5 tévhit, ami az "angol beteg" Almásyról kering. De mi az igazság?

A kalandos életű Almásy grófról mi magyarok először az Az angol beteg című 1997-es hollywoodi moziból hallottunk. A film negédes sztorija azonban távol áll a valóságtól: a kőszegi gimnazistából, majd a szombathelyi Mikes János püspök magántitkárából lett sivatagkutató élete a filmbeli melodrámánál ezerszer izgalmasabb.

Az apropó, amiért Almásy László Ede történetét most újra felidézzük, hogy a kalandos életű sivatagkutató épp idén 120 éve született, és annak a Gagarin utcai háznak a kapujára pedig, ahol akkoriban, az 1920-as években élt, pár hete emléktábla is került.

Még az Új Magyar Lexikon szerkesztői is megfeledkeztek róla

Hazájában az egykor ünnepelt Szahara-kutatót hamar elfeledték, tetteit évtizedekig szinte senki sem tartotta számon. A kilencvenes évek elején egy lelkes magyar rendező játékfilmet kívánt forgatni életéről, az akkori ítészek azonban elvetették az ötletet, mondván: nincs olyan ember, akit érdekelne egy náci sivatagkutató élete. Almásyról annak idején még az Új Magyar Lexikon szerkesztői is megfeledkeztek.

Hollywood és több százmillió néző kellett ahhoz, hogy szülőföldjén is tudomást szerezzenek róla. Almásy sztár lett, előadások sora, a világsajtó címlapjai kutatták rejtélyes személyiségét és valós történetét. Pillanatok alatt ismertebb lett, mint az összes magyar híresség együttvéve, világszerte százezrek Az angol beteg ből értesültek Magyarország létezéséről.

Számtalan legenda kering róla azóta is, kikiáltották már orosz kémnek, nácinak, fajgyűlölőnek és homoszexuálisnak. Titok akad még bőven, a tényekhez mi dr. Kubassek János: A Szahara bűvöletében című könyvét vettük alapul.

Következzék öt tévhit és pár érdekesség, ami a szombathelyi "angol beteg" Almásy grófról kering:

1. Sohasem járt neki a grófi titulus

Bár életében sokan illették grófi címmel, a Bernstein (Borostyánkő) várában, Burgenland tartományban, 1895-ben született Almásynak sohasem járt ez a titulus, egyszerű nemesként anyakönyvezték, és így is halt meg.

Édesapja a kor ismert tudósa, Almásy Gyula volt, akit Belső-Ázsia felfedező utazójaként tartottak számon. A várúr csintalan fia magántanulóként kezdte pályafutását, a gimnáziumot Kőszegen, Grazban, majd Angliában végezte. Az arisztokrata csemete ifjú korától sokat betegeskedett. Gyenge tüdeje ellenére már kölyökkorában erős dohányos volt.

2. Nem volt diplomás mérnök

Tanulmányai nem nagyon kötötték le, a későbbi tudóssal megesett, hogy egyszerre három tárgyból is megbukott, legtöbbször vakmerő kalandjaival és rossz magaviseletével hívta fel magára a figyelmet. Már ekkor a technika és a sebesség izgatta, egy újságban látott konstrukció alapján repülőgépet is épített, amit aztán ki is próbált. Első kísérletét három bordatöréssel úszta meg.

Laci úrfi már gimnazistaként a motorbicikli és autómobil megszállottja lett, a tankönyvek helyett többnyire a történelmi regényeket és az útirajzokat lapozgatta. Középiskolai tanulmányait Grazban kezdte, de egy szerencsétlen véletlen után (kerékpárjával elütötte a gimnáziumigazgatót) távoznia kellett.

Tanulmányait 1911 és 1914 között a London melletti Eastbourne-ben folytatta, ahol műszaki képzést kapott. Angliában töltött évei alatt tökéletesen elsajátította az angol nyelvet, és megismerkedett az ottani kultúrával és életformával. Angliai évei alatt ismerkedett meg a cserkészettel, személyes kapcsolatba került a mozgalom atyjával, Lord R. Baden-Powell-lel.

