Másfél hete fogadta el Megszavazták a "megcsonkított" szombathelyi költségvetést, 4,5 milliárdos hiányt kell kezelni 2025. February 27. 12:46 a szombathelyi közgyűlés a város 2025. évi költségvetési rendeletét, aminek fő számairól már korábban írtunk 
Innen is, onnan is - Csipkelődősre sikeredett Szombathely idei költségvetése 2025. February 26. 07:10 . Néhány nappal ezelőtt aztán Horváth Attila, Szombathely költségvetésért felelős alpolgármestere volt a Nyugat.hu podcastjának vendége 
Mire lesz pénze idén a szombathelyi önkormányzatnak? 2025. March 06. 19:08 , akivel megpróbáltuk kivesézni a tényeket, a megszorításokat, a lehetőségeket és a megoldásokat.
És itt is van a több mint 40 perces beszélgetés írott és szerkesztett változata. Horváth Attilával Józing Antal és Szilágyi József beszélgetett.
A múlt héten fogadta el a szombathelyi közgyűlés a város 2025-ös költségvetését. Az anyagban szerepel, hogy 4,8 milliárdos feszültség van a költségvetésben. Mi is ez a 4,8 milliárdos feszültség?
Nos, ahhoz, hogy ezt úgy el tudjam magyarázni, hogy még én is értsem, ahhoz egy kicsit vissza kell mennünk. 2019-ben, közvetlenül az önkormányzati választások után eladtunk egy ipari területet, ahol később az új Schaeffler-gyár épült meg. Az ingatlanértékesítésből nagyságrendileg kétmilliárd forint érkezett a város kasszájába, ennek köszönhetően 2020-ban, az általunk összeállított első költségvetésben másfél milliárd forint szabad forrásunk volt.
Az a költségvetés nagyjából egy hétig volt valós, mert kitört a Covid-járvány. Az előjelek miatt egyébként félretettünk 50 millió forintot, azt hittük, ez elég lesz a járvány kezelésére. Azt nem láttuk előre, hogy egy nagyon komoly visszaesés jön az iparűzési adóban a gazdaság leállása miatt, és a többi bevételünk sem úgy teljesül, ahogyan terveztük.
Ebben az időszakban a város felélte a szabad forrásokat, és akkor indult el a folyamat, hogy a működési bevételek és a működési kiadások között feszültség volt, amit hiánynak is nevezhetünk.
Azaz többet költött a város, mint amennyi pénze volt?
Igen. Ráadásul az önkormányzat nem tud hitelt felvenni. Egyébként a legtöbb közpénzzel gazdálkodó önkormányzatnak vagy országnak is van költségvetési hiánya, amit aztán kezelniük kell. De ha vannak saját bevételek, akkor a hiány kezelhető. Az iparűzési adóbevételünk 2021-ben 8,7 milliárd volt, 2023-ban meg a 11,8 milliárd, ami az eddigi csúcsot jelentette.
Amivel mi nem számoltunk, az, hogy amíg 2019-ben 0,8 milliárd forint volt a szolidaritási adó, 2021-ben 2,7 milliárd, most meg 3,8 milliárd.
Ezt az összeget be kell fizetni az államnak?
Igen, mondván, hogy Szombathely gazdag város, és támogatnia kell a szegényebbeket. Ha ez a közel négymilliárd forint nálunk maradna, akkor rendben lennénk, de nem marad nálunk. Egyébként nem csak mi, valamennyi önkormányzat küzd ezzel a rendszerrel. Minden polgármester tiltakozik ellene, teljesen mindegy, milyen pártállású. Tiltakoznak ellene Székesfehérváron, Debrecenben, Pécsen, Szegeden, Győrben, Szombathelyen. Győrnek például 12,5 milliárd forint szolidaritási adót kell fizetnie.
Tisztázzuk azért, hogy vannak kötelező feladatai az önkormányzatnak, és hogy ezek ellátásáért kapja az állami normatív támogatásokat. Melyek ezek a feladatok?
Ezeket törvény írja elő. Például az, hogy köztemetőt kell működtetnünk, közvilágítást fenntartanunk, mennie kell a buszoknak, működniük kell az óvodáknak. De az is igaz, hogy a törvény több esetben csak a feladatot írja elő, de azt nem, hogyan is lássuk el azt. Megtehetnénk, hogy egyetlen busz körözzön Szombathelyen, ezzel a törvény előírása ki lenne pipálva.
