133 országban végzett felmérést tavaly év végén a Gallup, azt kérdezték, hogy a lakosság mennyire érzi szabadnak a helyi sajtót. A válaszadók 65 százaléka válaszolta, hogy országában szabad a sajtó. Ez az érték egyébként némi csökkenést mutat, 2010 végén 67 százalék gondolta ugyanezt.
A finn sajtó a legszabadabb
A felmérés szerint a finnek érzik a legszabadabbnak sajtójukat (97 százalék), a legkevésbé szabadnak Fehéroroszországban mutatkozott (23 százalék). A Gallup szerint a vizsgálat határozottan kimutatja azokat a régiókat, ahol a lakosság fenntartásokkal kezeli a sajtó munkáját. Ilyen a volt Szovjetunió területe, a Közel-Kelet és a Szahara alatti afrikai régió.
11 országban 40 százalék alatti eredményt hozott a kutatás. Ida tartozik Gabon, Örményország, Angola, Mauritánia, Zimbabwe, Csád, a Kongói Köztársaság, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Irak, valamint a palesztin területek.
És megmutatkoznak azok a régiók is, ahol a lakosság szabadnak érzi a sajtót. Észak-Afrika, Európa és Észak-Amerika tartoznak ide. És íme azon országok listája, ahol a lakosság több, mint 90 százaléka tartja szabadnak a helyi sajtót, az említett Finnország mellett: Hollandia, Ausztrália, Németország, Svédország, Kanada, Egyesült Királyság, Új-Zéland, Írország, Dánia. Ebben a körben az egyetlen nem nyugati ország Ghána, ahol 93 százalék tartja szabadnak a sajtót.
Eltérések a mérésekben
A felmérés érdekessége, hogy az eredmények alapvetően egybeesnek a független, nemzetközi szervezetek (Freedom House, Reporters Without Borders) értékelésével. Ezek a szervezetek nem a lakosság véleményére kíváncsiak, hanem a politikai, jogi és gazdasági környezetet vizsgálják. Persze van néhány eltérés, vannak országok, ahol a nemzetközi szervezetek nem minősítik teljesen szabadnak a sajtót, de a lakosság több mint 80 százaléka szabadnak érzi azt. Ilyen ország Botswana, Kambodzsa, Hongkong, Indonézia, Kuvait és Libéria.
Persze, a Gallup Magyarországot is vizsgálta, a magyar válaszadók 70 százaléka véli szabadnak a magyar sajtót. 23 százalék a „nem szabad” kategóriát jelölte meg, 7 százalék nem válaszolt. Egyébként a Freedom House szerint is szabad a sajtó hazánkban.
A mi kis kutatásunk
A közelmúltban mi is végeztünk egy kis kutatást 
Mennyire független a magyar sajtó? 2012. March 17. 08:22 , olvasóinknak tettünk fel néhány kérdést a magyar sajtóról. Ez a felmérés persze nem számít reprezentatívnak, csupán azt mutatja, hogy a Nyugat olvasói közül azok, akik válaszoltak kérdéseinkre, hogyan látják a hazai média állapotát. Az eredmények negatívabbak, mint a Gallup mérése vagy a Freedom House véleménye.
Olvasóink 53 százaléka szerint a magyar sajtótermékek többségükben függenek a politikától. 17 százalék szerint teljesen elkötelezettek valamelyik irányba, és csupán 7 százalék szerint függetlenek a politikától.
A gazdaságtól (tulajdonostól, hirdetőktől való függetlenségben ennél is kritikusabbak voltak. 53 százalék úgy gondolja, a média többségében függ a gazdaságtól, 42 százalék szerint teljesen elkötelezett a gazdasági szereplőknek. Csupán 4 százalék válaszolta azt, hogy teljesen függetlenek a gazdaságtól.
Nem vagyunk feddhetetlenek
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy olvasóink mennyire érzik feddhetetlennek az újságírókat. 65 százalék szerint csak az újságírók kisebb része feddhetetlen, 27 százalék szerint többségük az. 8 százalék szerint viszont mind gazember.
Az újságírók képzettségére vonatkozó kérdésünk is alapvetően negatív válaszokat eredményezett. 76 százalék szerint a magyar sajtóban kisebbségben vannak a jól képzett újságírók, csupán 19 százalék gondolja úgy, hogy többségben vannak a jól képzettek. És 5 százalék véli azt, hogy az újságírók jól képzettek.
Azt is meg akartuk tudni, hogy az olvasók mit gondolnak a magyar újságírók munkakörülményeiről. Először a munkaidőre tettünk fel kérdéseket. A válaszadók egyharmada (33 százalék) szerint a magyar újságíró csak napi 3-4 órát dolgozik. Érdekes, hogy a második legtöbb választ a
Szinte mindig dolgozik opció
kapta (27 százalék). 20 százalék gondolja azt, hogy az újságíró munkaideje napi 9-10 óra, 13 százalék szerint napi 6-7 óra. És 7 százalék szerint az újságíró napi 8 órát dolgozik, egy perccel sem többet vagy kevesebbet.Határ a csillagos ég?
És volt még egy kérdésünk, ami az újságírók havi nettó fizetését tudakolta. Pontosabban azt, hogy olvasóink szerint mennyit keres egy újságíró nettóban. 27 százalék szerint 100 és 150 ezer között, 23 százalék jelölt meg két kategóriát is, a 150 és 200 ezer közötti, illetve a 200 ezer feletti összegeket. 18 százalék szerint a határ a csillagos ég, és csupán 9 százalék véli úgy, hogy 100 ezer forint alatti a havi nettó bér.
Az utolsó két kérdéshez van egy kis hozzáfűznivalónk. Mi sem tudjuk pontosan, hogy az újságírók mennyit dolgoznak és mennyit keresnek, hiszen mindkét dolog függ az adott médium jellegétől (hetilap, napilap, internetes újság, tévé, rádió), az adott újságíró státuszától (külsős, belsős, újságíró, szerkesztő, műsorvezető, hírolvasó stb.)
Mindenesetre számunkra nagyon érdekes volt, hogyan gondolkodnak a munkánkról olvasóink. Még akkor is, ha kevesen válaszoltak kérdéseinkre, ezért sem tekinthető a dolog igazi közvélemény-kutatásnak.
(Címlapfotó: Chappatte)
