énekesnő nemrég még arról twittelt, hogy kurvára nem akar látni telefonnyomkodókat a koncertjein. Hát, ez most a Szigeten csak a térerő akadozásán múlt, annyira érdektelenné laposodott a 280 millió forintos hatvan perc.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Két irányból indultam neki csütörtökön: írok egy beszámolót a Rihanna-koncertről, aminek akkora grandiőz segg kerekedett a koncertet megelőző hetekben, amekkorát talán még a legendás öt évvel ezelőtti Prince-fellépés sem duzzasztott, illetve írok egy beszámolót arról, hogy életemben először végigtolok egy napot a Szigeten józanul, vegytisztán hagyott, kihegyezett érzékekkel.

Sok olvasói kérdés érkezik hozzánk. Mi pedig szeretnénk friss, hiteles híreket adni neked. Támogasd a munkánkat!
Támogatom

A második terv a beengedésnél dőlt szerteszét, amikor is felajzott többezrek próbálták a sajtós, vagy sztaffos, vagy vendég, vagy fellépőhaverja, vagy egyéb különbejáratos - és idén már szkennelt igazolványképes kóddal személyre szabott, és pont emiatt a folyamatot lelassító - karszalagjaikat felmarkolni az erre foganatosított konténerek előtt jó ötven méteren át egymásra tolulva, a kommunikáció teljes hiánya közepette, miközben az egyik, elvileg a helyzet magaslatára pozicionált biztonsági ember száját már az az aggasztó mondat is elhagyta, hogy itt perceken belül lincshangulat lesz . Egyáltalán nem tűnt túlzás az analízise. Én akkor már a második órája álltam a sorban.

Itt indítható a videó az örömteli percekről!

A video posted by Nyugat.hu (@nyugat.hu) on


Úgyhogy itt már muszáj volt illedelmesen fogyasztanom az utolsó mentőövként azért elpakolt venezuelai rumomból, mert két és fél órán át stresszben fortyogni mégsem az a dolog, ami bár nem öl meg, de megerősít. Mondjuk volt, akit erősített, a pánik szélén billegő szaporulatban már egy apróbb verekedés is elpattant, és sikítva kordonra felnyomás is történt.

ELBALATONSOUNDOSODÁS

És mit lehetett hallgatni eközben aláfestés gyanánt, százplusz decibelen? A legortóbb siófoki ökölrázós hardhouse-t, amit érettségizett ember gondosan elkerül az élete során. A szcientológus idióták stressztesztje ehhez képest semmiség lehet. Ebben a pillanatban emlékeztem meg először az Auchan-parkolóban tobzódó, már az első nap rekedten lejmoló punkokról, a Metal Hammer Sátorban rám zuhanó kétszáz kilós németről, akivel vidáman ölelgettük meg utána egymást, vagy a fondorlatos cigaretták édes füstjébe burkolt Medúza helyszínről, ahol még felcsendült egy kis friss habzású techno. Hogy volt! Élet volt!

Színes forgatag, kedves fiatalok, vidám csütörtök
Sziget Fesztivál Official

De ez csak volt, és már nem van, a Szigetből csinnadrattás-koktélvedres látványpékség lett csinos művészi installációkkal, a legjobb esetben napi három izgalmasnak hangzó fellépővel, a koromfekete NIN-pólókat felváltották az indián fejdíszek, a forró hajnali magicmirrorozásokat a minél előbbi hazatiplizések,

a egykori lelkes színpadról-színpadra rohangálás már az In-Kalos robogók által uralt kanyarban sincs.

Az említett beengedős nyomorpara miatt a dán MØ ki is esett az érdeklődésre számot tartó pixisből, pedig a kevés aznapi popzenei kapaszkodók egyike volt, maradt Riri, akinek az ANTI című idei új albuma szántszándékkal szakított a felszínes rádióbarátsággal, ez a tény pedig felpiszkált. Meg rajtam kívül még néhányakat, a napijegyek már júliusban elfogytak, vízszintben tornyosultak az emberek a színpadtól egészen a leghátsóbb kocsmákig. Hogy aztán fél óra késéssel ágyazzon meg magának a show. Ilyen agyfelbaszós húzásra nem nagyon emlékszünk az elmúlt egy évtized főműsoridejéből.

Sziget Fesztivál Official

ELALIBIZÉSESEDÉS

A koncert aztán csak elkezdődött a Stay -jel az égig érő fehér szobát ábrázoló díszletben. Viszont én láttam már bazári haknit a nagyszínpadon. Ilyesmit eddig egyedül a gombnyomók klánja engedett meg magának, Skrillextől Calvin Harrisig, csakhogy nekik ezt azért nem rójuk fel, mert tudjuk, hogy tőlük kizárólag ezt várhatjuk.

Amit viszont a nyolc Grammys énekesnő megengedett magának, az először értetlenkedésre, majd fojtott dühöngésre, végül terepelhagyós csalódottságra adott nyomós indokot. Sokan el is hagyták. Igen, harsantak a slágerek, de mindegy, nem is soroljuk, mert valamennyi lerövidített vagy éppen kiheréltnek tűnő variánsban, helyenként alibimódon bejátszott playbackkel, Rihanna pedig még rá is erősített a fürgén letudom ezt a szart -érzésére azzal, hogy a közönséggel még véletlenül sem foglalkozott, egy kis "itt az idő a partizásra" meg "mi a szitu Budapest"-en kívül. Ugyan mellettünk

éles frekvencián hisztériázott örömében egy elvakult rajongói kolónia, aki viszont felhelyezte az objektivitás szemüvegét, az legszívesebben megvendégelte volna egy csicskalángosra Rihannát.

A jól begyakorolt kváziérzelmeskedős mozdulatok mentén nem volt se szenvedély, se dög, se elgondolás. Villanások akadtak, de amikor már azokra kell vadászni, az régen rossz. Én már csak a húszezer forintos napijegyeseket sajnálom, akik ennyi pénzből lemehettek volna egy hétvégére a Balatonra, hogy a strandon rotációban hallgassák az új Beyoncé-albumot.

Egyébként a táncosok ügyesek voltak. Meg azok az üzleti érzékkel rendelkezők, akik a K-Hídon túl Riris posztereket igyekeztek pénzzé tenni. Kár, hogy senki nem szólt nekik, hogy pont a főszereplő baszta el a bizniszüket.

Nyugat.hu
Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu
Hirdetés
Hirdetés

Hozzásszólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Sziget Fesztivál 2016

Hirdetés