Harmadosztályú horrorfilmekben történik meg az, hogy a kedves mamiból, meg papiból vérfarkas lesz, és bezárulnak a kapuk, a zsalugáterek, a gyermek előtt nincs más menekülés, mint a halál.
Szeretném a szülők arcát látni. Hátha, van rajtuk valami jel, ami alapján megkülönböztetheti őket az ártatlan, mielőtt menekülőre fogja. Vagy csak azért lenne jó látni az arcukat, hogy arról fantáziálhassak, miként verem szét a pofájukat. A semmire se jó bosszú vigasztalásába menekülnék.
A teológián is tanultuk, a horrorfilmben is úgy van, hogy Káin gyermekeibe költözik a Gonosz, benne lakozik, majd halált aratván tovább áll. A Gonoszt az különbözteti meg a rossztól, hogy mindig van benne értelmetlenségre utaló mozzanat, vagyis az irracionális szenvedés maximális.
Nem azzal a tipikus esettel állunk szemben, amikor a szülők züllött életformájuk miatt, nagyfokú gondatlanságot követnek el, aminek következménye a halál. Itt fel sem merül a gondatlanságból elkövetett emberölés esete. A szülők nem ilyenek voltak, hisz kifejezett gondossággal jártak el, hogy a házuk zárt legyen, idegen oda be se tegye a lábát. Kamerarendszere volt, és kertésze. Vajon milyen virágai, bokrai lehettek? Szépek voltak? Minden nap megöntözték őket?
Amikor a gyermek meghalt, pár nap után letartoztatták őket. El sem menekültek. Mintha csak egyetlen cél lebegett volna a szemük előtt. Megölni egy gyereket, amiért még a büntetést is érdemes elviselni. Esetleg a bosszúból származó halált is. (A börtönben szokásos, hogy a gyerekgyilkosokat megölik az életfogytosok. A bűnös lélek is különbözik a gonosztól.)
Pár hónappal ezelőtt meghalt Magyarországon egy Veszprémből Amerikába elszármazott túlsúlyos nő, aki sem orvosi ellátást nem kapott, sem engedélyt arra, hogy repülőre szállva hazamehessen. Akkor azt hittem, az év legborzalmasabb bűnével találkoztam. A bűn mindig mulasztásból származik. De valahogy feldolgozható, hogy ezt a mulasztást mások, előítéletes idegenek követték el. A társadalmi közöny, amely nem tiszteli a kövér emberben is lakó Krisztust. A történelmi időpont lényegtelen, Krisztust minden időben megfeszítik a Golgotán, mindegy, hogy a koponyák hegye hol fekszik, Izraelben, Magyarországon, vagy Bécsben.
Itt akkor értesítették a mentőket a szülők, amikor már késő volt. Megvárták, míg mulasztásuk helyrehozhatatlan lesz. Türelmesen, alaposan ölték meg a gyermeküket, aki két évesen négy kiló volt. Bence fiam is pont ennyi idős, és bár nem tömjük vattacukorral, tizenöt kiló.
Abban bízom, hogy a rendőrség feltárja a körülményeket. Megvizsgálja a gyermekorvos igazolását, és ha nem hamisítvány, akkor őt is felelősségre vonják. Megvizsgálják a védőnő felelősségét, és ha mulasztott, felelősségre vonják.
Az legkevésbé sem érdekel, hogy politikusaink nem tartják be a törvényt, megszoktam tőlük. De nem fogadom el a civil életben működő polgároktól. Gondoljatok bele, Osama Bin Ladent az alapján tudták azonosítani, hogy erődítményébe beengedte a védőnőt a gyerekekre kötelező oltás miatt. A világ legkeresettebb bűnözője, minden paranoiája ellenére is, fontosnak tartotta, hogy a gyerekek orvosi ellátást kapjanak.
Van rosszabb Bin Ladennél: ezek a szülők, és a körülöttük élő agárdiak közömbössége. Másfél éven át nem tűnt fel senkinek, hogy egy gyerek egy szobába zárva lakott? Nem voltak barátai, akikkel együtt játszhatott volna? Egyetlen rokon sem? Egy jószívű idegen, akinek valami gyanús lehetett volna?
Nincs más vigasztalásunk, csak a remény, hogy ez az ártatlan gyermek már Isten körüli angyalként nem éhezik többé. És nemcsak a Mi Atyánkban, hanem a hétköznapokban is ellene mondunk a Gonosznak. Különben az Utolsó Ítéletnél az ártatlanok vére majd az égre kiált. Meghallja azt Isten, és nem fog róluk elfeledkezni. Nem úgy, mint az agárdiak, akik közé született, majd két évet élt egy gyermek. Hogy miért született és halt meg, azt filozófiailag képtelen vagyok megválaszolni. Sötét van.
