A dohányosok, ha nem is lélegezhetnek fel, örömmel könyvelhetik el, a tavalyinál olcsóbb cigarettaárakkal kalkulálhatnak. Egyéb fogyasztási cikkek vásárlásakor azonban már ők sem lehetnek annyira derűsek. Családfenntartóként az elmúlt hónapokban lépten-nyomon azt tapasztaljuk, egyre több pénzt hagyunk a kasszánál, és már egy szerényebb nagybevásárlást sem lehet tíz-tizenötezer forint alatt megúszni. Vajon mi fogyasztunk többet, vagy az élelmiszerek tekintetében a szokott mértéken túlmegy az infláció? – A KSH februári gyorsjelentése rávilágított pár
érdekességre
.Az éllovasok 2010 elején: a cukor és a liszt
A KSH februári gyorsjelentése az alapélelmiszerek esetében igazolta negatív megérzéseinket: az első két hónapban ugyanis átlagosan 4,0%-kal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában.
Az idei év januárjához viszonyítva pedig a legnagyobb mértékben az alapélelmiszerek árai emelkedtek, 1,2%-kal. A legmegrázóbb emelkedést a cukornál könyvelhetjük el, egy hónap alatt 15,7%-kal, a liszt 9,3%-kal lett drágább. Az idényáras élelmiszerek, a burgonya, a friss zöldség, a gyümölcs közel öt százalékkal (4,7%) kerül többe, ugyanez az érték a csokoládénál és a kakaónál 2,3%, a kávénál 2,2%.
Örömmel könyvelhetjük el, hogy árcsökkenés következett be januárhoz képest a sajt (2,2%) és a sertészsiradék (1,6%) esetében is.
A tavalyi évhez képest (2010. februárhoz viszonyítva) az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 7,4%-kal emelkedtek. Ezen belül drágult a liszt közel 44,1%-kal, a cukor 28,2%-kal, az idényáras élelmiszerek 26,8%-kal. A háztartási büdzsénkben nem elhanyagolható tétel, hogy az étolaj ára 18,9%-kal, a tej 9,7%-kal, a sajt 9,1%-kal emelkedett.
Jó hír, már aki fogyasztja: csökkent a sertészsír ára
Viszont tavalyhoz képest árcsökkenés következett be a tojás (7,4%) és a sertészsiradék (5,7%) esetében.
A KSH gyorsjelentése szerint átlagosnál nagyobb mértékben, 7,0%-kal növekedett a háztartási energia ára, ezen belül a vezetékes gázé 16,5%-kal, a távfűtésé 11,8%-kal. Szintén átlag felett, 6,2%-kal drágultak az egyéb cikkek, ezen belül a gyógyszerek, gyógytermékek 1,9%-kal. A szolgáltatások átlag alatti, 1,9%-os árnövekedésén belül a csatornadíj 9,4, a szemétszállítás 4,3, a vízdíj 3,7%-kal drágult. Szintén átlag alatt, 1,4%-kal emelkedtek a ruházati cikkek, 1,2%-kal a szeszes italok, dohányáruk árai. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,8%-kal kevesebbet kellett fizetni, mint egy évvel ezelőtt.
A benzin ára – számokban
Ahogy a KSH honlapján is olvashatjuk a járműüzemanyagok árát több tényező befolyásolja, ezek közül a legfontosabbak: a kőolaj világpiaci árának alakulása, a forint-dollár árfolyam, illetve a különféle adók. Összességében 2010-ben - az előző évi alacsony bázishoz képest - 21%-kal ugrott meg. Az idén januári, az arab világban elindult események is hatottak az árakra, 2011 elején 16,5%-kal fizettünk többet a benzinkutakon, mint 2010 elején.
Az elmúlt tíz évben az üzemanyagárak jellemzően nagyobb mértékben emelkedtek, mint az egyik legfontosabb alapvető élelmiszer, a kenyér ára. Az ezredfordulón egy liter benzin áráért 1,8 kg házi jellegű kenyeret vásárolhattunk, míg tavaly 1,14 kg-ot.
Az inflációs ráta tekintetében az EU-ban Magyarországnál (4.2) csak Görögország (4.5) és Románia (6,2) szerepel rosszabbul.
És mennyit keresünk?
Nemzetgazdasági szinten – olvasható a KSH másik gyorsjelentésében - a bruttó keresetek 1,6%-kal haladták meg az előző évi azonos időszakit. Az átlagkeresetek a versenyszférában 8,4%-kal nőttek, a költségvetés területén – a 2010. évi eseti keresetkiegészítés első részletének januári kifizetése miatt – 12,5%-kal elmaradtak 2010 azonos időszakához képest. A legjobban fizető gazdasági ágazat továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (477 500 forint), ezt az információ és kommunikáció (397 600 forint), valamint a villamos energia-, gáz-, és gőzellátás követte (333 500 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (124 800 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (139 100 forint) ágazatokban dolgozók keresték.
