A Karnevál második estéjén a Zsidó Udvar egy különös élet elmesélésére várta a karnevál közönségét. Gregor Bernadett - zenés emlékezés Karády Katalinra című előadás bepillantást adott a múlt század egyik legnagyobb magyar színésznőjének életútjába.
Gregor Bernadett percre pontosan a meghirdetett kezdési időpontban ott állt a színpadon, hófehér ruhában mindenféle kísérő látványelemet nélkülözve, egy mikrofonnal a kezében. És Hegedűs Szabolcs zongorakíséretén kívül nem is kellett semmi más, hogy az összegyűlt szép számú közönség csak rá tudjon figyelni. Mesélt és énekelt. Érezhető rajongással és tisztelettel Karády Katalin iránt.
Mesélt Karády nehéz, hányatott gyereksorsáról, a hirtelen jött sztárrá válásáról, a kémvádakról, kegyvesztettségről, és az életről, amit hazájától távol kellett élnie. Tette mindezt egyszerűen, nem szenzációhajhászan és úgy, hogy még azok is tudhattak meg új részleteket, akik mélyen ismerik Karády Katalin történetét. Például azt, hogy Karády menekülésekor pár napot Szombathelyen töltött, míg arra várt, hogy el tudja hagyni Magyarországot.
Énekelt. Egy-egy rövid történtet között csendültek fel Karády dalai: egy ahhoz a történethez illő, vagy éppen a történet idején született dal. Ugyanakkor nem próbálta meg utánozni sem hangban, sem stílusban Karádyt. Saját stílusában mégis hitelesen szólaltak meg a dalok. És az ember elhitte, hogy így énekelte ezt maga Karády is. Akár legyen az a Valahol Oroszországban, vagy az a bizonyos KARÁDY-DAL, a "Hamvadó Cigarettavég”.Jól esett nekünk hallgatni.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!