Nincsen már dátum a fejemben, a kilencvenes években történt az eset, csak emlékképek maradtak arról az estéről. Szabi születésnapját ünnepeltük a kissomlyói hegyen egy borospincében, rotyogott a bográcsban a gulyás, a környék kölykei, tinijei tették ki a társaságot. Az egyik srác, aki a hangfalalakat hozta a zenéhez, az autójához ment és elővett egy szintetizátort, akkor még azt hittük csak ő zenél, összekötötte a dolgokat, de nem állt neki játszani. Vártunk, a meglepetés ott volt a levegőben, de csak kevesen tudták, hogy mi készülődik. Kicsivel később megjelent egy autó, ami a poros hegyi úton zötykölődve közelített, már messziről tippeltük, de nem hittük el, hogy ki az utas, aztán
beállt a pincéhez a Lada Samara, majd kiszállt az anyósülésről Somló Tamás.
Ott álltunk Kissomlyón, egy alig háromszáz lelkes faluban, a Szabiék pincéjének udvarán, és megjelent Somló, aki akkoriban egyik nagy kedvencem volt a Patika című sorozathoz írt Olyan szépek voltunk slágerével. Fényképezőgépem akkor még nem volt, a kamerás mobil pedig még nem is létezett, így csak emlékképek maradtak meg arról az estéről.
Percekkel később már szólt a minikoncert, LGT-dalokkal, a kedvenc slágerekkel, legalább annyira örültem a meglepetésnek, mint az ünnepelt. A koncert végén félreült enni egy tányér gulyást, de amikor látta, hogy nagyon érdeklődve sertepertélek a közelében odahívott az asztalhoz, adott egy autogramot majd látva rajongói "lányos zavaromat" megkért hogy figyeljek kicsit a kis Somlóra. A zenész ugyanis hozott egy kis fehér ölebet is magával, akit ott csak kis Somlóként becézett. A nagyszőrű kócos kutya még hasonlított is gazdájára. Miután megvacsorázott még egy kicsit elücsörgött az egyik padon, majd összeszedte a kutyát, intett, beült a Ladába és fuvarozták is tovább.
Ezután többször találkoztam Somlóval, backstageben, fotósként, akkor már nem kellett vigyáznom a kutyájára, és bizonyára vicces lett volna ha ezt a kissomlyói sztorit megemlítem neki Pécsett, amikor a fentebbi képet épp visszanéztük a gépemen és mondta: Egy másodpercre mutattam ki, hogy elkaptad?!
Nekem egyébként azóta is egy szép emlék, amikor a nagy Somló Kissomlyón koncertezett. Csak nekünk, helyi kölyköknek, ültünk a fűben, nem törte meg sem mobilkijelzők fénye, sem vakuvillogás a hangulatot.. ..olyan szépek voltunk.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
