Püspöki palota 

10 kuriózum, amit a szombathelyi Püspöki Palota termeiben találtunk

A felbecsülhetetlen értékű faltól-falig érő festmények, Mária Terézia korabeli bútorok között teljes pompájában tobzódik a későbarokk. Érthetetlen, hogy maradhatott ez így egyben?
 
 

10 kuriózum, amit a szombathelyi Püspöki Palota termeiben találtunk

A felbecsülhetetlen értékű faltól-falig érő festmények, Mária Terézia korabeli bútorok között teljes pompájában tobzódik a későbarokk. Érthetetlen, hogy maradhatott ez így egyben?
 
 
 
 
Tetszünk, ugye? Akkor lájkolj minket! 
 

10 kuriózum, amit a szombathelyi Püspöki Palota termeiben találtunk

A felbecsülhetetlen értékű faltól-falig érő festmények, Mária Terézia korabeli bútorok között teljes pompájában tobzódik a későbarokk. Érthetetlen, hogy maradhatott ez így egyben?

Aki akart, az a Savaria Karnevál ideje alatt szétnézhetett a szombathelyi Püspöki Palotában. (A műemléki szárny ugyan előzetes bejelentkezés után, csoportosan látogatható, egyénileg azonban nem lehet csak úgy szabadon körbenézni.) Ezért is kaptunk az alkalmon, és csatlakoztunk egy csoporthoz. Ennek a bő két órás látogatásnak a legérdekesebb momentumait próbáljuk bemutatni, tíz pontban:

1. A kapualjban egy márványtábla hirdeti: itt járt az utolsó király

Csak kevesen tudják, hogy Boldog IV. Károly, az utolsó magyar király többször is vendégeskedett az akkori szombathelyi püspöknél, Mikes Jánosnál a palotában. Utolsó, 1921. március 27-i látogatásra emlékeztet a bejáratnál elhelyezett márványtábla is.

Fent a reprezentatív szárnyban, a „Károly-szobában” megtekinthetjük azt a faragott ágyat (meglepően kis méretű) is, ahol a betegeskedő, trónjától megfosztott király a száműzetése előtti órákban betegeskedett, és próbált Horthy ellen még egy utolsót szervezkedni.

2. Leginkább a pozsonyi prímási palotára hajaz - nem véletlenül

A kétemeletes szombathelyi püspöki rezidencia (1778-1783) az ország legszebb késő barokk (copf) stílusú műemlékeinek egyike. Az építtetője Szily János püspök volt, a terveket Hefele Menyhért készítette. Az egyházmegye első püspöke beiktatása után másfél héttel (!) nekiállt a munkálatoknak. A szombathelyi épület egyidőben épült a szintén Hefele tervezte pozsonyi prímási palotával, nem véletlen, hogy sok a rokon vonás.

Stílusa klasszicizáló barokk. Neves mesterek festették ki, mint: Anton Maulbertsch, Stefan Dorffmaister. A palota bútorai, műkincsei legalább kétszáz évesek, és az építés korának idejéből származnak. Vannak azonban korábbi, a XVI. században készített bútorok is.

3. A földszinten a hivatal működik – Veres András püspök épp dolgozik

Alul az egyházmegyei hivatal rezidenciája található, felette a műemléki palota reprezentatív része. Egyazon lépcsőházból lehet mindkét térségbe bejutni, emiatt látogatható csak korlátozottan a fenti rész, hogy a turisták ne zavarják a hivatali munkát.

A püspök ajtaja most is nyitva áll, hivatali időben vagyunk, Veres András valószínűleg épp dolgozik. (Ajtaját állítólag csak akkor csukja be, ha vannak nála, vagy ha nincs a hivatalában.)

4. János Pál pápa itt pihent meg

Mintha egy grófi kastély lépcsőházában járnánk, későbarokk márványlépcsőkön jutunk fel az emeletre. A falakról azonban nem az ősök olajportréi figyelnek, hanem Jézus a kereszten, és az Utolsó vacsora hosszúkás, kör(!)asztalos festménye (ez a kompozíció tűnt a legpraktikusabbnak egy állóképhez).

