Ahogy pár napja írtunk róla, aki akart, az a Savaria Karnevál ideje alatt szétnézhetett a szombathelyi Püspöki Palotában 
10 kuriózum, amit a szombathelyi Püspöki Palota termeiben találtunk 2014. August 26. 08:09 . (A műemléki szárny ugyan előzetes bejelentkezés után, csoportosan látogatható, egyénileg azonban nem lehet csak úgy körbenézni.) Ezért is kaptunk az alkalmon, és csatlakoztunk egy csoporthoz.
És ha már errefelé jártunk, a Sala Terrenában is szétnéztünk. Évekkel ezelőtt ugyan már jártunk itt, de ideje volt felfrissíteni az élményt. (A kincstár egyébként a Püspöki Palotával ellentétben szabadon látogatható).
De mi is az a Sala Terenna?
A kifejezés ennyit jelent, földszint terem. Itt Püspöki Palota bejárati szintjén, ebben a barokk díszteremben található hazánk első archeológiai kőtára. Helyileg az északi szárny ajtaján keresztül léphetünk be.
Szily János püspök nem csupán egy pihenőtermet, hanem egy funkcióval is rendelkező kiállítóhelyet rendeztetett be ide, amely 1784-ben az ország első kőtáraként (lapidárium) kezdte meg működését.
Története - pár lépésben
1777-ben Mária Terézia királynő alapításával létrejött Szombathelyi Egyházmegye. Az első püspök, Szily János beiktatása után másfél héttel (!) nekiállt a munkálatoknak: először a szeminárium épületének, majd a püspöki palotának, végül a székesegyháznak. Az építkezések során nagy mennyiségben kerültek elő a római időkből származó kövek: Savaria oszloptöredékei, sírkőfeliratai és műemlék jellegű kincsei. A püspök, aki rajongott Rómáért és az antik kultúráért, a legszebbeket a püspöki díszkertben és a Sala Terrenában állíttatta ki.
A kiállítóhely kezdetben a világi látogatók előtt csak a főkapun át volt megközelíthető. A mai bejáraton akkoriban csak a püspök és a papok közlekedtek, mivel a tér egykor az utcafrontról nézve magas fallal elzárt díszkert volt. 1791-ben a székesegyház építésének megkezdése előtt ezt a falat lebontották, ettől kezdve a kőtár a mai bejáraton keresztül közelíthető meg.
1872-ben Szabó Imre püspök elnökségével megalakult a Vasmegyei Régészeti Egylet. Ettől fogva a Sala Terrenát az egylet használta. Hosszú és fáradságos küzdelem után 1908-ban elkészült a Savaria Múzeum oda költöztették át a kőtár gyűjteményét.
Az 1945-ös amerikai bombázáskor a Sala Terrena terme nem szenvedett komolyabb sérülést, de akkor a termet bezárták, és 50 év csönd következett. 1988/89-ben a freskókat restaurálták, megszabadították a késő barokk termet a vizesedéstől és a penészedéstől. 1990-ben újra megnyitották, Egyházmegyei Múzeum és Kincstár néven. 1991-ben kisebb kiállítótermeket is kapcsoltak hozzá.
Ahol a zöld és a szürke dominál – a lapidáriumban
A Sala Terrena díszítésére a püspök 1783-ban Dorffmaister István osztrák festőművészt kérte fel, és előre meghatározva a freskók témáit. A falakon az ókori Róma: egy palota részlete; a Porta Maggiore; Titusz diadalíve. Utóbbi kettőt Piranesi-metszetek alapján készítette a mester. Ezek az épületábrázolások szolgálnak háttérként Savaria köveinek, melyek a freskókon méretarányos változatban megfestésre kerültek.
A Sala Terrena mennyezetén görög; a falakon pedig római mitológiai személyek. Vergilius Aeneis c. hőskölteményének szereplői: Vénusz és Minerva istennők szobor hatású ábrázolása, de itt láthatók még: Tiberinus és Apollo istenek is. A boltíves falakon a négy évszak szimbólumai, a mennyezeten Pán és Dionüszosz játszik. A motívumok egy-egy mesterséget vagy művészetet szimbolizálnak.
Brenner János játékai és Mindszenty bíboros ajándékai
A múzeum kisebb termei közül egy folyosószerű helyiségben 2009 óta egy állandó kiállításon mutatják be a fiatalon, brutális körülmények között meggyilkolt Brenner János káplán életét. Személyes holmijait, gyermekkori játékait, iratait, miseruháját is megtekinthetjük.
A közeli teremben a vitrinekben Mindszenty bíboros, hercegprímás használati tárgyai, ruháit, róla készült fényképfelvételek és dokumentumok, valamint több olyan szakrális jellegű tárgyi emlék látható, amelyet az emigrációban ajándékba kapott.
[gallery="13010" picture="306929" title="Brenner János játékai"]Az egyház kincsei: szalmadíszítésű püspöksüvegek és ereklyetartók
Ami öt perc alatt romba dőlt, annak helyrehozatalára ötven év sem volt elég, ezt mutatják azok az archív fotók a múzeum falain, amelyek emlékeztetik a látogatót a Székesegyház bombázásának eseményeire. (1945. március 4.) Jól láthatók a pusztítás előtti, valamint az azt követő állapotok is.
Az utolsó terem sem maradt kincsek nélkül, itt az Egyházmegyei Könyvtár tulajdonában lévő értékes kódexek, ősnyomtatványok, valamint apácamunkák, díszes miseruhák - Szily püspöki ornátusa kapott helyet. Míves kidolgozású, szalmadíszítésű püspöksüvegeket, ereklyetartókat, kegytárgyakat is megszemlélhetünk.
Meg kell még említenünk a Szent Korona egy másolatát is. (1996 óta a kincstár tulajdona) E darab adományozója Kiss József, szombathelyi születésű ötvösmester.
