Most, hogy nincsenek semmiféle korlátozások, itt a jó idő és jön a programdömping is, gyanítjuk, hogy egyre több turista látogat majd Szombathelyre és valószínűleg a Fő téren túl is körülnéznek.
A zsinagóga pedig tagadhatatlanul a város egyik emblematikus látványossága. 1880-1881 között építették és a szombathelyi zsidó közösség legmeghatározóbb épülete volt. A helyiek persze tudják, hogy ma már nem zsinagógaként funkcionál: 1968-ban került a város tulajdonába és 1975-től próba-, illetve hangversenyteremként működik.
A Bartók terem a Savaria Szimfonikus Zenekar otthona, de itt tartják például a Nemzetközi Bartók Szeminárium nyitókoncertjeit, karmesterversenyeket és olyan egyéb rangos rendezvényeket is, mint a Lamantin Jazz Fesztivál.
De aki nem ismeri Szombathelyt, nem tudja ezt. Amikor a turisták meglátják és rácsodálkoznak a zsinagógára, érthető módon be szeretnének menni és meg szeretnék csodálni belülről is. De nem tudják.
Jobb híján pedig az éppen arra járóktól, és a zsinagógánál lévő kávézóban, vagy a nem messze lévő éttermekben, üzletekben érdeklődnek, hogy hol juthatnak be. Majd megtudják, hogy a zsinagóga valójában nem is zsinagóga, hanem egy hangversenyterem.
Miután több embertől is hallottuk ezt, felmerült bennünk a kérdés, hogy tényleg senki nem gondolt még arra Szombathelyen, hogy kitáblázza, hogy a zsinagóga nem is zsinagóga?
A kérdést feltettük a Savaria Turizmus Kft.-nek és a Savaria Szimfonikus Zenekarnak is, válaszuk a következő volt:
„Az általatok jelzett probléma nálunk is gyakran jelentkezik, hiszen sokan szeretnének bejutni a zsinagóga épületébe, ami valóban impozáns látványt nyújt kívülről. Az idegenvezetésre jelentkező csoportok számára ezért minden alkalommal előre jelezzük, hogy az épület mára funkciót váltott és hangversenyteremként működik” – tudtuk meg Grünwald Stefániától, a Savaria Turizmus Nonprofit Kft. ügyvezetőjétől.
Hozzátette, hogy ezt az információt egyébként feltüntetik valamennyi turisztikai kiadványukban és az online felületeken is. Az épület azonban helyi védettség alatt áll, így nem lehet csak úgy bármiféle emlék-, vagy információs táblát kihelyezni rá, engedély kell hozzá.
„Egyeztetve a városi főépítésszel és a Zsidó Hitközséggel, ezt a folyamatot elindítjuk, a zsinagóga kerítésén magyar és angol nyelven adunk majd tájékoztatást arról, hogy az egykori zsinagóga 1975 óta már hangversenyterem” – árulta el.
És bár a zsinagóga már nem zsinagóga, a Bartók Terem nem tiltott zóna. Eddig is és ezután is bárki bemehet. Kiss Barnától, a Savaria Szimfonikus Zenekar igazgatójától megtudtuk, hogy az előadások és próbák időtartamát kivéve minden alkalommal bemehettek és bemehetnek ezután is a terembe az előzetesen bejelentkező érdeklődők.
A zsinagóga régen és ma
Szombathelyiként ma már egyértelműen és magától értetődően egységes építészeti tömbként kezeljük a Rákóczi utca elején az Iseummal és a Szombathelyi Képtárral szemben található épületeket.
Holott jelenlegei formájukat csak 1969 (ekkor épült a zenei oktatást szolgáló négyszintes épület) és 1975 (ekkor készült el a hangversenyek céljait szolgáló Bartók Terem a zsinagóga átalakításával) között nyerték el.
Sőt, ha a modernista külsőt kiegészítő Szimfónia Kávézót is szerves részének tekintjük, akkor 1986-ra alakult ki ma ismert és mára a város egyik emblémáját jelentő külseje az épületnek.
1715-től a zsidóknak tilos volt a régi városfalon belül építkezni, így a Batthyányak birtokához tartozó Szőkeföldi-dűlőn (a mai Aréna utcában) építették fel első zsinagógájukat. A város zsidó közössége 1878-ban, a már megvásárolt terület egy másik részére új, neológ zsinagóga építését határozta el. A munkával a szász származású, Bécsben élő Ludwig Schöne építészt bízták meg. (Ő tervezte evangélikus templomunkat is, sőt később mindkét épületének másolatai is készültek: Petőfalván és a lengyelországi Bielsko Bialában.)
Az 1881-re elkészült zsinagóga az akkortájt népszerű historizmus és eklektika jegyeit viseli magán, későromantikus és mór elemekkel vegyítve azokat. Nem kis részben Ludwig Föster Dohány utcai nagy zsinagógájának megoldásait tekinti mintának, bár annál szerényebb díszítéssel.
Építése idején kifejezetten modernnek számított magas tornyos megoldásával. A tornyok sisakjaihoz hasonló díszek találhatók a pillérek tetején és a tető fölé magasodó kisebb építményen is. A zsinagóga főhomlokzatát félköríves, fülkés kialakítású ablakok, illetve több rózsaablak is tagolja. A párkányokat romantikus tagozatú félköríves motívum kíséri.
A bejárat szélső kapui eredetileg a női karzat lépcsőházaihoz vezettek, a középső pedig egy hármas boltozatú előcsarnokra nyílt. Az imaterem U-alakú karzatát öntöttvas oszlopokkal támasztották alá. Az impozáns épület jelentősen hozzájárult a dualizmus idején elképesztő fejlődésnek indult város zsidó közössége öntudatának megerősödéséhez és gyarapodásához, a századfordulóra pedig már kicsinek is bizonyult.
Nyitottságuk és a különféle vallások békés együttélésének szép és sajnos országosan egyedülálló bizonyítéka, hogy a katolikus püspök, Szabó Imre is jelen volt az avatáson, sőt jelentősebb téglaadománnyal járult hozzá az építkezéshez.
A vészkorszakban a város lakosságának körülbelül tizedét jelentő szombathelyi zsidóságot kiirtották - a homlokzatának jobb oldalán emlékhely figyelmeztet több ezer egykori polgártársunk személyes és közös tragédiájára -, így az épület sokáig üresen, használaton kívül állt.
A zeneiskolát is tervező építészek, Ligeti Gizella és Károlyi István tervei szerint a főbejáratot leszámítva a zsinagóga külső architektúrájának meghagyásával hangversenyteremmé alakították az épületet.
Vasbeton tetőszerkezettel és faburkolattal látták el a belső teret, amelyet korszerű akusztikai és látási követelményeknek megfelelően képeztek ki. A karzattal együtt nagyjából 400 fő befogadására alkalmas. A két épületet összekötő folyosón pénztár, ruhatár, a koncertek szünetében pedig büfé üzemel, illetve alkalmanként kiállításokat is tartanak itt.
A komplexum megépülése jelentős lökést adott Szombathely zenei életének: professzionális szintre emelkedett a szimfonikus zenekar, zenei szakközépiskolai képzés indult, 1984-től pedig a nemzetközileg is jelentős Bartók Fesztivál és Szeminárium otthona lett, zárt udvarán pedig egy kisebb terasz kialakítása után nyaranta koncerteket, kertmozikat és különféle rendezvényeket is tartanak.
