Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

„Elég mókás ez a távoktatás” – szombathelyi egyetemistákat faggattunk az új oktatási helyzetről

Megkérdeztünk néhány szombathelyi egyetemistát, hogy mik a tapasztalataik a koronavírus miatt bevezetett távoktatási rendszerrel kapcsolatban.

Házhoz megy a tudás, mindenki képességére és céljaira szabják az oktatást – írtuk még február elején, „A tanár a 21. század influencere lesz” – Megvalósult sci-fi az ELTE SEK falai között 2020. February 06. 08:02 amikor Németh István, az ELTE SEK rektorhelyettese szembesítette lapunkat azzal, hogyan néz majd ki az oktatás a nem is annyira távoli jövőben. Akkor viszont még nem tudtuk, hogy az a nem is annyira távoli jövő közelebb van, mint azt hittük.

A világon tomboló koronavírus-járvány ugyanis felgyorsította az eseményeket és villámgyorsan át kellett állniuk az iskoláknak és az egyetemeknek is a digitális oktatásra. Hogy ez mennyire sikerült? Erről kérdeztünk meg néhány szombathelyi egyetemistát.

A februárban bemutatott rendszert a rektorhelyettes rakta össze, tette használhatóvá és optimalizálta a felsőoktatásra, mindezt nagyjából egy évnyi munkával. Az eszközöket, amik elférnek egy kisebb bőröndben, és technikai háttérnek elég hozzájuk egy konnektor, már mind meg lehet vásárolni. Viszont egyelőre még nem ezzel megy a távoktatás a szombathelyi egyetemen, hanem egy jóval kezdetlegesebb megoldást szült a szükséghelyzet.

Illusztráció
picjumbo.com

Több különböző felületen és sajátos megoldással oktatnak ugyanis a tanárok, emiatt pedig kissé káoszos az egész távoktatás. Vannak, akik a Microsoft Teams nevezetű platformot használják, amit a Skype-hoz lehetne hasonlítani. Itt van mód csoportok kialakítására, chatelésre, konferenciabeszélgetésre, valamint fel lehet tölteni fájlokat is, mappákba rendszerezve. Külön szerepelnek a tárgyak is és mindegyiknél külön beszélgetést lehet indítani.

Mások inkább a Moodle-t választják, ami egyébként össze van kötve a Neptun hallgatói webes felülettel, így az ott felvett kurzusok automatikusan megjelennek a Moodle-ben is. Ebből, mint kiderült két verzió is van – a hallgatók legnagyobb örömére.

„Sose tudom, mikor mit melyik felületre küldenek. A platformok hol jók, hol nem, néha azt mondja, nem vagyok jogosult belépni, mert nincs IIG azonosítóm (de van), néha beenged. És hogy fokozzák az élvezeteket, ma még egy plusz SEK-es Moodle-felületre is regisztrálni kellett, csakhogy még véletlenül se tudjuk követni, hogy a két Moodle felület közül épp melyiket kéne használni” – mesélte még hétfőn egy harmadéves közösségszervezés szakos hallgató.

Elmondta azt is, hogy a Moodle-regisztráció véglegesítéséhez persze kell egy megerősítő e-mail is, amit viszont sok esetben nem kapnak meg. Néhány nap elteltével aztán hozzátette, hogy már kezdenek megbarátkozni a platformokkal, mivel amikor már sikerül kicsit jobban átlátnia az embernek, rájön, hogy egy egész jó rendszer. Inkább az a bosszantó, hogy sok platform van és ez összezavarja az embert.

„Március 23-án volt az első online órám. Hirtelen jött ez a változás, de egy hét alatt bele tudtam rázódni. Nem minden tanár tartja online, élőben az órát. Van, aki csak a tananyagot küldi el és azt nekünk kell feldolgozni. Összességében nagyon tetszik az, hogy itthonról tudunk tanulni, egyedül az egyetemi pörgés hiányzik. Egyetlen problémám, hogy 3 tanár 3 különböző felületen tartja az órát, ezt egy kicsit nehézkes követni” – osztotta meg egy harmadéves matekos hallgató.

Így néz ki a Moodle.
Olvasó

„Érdekes, bosszantó, szükséges rossz” – ezt már egy végzős, osztatlan tanár szakos hallgató mondja. Hozzáteszi, hogy maga a digitális oktatás része őket kevésbé érinti, mivel kevesebb a konkrét tanórájuk, helyette a szakmai gyakorlat teszi ki a mindennapjaikat. Legalábbis tette ki, egészen addig, amíg be nem ütött a krach.