Fent az emeleten, balra kétszárnyú ajtó, most zárva. Mögötte egy szoba, ahol II. János Pál pápa is megpihent az 1991-es szombathelyi látogatása alkalmával.

Jobbra aztán bejuthatunk a reprezentatív szárnyba. Mintha kétszáz évet repülnénk vissza az időbe, faltól-falig festmények, Mária Terézia korabeli bútorok. A falakon Szily János portréja mellett az őt követő tizennégy szombathelyi püspök arcképe figyel. Veres András szám szerint a 15. püspök, ám amíg hivatalában van, addig nem szeretné, hogy az ő portréja is a falon legyen.

5. Kettő az egyben: barokk bálterem és templom – ez a nagyterem

Közepén egy hatalmas, grófi kúriából leselejtezett ebédlőasztal, székekkel, oldalt paraván (mire kellett?), a falakon körben freskók, amin Savaria története elevenedik meg, az alapítástól a római birodalom bukásáig. Az utolsón Attilát láthatjuk, amint lerombolja Savariát.

Fent a mennyezeten feltűnik Savaria diadalíve, nem a mostani hungarocell kapu, hanem az elképzelt egykori római. Láthatjuk a székesegyház első látványtervét is – még bazilika-formájút, amit később, telekviták miatt volt kénytelen Hefele elvetni. A mennyezeten látható Maulbertsch színes freskója, amely képeskönyv-szerűen meséli el Vergilius IV. Eklogáját.

Innen a Sárga szalonba léphetünk, amit a tapéta színéből inkább arany szalonnak hívhatnánk

Valamikor ez a terem egy 16 századbeli „Ábel halála” című festményről volt nevezetes, amit az egyházmegye nagy „lakberendezője” Mikes püspök vásárolt, majd elajándékozott a Brenner családnak, akik amikor megszorultak, túladtak rajta. Aztán a Szépművészeti Múzeum tulajdonába került.

6. Kész csoda, hogy nem hordták szét

Nem káprázat, amit ezekben a termekben láthatunk, azok a műemlékek egytől-egyig eredetiek, nem másolatok. Hihetetlen, de a püspöki termekben 1923 óta semmilyen nagyobb átalakítás nem történt, akkor vezették be a villanyt, amihez azóta sem nyúltak. Közel száz évesek a villanykapcsolók is. Magyarországon is egyedülálló, hogy egy püspöki rezidencia így – egy az egyben, a korabeli berendezésével együtt megmaradhatott. Ez elsősorban két dolognak köszönhető:

Egyrészt Mikes János püspöknek (1876–1945), aki a huszadik század elején, kényes és kifinomult ízléssel, későbarokk lakberendezési tárgyakkal rendezte be a palota termeit. Aki sok műtárgyat eladósodott grófok hagyatékaiból vásárolt meg. Gyűjtő szenvedélyét az egyház és a város sem nézte jól szemmel, sokan támadták úri költekezései miatt. Azonban, ha nem rendezi be ilyen pazarul ezt a palotát, most nem lenne mit a nagyközönségnek megmutatni.

Másrészt nagy szerencse, hogy a püspöki palota kincseit az államosítás után, a kommunista időkben sem hordták szét. Az idegenforgalmi hivatal tulajdonába kerültek, ők szerveztek ide turistacsoportokat.

Ahol a papjelölteket Konkoly István vizsgáztatta

A következő terem is lélegzetállító, faltól-falig sötét tónusú festményekkel zsúfolt, rajtuk Szent Pál apostol életének fontosabb epizódjai. Gyönyörű, bár így déltájban Dorffmaister István képei nehezen értelmezhetőek. A mennyezetet a palotában egyedüliként festett stukkó (másutt gipsz stukkó) díszíti.

Ebben a teremben, a díszes barokk kanapén ülve vizsgáztatta Konkoly István megyéspüspök, egyházi méltóságok társaságában a Vas megyei kispap-jelölteket. Akiknek állítólag még énekelni is kellett.