A fiú szokatlan hóbortjait nemcsak az iskola, hanem a baráti kör is értetlenül fogadta, egy magánlevélben így jellemezte őt a közeli ismerős: "Laci nagyon excentrikus fiú, s olyan elveket vall, melyek egyenesen megdöbbentőek. Azt tartja, hogy az individualitás érvényesülése és az önzés az élet alapja! Sok zseniális van benne, de teljesen fegyelmezetlenül, éretlenül nyilvánul meg benne, s több ponton átcsap a hóbortba, a beszámíthatatlanságba. Talán majd az élet tapasztalatain okul, ha nagyon fel nem billen."

Angliában ugyan rövid ideig műszaki tanulmányokat is folytatott, diplomát azonban nem szerzett.

Részt vett a királypuccsban

Az első világégéskor Almásy a Vas vármegyei 11-es huszárokhoz vonult be. Először az orosz fronton, a Dnyeszter mellékén, majd pilótaként teljesített szolgálatot. A háború után rövid ideig Parndorf repülőterének parancsnoka, ahonnan egészségügyi okok miatt távozott, majd Siófokon, a Horthy vezetés alatt álló fővezérség gépkocsibiztonságért felelős tisztje lett.

Később, 1921-ben részt vett IV. Károly puccskísérletében mint az uralkodó szárnysegédjének sofőrje. 1921. április 5-én Mikes János püspökkel kísérte el az uralkodót a határig.

Egy ideig a püspöki palotában is lakott

Kint munkát sem talált, így hamar hazatért. 1922-től Mikes János püspök magántitkáraként Szombathelyen és Répceszentgyörgyön élt, e mellett főúri vadászatokat és a hazai cserkészmozgalmat szervezte, közben rendszeresen ismeretterjesztő előadásokat tartott. Később a Steyr-cég gépkocsi-érékesítéssel bízta meg, ennek ellenére továbbra is a püspöki palotában lakott, és ha ideje engedte, ellátta titkári teendőit is.

1926-ban a sógora, Eszterházy Antal herceg társaságában indul első sivatagi útjára. Egy Steyr-autóval a világon elsőként kelt át a Núbiai- és Berber-sivatagokon. Az utazás nagy visszhangot keltett, hiszen addig járatlan utakon mintegy 3000 km-t tettek meg négy keréken. Hazatérése után több, Szudánban elejtett vadállat trófeáját ajándékozta a szombathelyi Savaria Múzeumnak. (A tárgyak egy része megsemmisült vagy elveszett, egy kafferbivaly koponyát őriznek még, aminek pusztán a tülke hiányzik.)

Ezernyi személyes szál fűzte Szombathelyhez

Afrikai útjairól megtérve itt Szombathelyen mindig meleg fogadtatásban részesült, vakmerő felfedezéseiről rendszeresen tartott tudományos és ismeretterjesztő előadásokat. Almásy kalandjairól a Vasvármegye című lap is mindig naprakészen tudósított. Egy interjúban Almásy, arra a kérdésre, hogy mire jó a Szahara-kutatás, a helyi újságírónak így válaszolt:

A sivatagkutatás éppen úgy mánia, akárcsak az automobil-versenyzés vagy a sarkkutatás. Automobil-versenyek nélkül ma nem lennének olyan autók, amelyekkel már a sivatagnak is neki lehet vágni. A sarkkutatás és a sivatagkutatás pedig az emberiségnek abból a legősibb vágyából és egyben kötelességéből sarjad, hogy megismerje az egész földet, hogy kincseit feltárja, és az emberiség túlnépesedésének elhelyezését biztosítsa.

Mint autóversenyző is számon tartották

Almásy nemcsak mint sivatagkutató, hanem mint autóversenyző is jelentős elismerést vívott ki magának. 1928-ban például rekordidő, 49 óra 20 perc alatt tette meg a Koppenhága és Madrid közötti utat. Elismerésként a harmincas években a szombathelyi Steyr Autógyár vezérképviseletének igazgatója lett. Jövedelméből a városban, a Székely Ferenc utca 6-os szám alatt villát vásárolt. (Almásy mint másodszülött, nem örökölte a borostyánkői birtokot, bátyjától havi életjáradékot kapott.)

3. Nem volt homoszexuális, vagy mégis?!

Állítólag szíve választottját, Erdődy Johanna grófnőt ezért nem vehette el feleségül, mert rangon alulinak számított.

