Amely egyébként a fideszes képviselőt bűnösnek találta Garázdaságért és könnyű testi sértésért ítélték el a szombathelyi képviselőt 2010. April 22. 12:36 garázdaság és könnyű testi sértés bűntettében, 160 ezer forint pénzbírságra ítélte, amit 400 nap elzárással válthatott volna ki.
Az előzmények...
A városi képviselő és Czeglédy Péter, az akkori MSZP-s alpolgármester, Czeglédy Csaba testvére a EP-választások előtt, plakátragasztás közben verekedett össze. Másnap a Fidesz felháborodott hangú sajtótájékoztatót tartott Plakátháború pofonokkal - Brutális verés, sérülés nélkül? (Frissítve!) 2008. March 07. 17:21 , amelyen Szakály felkötött kézzel jelent meg.
Nyilatkozatháború kezdődött MSZP: Szakály Gábor kérjen bocsánatot a várostól 2008. September 26. 15:54 , aztán vádemelés Garázdaság miatt emeltek vádat Szakály Gábor képviselő ellen 2008. September 25. 12:31 , majd időhúzás, mivel az első tárgyaláson Szakály nem jelent meg, hivatkozva arra, hogy Puskás Tivadar országgyűlési képviselő (jelenleg Szombathely polgármestere) titkáraként budapesti elfoglaltsága volt. Ezt az indoklást a bíróság nem fogadta el, az új időpontra kitűzött tárgyalás előtt elfogultságot jelentett be Pofozkodott-e a szombathelyi városatya? 2009. April 07. 07:56 minden Vas megyei bíróság ellen.
Ezt azonban a Győri Ítélőtábla elutasította, így a Szombathelyi Városi Bíróság folytatta le első fokon a tárgyalást. Ahol Szakály Gábort a fentebb említett ítélettel sújtotta, az indoklásban kitért arra, hogy Szakály nem tett beismerő vallomást, magatartása pedig méltatlan volt képviselői megbízatásához.
Nem képviselőként verekedett...
Czeglédy Pétert egyébként 90 ezer forint pénzbírsággal büntették, enyhítő körülményként vették figyelembe beismerő vallomását. Czeglédy nem fellebbezett, Szakály azonban igen.
A másodfokon eljáró Vas Megyei Bíróság szeptember közepén tárgyalta az ügyet, értelemszerűen már csak Szakályét. Az első fokú ítélet azon részét, amely szerint a képviselő valóban bűncselekményt követett el, nem változtatták meg, a büntetés mértékét viszont enyhítették, így Szakályt egyévi próbaidőre bocsátották.
Az indoklás szerint az elsőfokú bíróság helyesen és törvényesen járt el a cselekmény megítélésében, így nem volt mód Szakály felmentésére. Az is bizonyossá vált, hogy az eset mindkét szereplője támadóan lépett fel, ezért egyikük sem hivatkozhat jogos önvédelemre. Enyhítő körülményként vették azonban figyelembe Szakály büntetlen előéletét, és törölték az ítéletből azt, hogy városi képviselőhöz nem méltó módon viselkedett, mivel a tett nem volt kapcsolatban képviselői munkájával.
Az ítélet jogerős.
A próbára bocsátás
A bíróság az 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 72. §-ának (1) bekezdése szerint a vétség miatt, valamint a háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett miatt a büntetés kiszabását próbaidőre elhalasztja, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja így is elérhető.
A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 82. § /4/ bekezdése értelmében a próbára bocsátás akkor szűnik meg - és ezáltal az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények is akkor szűnnek meg -, ha a próbaidő eltelt vagy a bíróság a próbára bocsátást megszüntette. Mindaddig, amíg a próbára bocsátás időtartama tart, a szándékos bűncselekményt elkövető személy a büntetett előélethez fűződő hátrányok hatálya alatt áll.