...minőségi tömegközlekedést akarunk, nem csak kipipálni a törvényt...
De minőségi tömegközlekedést akarunk nyújtani szombathelyieknek, nem csak kipipálni a törvényt. Vannak olyan feladatok is, amit részletesen szabályoz a törvény, ilyen az óvoda. Ha ennyi gyerek van, akkor ennyi nevelő, óvodapedagógus, konyhás kell, ennyi helyre van szükség, fűteni, takarítani kell, satöbbi. Ennek a finanszírozásához kapjuk a normatív támogatást, ami azonban nem fedezi a tényleges költségeket.
Tehát a város pénzét kell belerakni, ami önmagában nem is lenne gond. Hiszen a városnak vannak saját bevételei, amit aztán az elmúlt években a kormány rendesen megkurtított. Korábban volt a személyi jövedelemadó, gépjárműadó, iparűzési adó, építményadó, idegenforgalmi adó, más városokban még a kommunális adó.
Mára ebből maradt az iparűzési adó, a vállalkozások által fizetett építményadó és a kerekítési hibának is tekinthető, alacsony bevételű idegenforgalmi adó. Ebből kell hozzátennünk a kötelező feladatainkhoz, és finanszírozni a nem kötelező feladatokat, amitől egy várost városnak nevezhetünk. Ez utóbbiak a kultúra, a sport, a civil szervezetek, rendezvények.
Visszakanyarodva az egy évvel ezelőtti beszélgetésünkre, határozottan emlékszem, hogy optimista voltál. Valami olyasmit mondtál, úgy érzed, hogy rendben vagytok. Az önkormányzati választások előtt voltunk, lehet, hogy az a kijelentés a kötelező optimizmusé volt? De nyilván ezt nem fogod bevallani.
Nyilván nem.
A másik viszont a matematika. Elmondtad, milyen szépen emelkedtek az iparűzési adó bevételei, de ha mindezt korrigáljuk az inflációval, akkor nagyjából ugyanott lehetünk, mint 2021-ben, nem?
Megmondom őszintén, nem végeztünk ezzel kapcsolatban semmilyen számítást. De ha kiszámolnánk, akkor se lennénk előbbre. Azt sem tudom megmondani, hogy az adóbevétel emelkedése mögött mennyi tényleges gazdasági növekedés van, és mennyi, ami simán az infláció hatása. A boltok kifejezetten sok iparűzési adót fizetnek, közben Szombathely egyik legnagyobb iparűzési adó befizetője az egyik kereskedelmi bank.
A tíz legnagyobb adófizetőnk fizeti a teljes bevétel durván a felét, és ők jellemzően dollárban vagy euróban számolnak. 2019-ben lényegesen alacsonyabb volt a forint-euró árfolyam mint most, tehát egy 10-20 százalékos emelkedésnek önmagában az árfolyam változása is lehet az oka.
...2021-ben 124 millió forint volt a közvilágításnak a költsége, most, 2025-ben 300 millió forint lesz...
És az is igaz, hogy irgalmatlanul elszálltak a költségeink. Az energiaválság hivatalosan elmúlt, de míg 2021-ben 124 millió forint volt a közvilágításnak a költsége, most, 2025-ben 300 millió forint lesz.
Mindez az év végére összehozott nagyságrendileg olyan hárommilliárd forintnyi feszültséget, amit egyébként tudott és tud is kezelni az önkormányzat. Tovább megyek, a jelenlegi 4,8 milliárdot is tudjuk kezelni, de a közszolgáltatások minőségi romlását minden városvezetés igyekszik elkerülni. Sőt, nyilván javítani, bővíteni akarja azokat.
Felelősségünk van a városunk iránt, szerintem azt nem tehetjük, hogy bezárjuk a színházat, vagy mint Sopron, óvodákat zárunk be. Az önkormányzati munkahelyeket is megtartjuk, de az nyilván nem megy, hogy a nominálisan is kevesebb pénzből gazdálkodva, mint mondjuk 2019-ben, ugyanazt a minőséget tudjuk hozni.
Akkor hadd kérdezzek rá a konkrétumokra. Az idei költségvetésben találtam először kézzelfogható megszorításokat egyes tételeknél. Szerintem van néhány olyan megszorítás, amit észrevesznek majd a szombathelyiek.