Másrészt Németországban előkerült magánlevelezésére utalva egy német kutató az állította, hogy Almásy homoszexuális volt. Ahogy a hvg.hu-n is olvashatjuk, Hans Entholt fiatal német katonához írt szerelmes leveleket a magyar származású Almásy, melyeket hátrahagyott dokumentumai között találtak meg a kölni Heirich Barth Afrikai Tanulmányok Intézetének kutatói, akik azonban nem szándékoznak publikálni a levelezést. A Der Spiegelnek nyilatkozó munkatársuk szerint a levelekből kiderül, hogy a grófnak számos homoszexuális kapcsolata volt, mint mondta: "egy egyiptomi herceg is volt a szeretői között".

Sivatagi filmet is forgatott, Széchenyi Zsigmonddal vadászexpedíciót szervezett

1931-től minden erejét a Szaharába irányuló expedíciók szervezésére fordította, kalandok sora következett. Repülőgépről fedezte fel a Zarzura-oázist, számos homokkőfennsíkot és völgyet, neolitikus sziklafestményeket talált, az Universal Filmvállalat megbízásából sivatagi filmet forgatott, majd kalandozott egyet a Líbiai-sivatagban, és Széchenyi Zsigmonddal vadászexpedíciót szervezett.

4. Nem volt náci, üldözött zsidókat rejtegetett

1941-ben a magyar honvédség légierejének parancsnoka a német hadsereghez vezényli, így kerül újra Afrikába, ezúttal Rommel hadseregével. Itt a második világháború egyik legizgalmasabb manőverét tervezi és hajtja végre: a Szaharán keresztül két hírszerzőt juttat át az angol vonalak mögé. A manőver sikere maga a csoda, Almásy remek megfigyelő és nyomolvasó, a homoktenger minden rezdülését ismeri, egy kerékcsapásból képes megállapítani, hány órája haladt el ott autó.

A Vaskereszttel kitüntetett őrnagy a háború utolsó éveit Budapesten töltötte, üldözött zsidókat rejtegetett, élelmiszerrel segítette a deportáltak hozzátartozóit. A háború után a Népbíróság vádat emelt ellene, a vád alapja legutolsó könyve ( Rommel seregénél Líbiában ) volt, melyben a fasiszta propaganda bizonyítékát látták. Felmentették, majd újra letartóztatták, azonban az egyiptomi uralkodó unokatestvére brit közreműködéssel "kivásárolta" az országból. Nyomában a titkosszolgálattal, szintén kalandregénybe illő módon szöktették ki.

Feljegyzéseinek, útinaplóinak nyoma veszett

Utána Egyiptomban élt, gazdag amerikaiak számára sivatagi autós kirándulásokat szervezett, és sportrepülést oktatott. A halála előtti évben újabb expedíciót szervezett a perzsa uralkodó, Kambüszész Szaharában eltűnt seregének felkutatására. 1951-ban amőbás dizentériával Salzburgba került, megműtötték, vérátömlesztést kapott, ám állapota nem javult, hosszú szenvedés után március 22-én elhunyt. Kairói lakását közben kipakolták, levelezésének, Szaharára vonatkozó feljegyzéseinek, útinaplóinak és utolsó szolgájának is nyoma veszett.

5. Nem is ő volt az "angol beteg"

Az angol beteg fikciója egyébként 1993-ban, Londonban, Michael Ondaatje tollából született. A kalandos életű sivatagbúvár életéből romantikus kalandregényt gyúrt. A filmre vitt történet a második világháborúban, Rommel hadszínterén, a sivatagban játszódik, a lábadozó Almásy gróf visszaemlékezéseire épül. A történet főhőse egy angolnak hitt sebesült, aki repülőgépével lezuhant a Szaharában. Beduinok találtak rá, az összeégett beteget a britekhez szállították. Ők egy itáliai kolostorba menekítik, ahol egy kanadai ápolónő vigyáz rá. Az angol betegről időközben kiderül, hogy magyar származású, neve Almásy László és neves sivatagkutató.

A fikció alapja Almásy Rommel seregénél Líbiában című könyve volt. A filmben felvázolt tragikus légibaleset valóban megesett, Almásy erről részletesen beszámol könyvében, azonban a titokzatos angol beteg, a légi-szerencsétlenségben megégett repülős nem ő, hanem egy kanadai születésű főhadnagy volt. Almásynak tehát annyi köze volt a beteghez, hogy a német táborban ápolt sebesültnek ő tolmácsolt.