„Nagyon szomorúnak tartom, hogy vezető politikusok sem tudják, hogyan működik az osztrák iparkamara, aminél már csak az a meghökkentőbb, ha a magyar kamaráról is félretájékoztatják a közvéleményt” – mondta lapunknak Balogh Károly Zsolt, a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára.
A téma Parragh Lászlónak, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökének Matolcsy György jegybankelnökkel történt legutóbbi üzenetváltása Most Matolcsy szólt be Parraghnak 2024. April 08. 19:24 kapcsán került most a reflektorfénybe, melyben az utóbbi azt a kijelentést tette, hogy:
"Jobb az önkéntesség, én egy önkéntes kamarai rendszert szívesebben látnék, nem hiszem, hogy érdemes egy kötelező kamarai rendszert fenntartani, ha a tagok saját bevallása szerint 80-90 százalékuk nem veszi igénybe az ezért járó szolgáltatásokat", majd hozzátette, hogy "jobb egy működő kamara, utóbbiból van is, például a szomszédunkban, Ausztriában."
Magyarországon az elmúlt évtizedekben három kamarai törvény is született. 1994-ben az első, ami létrehozta a kamarákat, és - osztrák minta alapján - kötelezővé tette a tagságot.
Ez a rendszer később a politika össztüzébe került, és az első Orbán-kormány 1999-ben megszüntette a kötelező tagságot, majd a második Orbán-kormány 2011-ben ismét módosította a törvényt és bevezette az ötezer forintos hozzájárulást.
Ezt a pénzt a kamarai közfeladatok ellátására szedi be az állam, de az iparkamarai tagság Magyarországon továbbra is önkéntes - magyarázza a helyzetet a főtitkár, aki arra is emlékeztet, hogy amikor a 2011-es törvény született, éppen Matolcsy György volt a gazdasági miniszter.
Azt pedig törvény határozza meg, hogy mi történik a járulékszerűen beszedett ötezer forintokkal. Az állam gyakorlatilag közfeladatokat terhel a kamarára, és az ehhez szükséges pénzt beszedeti vele. Magának a kamarának a lényegi működését az önkéntes tagok határozzák meg, Vas megyében például négyszáz ilyen van.
Pikáns az is, hogy a Matolcsy György által követendő példának hozott Ausztriában pont kötelező tagság van,
vállalkozásonként jellemzően évi több száz eurós tagdíjjal, ráadásul a kamara elég szigorú feltételeket is szab a vállalkozások működéséhez.
Mindez ugyanakkor az is jelenti, hogy óriási különbségek mutatkoznak a kamarák anyagi lehetőségei között. Míg például a Vas megyei kamara éves költségvetése körülbelül egymillió euró, addig a nagyságrendileg hasonló salzburgi szervezet 100 millió euróból gazdálkodik - mondja Balogh Károly Zsolt.
Kérdés az, hogy a politikusok mindezt nem tudják, vagy szándékosan torzítják-e el a valóságot?