7. A király komornyikja és az Afrika kutató sofőr

Nekünk újdonság, hogy a lakberendező Mikes püspök sofőrje nem más volt, mint Almássy László gróf, az Afrika-kutató. Ezt már a Magyarország utolsó királyának szentelt szobában tudjuk meg, ahogy azt is, hogy a Szombathelyen lábadozó, trónjától megfosztott IV. Károlyt Mikes püspök hűséges komornyikja, Molnár József – dr. Molnár Balázs szombathelyi közjegyző nagyapja – ápolta. A király őt kérte meg, hogy borotválja le háromnapos szakállát. (A király miután visszatért Svájcba hálából monogramos aranyórát küldött a komornyiknak, amit a család ereklyeként őriz.)

8. Tikos ajtó, könyvekből kirakva

Károly király szobájából a püspöki könyvtárba léphetünk, ahol a polcokon közel 3700 kötetet találunk, korabeli műveket, színek szerinti elrendezésben. Inkább muzeális mint sem tudományos gyűjtemény ez. Ami izgalmassá teszi a helyiséget, az egy titkos ajtó (nem áruljuk el, hol van) és egy titkos létra, ami szintén a korabeli mesteremberek kreativitását dicséri.

A titkos ajtóról két legenda is járja, az egyik szerint Mikes püspök a titkos zugba egy írnokot rejtett, akinek az volt a feladata, hogy a dolgozószobában történő beszélgetéseket lejegyzetelje. A másik ennél prózaibb, mivel Mikes püspök sok időt töltött itt, szeretett a könyvtárban enni. Egyszerűbbnek tűnt egy titkos ajtót vágatni az ebédlő felé, így nem kellett a fogásokat a palotában a komornyikkal körbevitetni.

Itt még gyönyörködünk egy rendkívül értékes, szerpentinnel díszített csillárban is, amit Mikes püspök maga csináltatott.

9. Trón, amiben sohasem ült senki

Aztán belépünk a kápolnába, ahol teljes pompájában tobzódik a barokk. Márvány hatású falak, girlandok, aranyozás, az oltáron aranyozott fa gyertyatartók és szobrok. 2012 januárjáig itt imádkoztak a szombathelyi megyéspüspökök, aztán Veres András szakított a hagyománnyal.

Itt ér véget a püspöki szárny épülete is, ami eredetileg, az 1945-ös bombázások előtt, még négy ablaknyival hosszabb volt. (Ott volt Mikes püspök privát lakosztálya.) Ezt az épületrészt szeretnénk majd újra felépíteni- pályázati pénzből. A kápolnában egy impozáns trónt is látunk, ami szimbolikus, de nem ültek bele a püspökök, csak dísz.

10. Ebédlő vagy fametszetes kabinet

Nem akármi ez az utolsó, ebédlőnek mondott kis terem, mini Szépművészeti Múzeum. Faltól-falig a fakeretekben eredeti G. Battista Piranesi rézkarcok, valamint neves festők és szobrászok (Raffaello, Rubens, Bernini Pietro da Cortona, Guido Reni) alkotásai alapján készült metszetek, amelyek mind Rómát ábrázolják. Ez az ebédlő Szily püspök nagy vágya volt, 5 évig tanult az Örök Városban, és szerette volna itt Szombathelyen is, a falakon viszontlátni.

Ha már errefelé jártunk, a egyházmegyei püspökség kincsárában is szétnéztünk. Nemsokára következik a beszámolónk erről is.

 

 

Támogass, hogy még több és jobb cikkeket írhassunk!

A Nyugat.hu, amit épp most olvasol, háttérhatalom nélkül, hirdetésekből és támogatásokból tartja fenn magát. Célunk a hiteles, igazságkereső hírgyártás, a jó tartalom. Ehhez kérjük támogatásodat! Kattints és légy részese a szabadságnak.

 

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

 

 


 
 

 
 
 

 
 

 
 
 
 
 
 
 

Hirdetés

Hirdetés