„Legalább belekóstolhattam az online oktatás szépségeibe hallgató és tanár pozícióból egyaránt. Nehezebbek a konzultációk, nehezebb szakirodalmat találni a szakdolgozathoz, a záróvizsga tételekhez, de megoldjuk” – mondta.

Vannak olyan szakok is, amelyeknél kicsit érdekesebb a helyzet, hiszen nem feltétlenül az elméleti rész a lényeges ezeknél. Ilyen például a képalkotás szak, ahol a gyakorlati rész dominánsabb.

„Elég mókás ez a távoktatás. A grafika meg a festészet különösen. A tanár ugyanúgy ellenőrzi a névsort az elején, aztán beszél. A gyakorlati órán kiosztják a feladatokat, kapunk rá valamennyi időt, nagyjából 1 órát, aztán fényképet kell róla küldeni, a tanár pedig értékeli és megmondja, mit javítsunk. Egyenként végigmegy mindenkinek a feladatán és mindenki hallja az értékelését. Olyan, mint egy konzultáció. Így a gyakrolati órák ugye azért messze nem olyanok, mint élőben. Nem tudja folyamatosan nézni a tanár, mit csinálunk” – mesélte egy rajz szakos hallgató.

Microsoft Teams
Olvasó

De nem csak a rajozosoknak nehézkes kissé a digitális oktatás. A testnevelés szakos hallgatóknál például egyáltalán nem működik ez a rendszer. Egy harmadéves testnevelés, gyógytestnevelés és egészségfejlesztés szakos tanuló árulta el, hogy náluk eddig még nem igazán valósult meg ez az rendszer, sőt, kivitelezhetetlennek is lehetne nevezni.

„Nálunk nem úgy működik a dolog, mint a legtöbb szaknál. Ugye van ez a Microsoft Teams platform, ott tartják az órákat. Szerintem ez nagyon hasznos és hallottam a képalkotósoktól, hogy számukra így jóval könnyebb az anyagok feldolgozása. Nem az van, hogy a tanárok csak leadják az anyagot és akkor beadandók meg zh, hanem el is magyarázzák és folyamatosak a gyakorlati órák is” – mesélte.

Azt mondja, egy pszichológia tárgynál még működik ez az oktatási forma, viszont a legtöbb tanár inkább mást választ. Tanórákat nem igazán tartanak nekik, hanem a Canvas nevezetű platformra töltik fel az anyagokat a tanárok és heti rendszerességgel számonkérik a hallgatókat, akár beadandók, quizek vagy zh-k formájában. A kommunikáció pedig iszonyú nehéz, mivel vagy egyáltalán nem kapnak választ, vagy nagyon sok időbe telik, pedig sokszor elkélne a sportszakos hallgatóknak a segítség.

„A gyakorlati órákat is próbálták kivitelezni, például referátumkészítéssel. Mi ugye még nem tartunk órákat a Bolyaiban, hanem egyelőre csak egymásnak. Az óratervezeteket mindig elküldjük és kiegészítésképpen Word-dokumentumban elküldjük azt is, hogy mit mondanánk. Ezek lehetnek például hibajavítások, a gyerekek ösztönzése, helyezkedések, vagy tanítási stílusok. Szóval konkrétan leírod, hogy hogyan vezényelnéd az órát” – mondja.

Leszögezte, hogy senkit sem akar bántani, hiszen jól tudja, nagyon hirtelen kellett alkalmazkodni és kitalálni a távoktatás rendszerét. Azt mondja, alapjáraton próbálják kiszűrni az inkompetens hallgatókat, vagyis hogy ki alkalmas a tanári pályára és ki nem. Például az elsőéveseknél ez a második félév lenne a vízválasztó, de a jelenlegi helyzetben nem igazán lehet ezt megtenni, mivel szerinte most sokkal könnyebb ellinkeskedni a félévet.

Kedves Olvasó!
Kérjük, támogasd havonta rendszeresen a Nyugat.hu szerkesztőségének a munkáját! Mert veletek együtt tudjuk kideríteni, megírni, megmutatni, hogy mi történik körülöttünk.
Köszönjük!

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Közélet

Tovább az oldalra