Biztos, hogy van, amit észrevesznek. Amiről eddig beszéltünk, az inkább az idáig tartó időszakra volt érvényes. Most új helyzet van. Egyrészt azért, mert az állami normatív támogatás nem követi az inflációt. Ami újabb lyukat okoz a gazdálkodásban.
Másrészt pedig elfogytak azok a spórolási lehetőségek, amelyek nem érintették a lakosságot. A most elfogadott költségvetés nekem sem a szívem csücske.
Amikor összeraktátok ezt a költségvetést, volt közben feszültség az irodában?
Hát persze. A kollégáim hónapokon keresztül azon dolgoztak, hogy végig kellett nézni minden egyes intézménynél, hogy hol van még spórolási lehetőség. Ez a költségvetés tényleg nagyon jó anyag lett, nagyon sok ember nagyon-nagyon sok éves tapasztalata és munkája van benne.
És ami szerintem nagyon fontos, az az, hogy az intézményeink és cégeink vezetői ebben partnerek voltak. Az ő munkájuk nélkül nem tudtuk volna összehozni, és ezt nagyon köszönöm nekik. A 4,8 milliárdos hiányt egyébként úgy tudtuk megoldani, hogy olyan döntéseket hoztunk, amelyek nagy feszültséget keltettek városi szinten.
Mondanál példákat?
Meg kellett emelnünk az építményadót, ezzel 700 millió forinttal rögtön csökkentettük is a hiányt. Ráadásul csak és kizárólag az ezer négyzetméternél nagyobb ingatlanok adóját emeltük meg. Nagyon-nagyon nehéz beszélgetéseim voltak az érintett cégvezetőkkel. Hát, nem voltak boldogok.
Leginkább az fájt nekik, hogy nem volt idő a felkészülésre. Valóban nem, de tavaly novemberben jött ki az állami költségvetés, miközben korábban a nyár elején ki szokták adni. Mi is csak novemberben szembesültünk a helyzettel, és volt 10-11 munkanapunk, hogy az adóemelést be tudjuk vinni a közgyűlés elé még novemberben. Mert különben csak decemberben tudtuk volna megszavazni, és alig lett volna két hetük a felkészülésre az érintetteknek.
Egymilliárd forintot spórolunk az önként vállalt feladatok finanszírozásának csökkentésével is.
Miből áll össze ez az egymilliárdos megtakarítás?
Az idén nem lesz például piaci utalvány. De 15 százalékkal csökkentettük az intézmények működési költségeit. Ami nem mindenhol látszik, mert a béremelések miatt nőnek a működési költségek, de a béremelések jó részét az állam finanszírozza.
...most nem várható egyszeri bevétel...
De például 100 millió forinttal csökkentettük a helyijáratra szánt pénzt, miközben nyilván mindenki azt szeretné, ha fejlesztenénk a helyijáratot. Való igaz, az egyik ilyen nagy vesztesnek a kultúra tűnik, csak az Agorára 95 millió forinttal kevesebbet költünk, és nem egy, hanem kéthetente jelenik meg a Savaria Fórum.
De a korábbi hiányokat egyszeri bevételekkel kezelni tudtuk, volt, amikor a kormánytól kaptunk 600 milliót, mert jónak ítélték a takarékossági programot, és voltak ingatlanértékesítések is.
Most nem várható egyszeri bevétel, a költségvetésben már szerepel ingatlaneladás egymilliárd forint értékben, ennek a bevételnek már megvan a helye, de nem tudjuk, sikerül-e az értékesítés.
Jól láttuk, hogy a rendezvényekre is kevesebb pénz lesz? A Bloomsday megmarad?
A Bloomsday megmarad, de nem valószínű, hogy olyan lesz, mint tavaly. Megmarad a karnevál is, de azt nem tudom, hogy milyen hosszú és milyen minőségű lesz, az állam már jelezte, hogy az eddigi állami támogatásokat nem kapjuk meg idén. Nem azért, mert nem szeretnek minket, hanem azért, mert nekik sincs pénzük.
Igaz, hogy már módosítani is kell a nemrég elfogadott költségvetést?
Múlt héten csütörtökön 12 óra 30-kor elfogadtuk a költségvetést, majd délután háromkor órakor kijött az állami szabály, hogy ezentúl a pénzünket az államkincstárnál kell tartanunk. Így könnyen lehet, hogy elveszítjük azt a 120 millió forint kamatbevételt, ami már be volt tervezve a költségvetésbe.
