Fél évtized alatt harmadszor dolgozott együtt a budapesti Vizuális Világ Alapítvány és a Szombathelyi Művészeti Szakközépiskola. A gyermekjogok 
Van képük hozzá - Képes gyermekjogok kiállítás 2013. February 07. 10:33 és az ezredfordulós globális problémák 
Középiskolások a gyerekhalandóságról és a nemi egyenjogúságról 2013. December 17. 18:38 feldolgozása után novembertől kezdődően a most érettségiző képző- és iparművészetis osztály egy exluzív, meghívásos programnak lett aktív szereplője. A téma ezúttal az előítéletesség és a kirekesztés elleni (mindig aktuális) küzdelem volt. Annak a tudatosítása, hogy megbélyegzés és diszkrimináció ma is bárkivel megtörténhet, a külső szemlélők, a kortársak, a szomszédok és szemtanúk tétlensége pedig biztosan mindig súlyosbítja az ilyen eseteket.
Szemtől szemben
A művészetisek Vágvölgyi András tanár úr irányításával mozgóképkultúra és médiaismeret órák keretében készültek fel a kreatív munkára. Tanulmányozták Az akarat diadala című náci propagandafilm sokakat ma is lelkesítő és megtévesztő manipulációs fogásait. Találkoztak Claude Lanzmann grandiózus dokumentumfilmje, a Soá egy döbbenetes erejű részletével, a sonderkommandós lengyel származású borbély torokszorító visszaemlékezésével. Az Oscar-szezon kellős közepén elemezték Nemes Jeles László 2006-os, szintén koncentrációs táborban játszódó, Türelem című rövidfilmjét, illetve néhányan megnézték a Saul fiá-t is. Különleges szombathelyi impulzusként szolgált a diákoknak a Zsidó Kultúra Házában, a Zrínyi utcában látható színvonalas és jól dokumentált fotókiállítás, amely városunk zsidó polgárainak történetét dolgozza fel a vészkorszakig és a maroknyi túlélő számára azon túl tartóan is (ennek utazó változata a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség, az IHRA tavaly novemberi debreceni konferenciájának kísérőrendezvénye is volt).
A cikkünk fotógalériájában is szereplő két fotó (egy 1929-es, a későbbi tragikus történések által szétrobbantott brémai baráti társaság és az amszterdami zsidók deportálásáról lopva készült 1943-as fotó) alapján négy munkát készítettek a szombathelyiek. Az európai városokból elhurcolt zsidó emberek letagadhatatlan és felfoghatatlan hiányára, a kirekesztés és a bűnbakkeresés teljes értelmetlenségére, valamint a (látszólag) közvetlenül nem érintett szemtanúk felelősségére és fenyegetettségére is utalnak Tóth Magdolna, Kovács Dávid, Keresztes Ádám, illetve Sulics Anett és Lovenyák Nikolett hagyományos és kortárs technikákat, nem egy esetben a nézőt is bevonó, interaktív fogásokat felhasználó munkái.
Egy kiállítás képei
A tavaszra elkészült munkákból egy kiállítás született a kanadai nagykövetség támogatásával, amelynek megnyitójára a Holokauszt áldozatainak emléknapja előtt, április 14-én került sor. Ezt az eseményt a szervezők összekötötték a nagykövetségen tartott egész napos szakmai programmal, ahol az alkotások létrejöttében közreműködő diákok és tanárok formális és újszerű keretek között is megoszthatták egymással a tapasztalataikat és az élményeiket. A kiállítás bemutatóján Winkler Nóra művészeti szakértő és Lisa Helfand kanadai nagykövet kérdezte a diákokat alkotásaikról. A nagykövetasszony szerint a kiállítás nagyon kreatív és egyedi módon hívja fel a figyelmet az emberi jogok tiszteletére, mely Kanada külpolitikájának is az egyik alapköve. A bemutatón Sommer Katalin maszkmester és holokauszt-túlélő is megosztotta emlékeit a fiatalokkal. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma részéről Thaisz Miklós főosztályvezető mondott köszönetet a diákoknak és tanároknak. Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnöke pedig bejelentette, hogy a projekt megkapta az UNESCO védnökségét.
Ebben az országban, ahol gyűlöletkampányokat lehet építeni a hétköznapi emberek migráció keltette jogos vagy éppen alaptalan félelmeire, ahol tömeges közfelháborodást keltő és történelemhamisító szobrokat állítanak, amelyek fokozzák a magyar államnak és polgárainak a II. világháború alatti népirtásban viselt felelősségével kapcsolatos valós történelmi tudás hiányát - nagy szükség van a bármiféle megkülönböztetés, a kirekesztés elleni párbeszédre és együttgondolkodásra. Erre tettek kísérletet azok, akik részesei voltak ennek a különleges projektnek. Nem véletlenül adott online-hírt munkájukról a legendás Amerika Hangja újságírója, Carol Guensburg. Az előző két anyaghoz hasonlatosan a közeljövőben Szombathelyen is találkozhatunk a teljes kiállítási anyaggal...
