Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Mire jó a rovásírásos helységnévtábla?

Útbaigazításra semmiképpen. Azt mondják, identitásunkat erősíti, de inkább az árkokat mélyíti. Ráadásul a rovásírás eredete is vitatott.

Még tavaly ősszel hirdette meg a Jobbik táblaállítási akcióját, miszerint minél több településen álljon ott a név rovásírással is. Legutóbb Szentgotthárdon támogatta az ötletet a képviselő-testület, Szombathelyen valószínűleg ősszel tárgyal róla a közgyűlés.

Politikai okok és célok

De akár felesleges is lehet a képviselő-testületek döntése, ha megnézzük a jogi szabályozást, az önkormányzat beleegyezése nélkül is állíthatók táblák az út szélére, ehhez csupán a közútkezelő engedélye szükséges. Ők pedig megadják, ha a tábla megfelel a biztonsági szabályoknak. Márpedig megfelel, közel tíz éve alakult meg a Rovás Alapítvány, amely gondoskodik erről, és tanácsokat is ad a gyors ügyintézéshez.

De mire is jó, ha áll egy, az emberek 99,9 százaléka által nem ismert jelekkel írt tábla az út szélen? Azt kell mondani, hogy semmire, főleg, ha úgy helyezik el, hogy takarja a tájékoztató feliratokat, mint az az egyik fotón látható.

Persze, ennek is, mint oly sok mindennek átpolitizált országunkban, politikai okai és céljai vannak. Addig talán nem is lenne semmi fanyalognivaló, ha az identitáskeresés állna a középpontban, mint ahogyan azt sugalmazzák, de nem az áll. Hiszen – politikai iránymutatás nélkül – ki is érezné magáénak az ismeretlen jeleket. Itt megint csak a jó magyarok és rossz magyarok mesterséges bipolaritása jön elő. Akinek nem tetszik, az máris rossz magyar, idegenszívű, sőt, hazaáruló.

Keresztény sámánkodás?

De nézzük meg, miért is erősítené a magyarság identitását a rovásírásos tábla. Úgy tűnik, csupán egy, a múltat ideologizáló, mesterségesen kialakított világkép miatt, amely már eddig is sok ellentmondást hordozott magában. Gondoljunk csak arra, hogy keresztény országot követelnek, közben a kereszténység által pogánynak tartott sámánizmust művelik. Nagy itt a zűrzavar.

Mint ahogyan a rovásírás eredete körül is. Több elmélet foglalkozik vele, néhányról röviden. A Kárpát-medencében már az avarkorból találtak rovásírásos emlékeket, vannak, akik úgy gondolják, a székelyek az avaroktól vették át ezt az írásmódot. Vannak, akik főníciai eredetűnek tartják, ők örökíthették át az arámiakra, a szíriaikra, a szogdokra majd a török népekre, és közben ágazott el őseinkre.

Ezt aztán cáfolták, majd a cáfolatot is. Közben előálltak olyan elképzelésekkel, hogy a rovásírás keletről, a suméroktól, a kínaiaktól vagy a hettitáktól ered. Varga Géza egyenesen azt írta, hogy már i.e. 50 000-ben használták a Közel-Keleten.

Már előttünk is használták

Az viszont már régészeti tény, hogy a mai Szentgyörgyvölgy (Zala) területén találtak egy i.e. 7500-ból származó tehénszobrot, amelyet rovásírás díszített. És vannak olyan elméletek, amelyek a szkíta-hun kapcsolatot vélik felfedezni az írásmódban.

Szóval, akárhogyan is nézzük, a magyarok ősei előtt már bőven használták ezt a módszert. Amin nem is kell csodálkozni, hiszen vonalakat már az ősember is tudott fába, kőbe vésni. A rovásírás igazi találmánya az, hogy alfabetikus, vagyis a hangokhoz rendel betűket, szemben az egyiptomi, japán, kínai képírással, amely egész szavakat, olykor mondatokat ír le egyetlen jellel.

De kérdéses, hogy a rovásírás mitől is lenne a magyarság jelrendszere, mitől is erősítené a nemzeti identitást. Hiszen jóval előttünk használtál mások, még ha – persze – az idők során változtak is a jelek. Nem csak a székely-magyar rovásírásban, másutt is. Hacsak nem fogadjuk el azt a tézis, hogy a magyar a világ legősibb népe, és mindenki tőlünk tanult. De ez már tényleg csak hit kérdése, és olyan terepre visz, ahová nem tudjuk követni a gondolatmenetet.

Megcselekedték, amit megkövetelt a haza

Apropó, van a rovásírásnak egy változata, amit egészen a 19. századig használtak az állattartó vidékeken, ez a számvonás. Lényege, hogy a pásztor, juhász, csordás, szóval az állatok legeltetője és a gazda botokra véste az állatok számát, így számoltak el egymással. De ez egy más történet.

Nem éppen szerencsés elhelyezés
Nyugat.hu

Visszatérve a rovásírásos helységnévtáblákra, egyszerűen anakronizmusnak hatnak, de ha valakinek ez örömöt okoz, legyen. Csak arra vigyázzanak, hogy minél kevesebb autós tévedjen el miattuk és minél kevesebb balesetet okozzanak azzal, hogy eltakarják a közérthető táblákat.

Akik meg felállították őket, térjenek nyugovóra azzal, hogy megcselekedték, amit megkövetelt a haza. Mert ugye, ezekre a táblákra van most a legnagyobb szüksége a magyarságnak.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Közélet

Tovább az oldalra