Első roma származású emberként 1997. május 4-én avatta boldoggá II. János Pál pápa Ceferino Giménez Mallát. Emléknapja hivatalosan a halálának napja, augusztus 2-a, de e napon is szokták ünnepelni Boldog Ceferinót, a romák védőszentjét. Szombathelyen roma képzőművészek tárlatával emlékeztek rá csütörtök délután a szombathelyi Agora Művelődési és Sportházban. Mint megtudtuk, tavaly volt először ilyen tárlat, akkor hét művész alkotásaival. Ezúttal hat alkotó – Balogh Tibor grafikus, Bari Janó, Ferkovics József, Kalányos Gyöngyi, Kunhegyesi Ferenc és Rácz Gyöngyi festőművészek – mutatta be szakrális témájú műveit.
Horváth Zoltán, az AGORA Savaria Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója köszöntőjében úgy fogalmazott, reméli, hagyomány teremtődik a tárlatból. Örül, hogy a szakrális kultúra és a roma kultúra együttállása az intézmény falain belül valósul meg. A hétvégén mintegy négyezer ember tekintheti meg a kiállítást a telt házas nagytermi rendezvények miatt.
Majthényi László, a Vas Vármegyei Közgyűlés elnöke felidézte, tavaly hasonló összetételben voltak jelen, s bízik benne, a jövőben is találkozhatnak.
Horváth Soma, Szombathely alpolgármestere elmondta, a képzőművészeti szakemberek azt állítják, a roma képzőművészet nem elválasztható az etnográfiai aspektustól. Hiszen miben lenne más a roma művészet a művészettől, ha nem attól, hogy a saját perspektívájukból, kultúrájukon, érzelmeiken keresztül láttatják a világot.
Vannak, akik azt mondják, hogy a festészet kevésbé erőteljes a romák - inkább verbális - kultúrájában, ugyanakkor azt látjuk az elmúlt éveben, hogy igenis a képzőművészet zászlóshajójává, identitásformálójává vált a roma kultúrának
– fogalmazott, hozzátéve, Szombathelynek és a megyének fontos, hogy támogassa ezt a művészeti kezdeményezést.
Bogdán Imre, a Boldog Ceferino Lovagrend nagymestere köszöntőjében kiemelte, a cigányság körében sok a szegény család. Az ő segítésükre alakult meg 2011-ben a lovagrend a keresztény értékrend szellemében. Az anyagi, fizikai segítségen túl igyekeznek szellemi táplálékot is nyújtani, együttműködve az egyházakkal, papokkal.
A felszólalók külön megköszönték a kiállítás létrejöttét Ferkovits Józsefnek, aki szíve-lelke, motorja a megrendezésnek.
A kiállítást Székely János, a Szombathelyi Egyházmegye püspöke nyitotta meg. Megköszönte a művészeknek, hogy vászonra festették és átadják szívüket, hitüket, kincseiket, majd Boldog Ceferino legendáriumából szemezgetett:
Boldog Ceferino 1861-ben született Spanyolországban. Az ottani cigányok nagy szegénységben éltek a hegyekben. Ő soha nem járhatott iskolába, ez óriási fájdalma volt. Később, mikor egyházi közegbe került, sok olyan ének volt, amit nem tudott elénekelni anélkül, hogy ne folytak volna a könnyei. Koldusszegény családi háttere ellenére volt benne valami olyan bölcsesség, amit nem könyvekből tanult meg. Például mindenkit megfeddett, aki káromkodott. Nyitott szívű emberként megérintették a templomban látottak-hallottak, a Biblia tanításai, a képek, az énekek. Néhány év alatt nagyon mélyen hívő emberré lett, élete második felében minden reggel templomban kezdte a napot. Feleségével templomban házasodott össze, de sajnos fiatalon elveszítette. A temetésén megfogadta, hogy soha többé nem táncol. Különleges szokása volt, hogy az új évet mindig kórházlátogatással töltötte. A cigánygyerekeknek mindig Jézusról, születéséről, tanításairól, haláláról, feltámadásáról mesélt. Ha látott valami rosszat, azonnal, kedvesen, finoman, de szólt.
Híddá vált a cigányok és nem cigányok között. Óriási tekintélye lett. A cigányok polgármesterének is nevezték. Példáján át remekül látszik, hogy a hit egy emberi életet megemel, gazdagít, új dimenziót nyit meg. A tárlat képein ugyanez, a szakralitás titkának ragyogása jelenik meg. Köszönjük, hogy megmutatnak valamit a kincseikből, a családszeretetből, az ünneplés képességéből, a hit iránti érzékenységből. A pápalátogatás leggyönyörűbb pillanata volt, ahogy cigány emberek könnyes szemmel áldották meg Ferenc pápát, megmutatva a cigány ember szívének jóságát. Azt kívánom, hogy a szakralitás és a cigány kultúra legyenek mindig testvérek - zárta megnyitó beszédét a cigánypasztorációt elősegítő megyéspüspök.
Lakatos Debóra és Patyi Norbert egy Cserháti Zsuzsa-dalt adott elő a megnyitón, ami állófogadással zárult. A kiállítás ingyenesen megtekinthető az intézmény nyitvatartási idejében május 23-ig.
