Már 1996-ban tervben volt egy harmadik árvízvédelmi víztározó megépítése Szombathely térségében – írta kérdésünkre a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. Az első ilyen árvízvédelmi létesítmény a lukácsházi víztározó volt, amit ma már Abért-tóként ismerhetünk, a második a 2019 októberében átadott 
Kellett, vagy nem kellett? – Átadták a kétmilliárdos dozmati víztározót 2019. October 08. 15:26 dozmati víztározó, előbbi a Perintet, utóbbi az Aranypatakot védi az árvíztől.
Már a dozmati létesítményt is feleslegesnek tartották sokan, és talán van némi alapja annak a feltételezésnek, hogy az új futballakadémiát 
Mi épül ott a síkon távolban? – Állami pénzből magán fociakadémia Szombathelyen 2019. October 20. 18:19 akarták megvédeni vele az Aranypatak áradásától. De akkor úgy tudtuk, hogy Szombathely árvízvédelme ezzel a két víztározóval rendben van.
Viszont jött a harmadik tározó terve. Amit a Szünöse-patakra (másik nevén Szinese-patak) terveznek, Sétől délre, a Szinese-lovarda felett, ahol egy völgyzáró gátat építenek majd.
Árhullámok miatt kell a tározó
A tározóról a múlt héten rendkívüli ülésen tárgyalt szombathelyi közgyűlés, ahol – többek között – az is elhangzott, hogy indokolatlan a megépítése, vízgyűjtő területe 20,5 négyzetkilométer, a patak nyáron rendszeresen kiszárad.
A közgyűlés után el is mentünk a helyszínre, a patak valóban ki volt száradva.
Ezért megkerestük a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóságot, hogy megtudjuk, milyen szakmai szempontok alapján épül meg 900 millió forintból a Szünöse-patak víztározója.
Az igazgatóság azt írta, a gyakorlati tapasztalatok beigazolták az eredeti terveket, szükség van a Szünöse-tározóra azért, mert az egyidejűleg érkező, részben csillapított árhullámok (Szünöse patakon érkező, illetve a Dozmati tározóból tovább engedett csillapított víztömeg) még mindig árvizet okoz a belterületi szakaszon.
Eredetileg két tározót is terveztek ide
Mint írják, eredetileg két tározót terveztek a patakra, az egyiket Sénél, a másikat Gencsapáti és Perenye között. Ezek azonban pénzügyi források és pályázati lehetőségek hiányában nem épültek meg.
Szombathely árvízvédelmének fontos része az Aranypatak árhullámainak csökkentése, ezért épült meg a dozmati víztározó. Viszont kiderült, hogy Sé belterületén az Aranypatakba ömlő Szünöse-patakon érkezhetnek újabb árhullámok, amelyek komoly károkat okoznak Sében és Oladon – írták.
Ennek oka, hogy az Aranypatak vízgyűjtőjének alakja elősegíti, hogy egy nyugatról keleti irányba vonuló esőfront alkalmával a fővízfolyások (Bozsoki-, Nyeste-Nyárs, Szünöse patakok) árvizei az Aranypatak völgyében találkozhatnak.
Mint írják, a Szünöse tározó megépítésének célja a Szünöse patakon érkező árhullámok csökkentése a tervezett tározótérben történő ideiglenes vízvisszatartással, ezáltal az Aranypatakba továbbengedett vízhozam csökkentése.
Pontosítják azt is, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatóság és három vízügyi igazgatóság (nyugat-dunántúli, dél-dunántúli és észak-magyarországi) konzorciuma nyert uniós pályázatot tíz víztározó megtervezésére, ezek egyike lesz a Szünöse-patak tározója. Tehát a 900 millió a tíz tározó tervezésének és nem a megépítésének a költsége.
A kivitelezésre még nem írták ki a pályázatot.