Gondoljatok bele, elfogadunk egy költségvetést, amit a legjobb tudásunk szerint, hosszú munkával állítottunk össze, aztán három órával később kapunk egy ilyen hírt.
Annyira nagyszerű dolgokat lehetne csinálni, ha nem kellene ennyi pénzt befizetni az államnak. És most nem azért nem lehet, mert a szombathelyiek rosszul végeznék a munkájukat. Nem. A szombathelyiek elvégzik a munkájukat, olyan minőségben, hogy a város büszkén lehetne a Nyugat királynője. De ez nem a szombathelyieken és nem is rajtunk múlik.
Nézzünk néhány részletet! A parkfenntartásra szánt pénz 780 millióról 550 millióra csökkent. Hozzátenném, hogy az út- hídfelújítási alapból 500 millió forint hiányzik, tavaly 870 millió volt, idén 367 millió.
Ne felejtsük el, hogy ez utóbbiban tavaly benne volt a 800 milliós útfelújítási program, ami az idén nem lesz. A parkfenntartásnál az idén nem kell új gépeket venni, ezzel nagy összeg esik ki. És itt az új kormányrendelet, ami előírja, hogy a házak előtt a tulajdonosnak kell lenyírnia a füvet, ezzel kevesebb lesz a feladat. De így is takarékoskodni kell, lesz olyan, ahol az eddig négy helyett háromszor nyírják le a füvet a szezonban.
...a város az elkövetkező években nem tud saját erőből utakat felújítani...
A szombathelyiek teljes joggal várják el, hogy folytassuk azt az útfelújítási programot, amit elkezdtünk. Meg is terveztük a 8,5 milliárdos útfelújítási programot, de nem jönnek az uniós források. Márpedig a város az elkövetkező években nem tud saját erőből utakat felújítani.
Nem tudom azt sem mondani, hogy ugyanannyi pénzzel tudjuk támogatni a kisebb egyesületeket, mint eddig.
Ugyanakkor a Falco kosárcsapat az idén is ugyanúgy 420 milliót kap, mint tavaly.
Ez igaz, de azért azt is tegyük hozzá, hogy az idén ennyi is marad. Tavaly 65 milliót kaptak pluszban azért, mert megnyerték a bajnokságot, ha idén is megnyerik, nincs fedezetünk egy hasonló összegre. Egyelőre azt sem tudjuk, hogy a következő évi csapatot milyen forrásból és hogyan fogják felépíteni. Biztos vagyok benne, hogy meg fogják valahogyan oldani, az biztos, hogy nem önkormányzati pénzből.
Ráadásul megérkezett hozzánk a Haladás futballcsapat is, ami szintén olyan érték Szombathelyen, hogy nem szabad veszni hagyni. Jelenleg a sportköltségvetésünk egymilliárd forint alatt van a Falco támogatásával együtt. Én emlékszem arra, amikor Homlok Zsolt egy évvel ezelőtt egy kétmilliós eurós utalásról beszélt, ami megmenti a csapatot. Az 800 millió forint, ennyi kell ahhoz, hogy NB II-es csapatnak esélye legyen a bajnokságban. Biztos, 800 millió forintot ez a város nem tud focira költeni.
Az utóbbi években mindig azt hallottuk, hogy elmentünk a falig, nem tudunk jobban takarékoskodni. Aztán valahogy mégiscsak sikerült.
Többször megkaptuk, hogy ezek mindig panaszkodnak, aztán mégis van pénz. Ezek korábban is tökőszinte mondatok voltak, és igazak is. Nézzétek meg a többi önkormányzatot, ugyanezt mondják. Tavaly még úgy terveztük, hogy jövőre, azaz idén nagyobb lesz az iparűzési adóbevételünk, erre tessék, a kormány bejelentette, hogy elvonja azt a pénzt, amivel növekszik a bevételünk.
Igaz, egyelőre az sem biztos, hogy magasabbak lesznek az iparűzési adó befizetései, de ha lesz, azt a járások kapják meg és nem mi. Ki számított erre? De az legalább biztos, hogy mínuszba nem megyünk át, tehát a tavalyinál kevesebb bevételünk nem lesz az idén az új rendelet miatt.
