2019. július 5-én, egy napfényes péntek délután civilek jelentek meg a séi focipályán, hogy piknikezzenek, focizzanak, rajzoljanak 
Élőben az első séi virágos rét piknikről 2019. July 05. 18:27 . Ez így önmagában idilli eseménynek tűnik, de mindjárt más színezetet kap, ha hozzátesszük: a helyi lakosok így tiltakoztak a település határában épülő új állami labdarúgó-akadémia ellen. A sportkomplexum ugyanis egy réten épül, amit a séiek korábban kutyafuttatóként és közösségi térként használtak.
„Aki akar, itt a séi focipályán is tud kapuirányban rúgni, teljesen felesleges volt szétbarmolni ezt a gyönyörű, vadvirágos rétet” – fogalmazta meg a helyszínen minden bizonnyal nemcsak saját véleményét az esemény főszervezője, Szendrő-Németh Tamás.
Az ismert Vas megyei ügyvéd az ügyet jogi útra terelte. Benyújtott egy védetté nyilvánítási kérelmet Szombathely Megyei Jogú Város jegyzőjéhez, a Természetvédelmi Hatósághoz és az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságához is, de mindenhol elutasították.
A válaszokból kiderült, hogy több előzetes szakvélemény is készült, mindegyikben az állt, hogy nem sértik meg a természeti értékeket a beruházással; így az zöld utat kapott.
Ez tehát egy késői akció volt, ekkor már biztosan lehetett tudni, hogy felépül Szombathely legújabb, 6 milliárd forintos labdarúgó akadémiája. Nemcsak azért, mert jogilag nehéz rajta fogást találni, hanem mert azt a lehető legmagasabb helyen döntötték el, és a projekt – minden bizonnyal nem függetlenül a felsőbb akarattól –, úgy siklott át a megvalósulásig, mint kés a vajon.
A Szombathely határában, az Illés Akadémia mellett állami pénzekből épülő, hivatalos nevén nyugat-magyarországi utánpótlás nevelési centrum története állatorvosi lova a kusza magyar közállapotoknak, a felfoghatatlan mennyiségű labdarúgásra költött pénzek kétes hasznosulásának, és ahol a közbeszerzési forgatókönyv is az ismert főszereplőkkel íródott.
Fogalmazhatunk úgy is, hogy számos szál fut össze a történetben, de mégis minden egy irányba mutat.
Maszatos kezdetek
Habár Szombathelyen csak a nyári építkezés zaja 
Lőrinc és a lepkék: megnéztük az épülő hatmilliárdos szombathelyi fociakadémiát 2019. July 04. 18:40 ébresztette rá az embereket, hogy a 16 milliárdos Haladás stadion után ismét épül valami, a történet évekkel korábban kezdődik.
Az akadémiák nem kápráztatnak el bennünket az eredményességgel
„Szép és jó világ, de tele van buktatókkal. Soha ennyi pénz és lehetőség nem volt még, mint most. Csak úgy ömlik bele a pénz a fociba, de brutálisan. Ami bánt, hogy a Haladás stadion üresen áll. Kéthetente van egy NB2-es meccs, az önkormányzat meg beledöglik a működtetésbe” – mondta lapunknak magát megnevezni nem kívánó informátorunk, aki jól ismeri a magyar és a szombathelyi labdarúgás helyzetét is.
Az persze nem államtitok, hogy ömlik a pénz a magyar labdarúgásba. De hiába a sok támogatás, a vadiúj és méregdrága stadionok, akadémiák, valami mégsem stimmel, és ezt a szakértők is tudják. Jelenleg 15 akadémia működik Magyarországon, ezeknek az adatait és elért eredményeit folyamatosan monitorozzák. Ezt a feladatot 2013 óta egy belga tanácsadó cég végzi a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) megbízásából, de ezek a vizsgálatok sem térnek ki a lényegre.
Ugyanis ha a magyar akadémiák sikeresek lennének, akkor rengeteg tehetséges magyar játékos lenne az NBI-es csapatokban és a magyar válogatottban is. De ha megnézzük a jelenlegi adatokat, soha ilyen kevés magyar játékos nem játszott még az NBI-ben. Az akadémiáknak akkor van létjogosultságuk, ha minél több tehetséges gyereket nevelnek ki, de jelenleg az a helyzet, hogy ha pályára lép egy magyar csapat, akkor jó, ha két magyar játékos szerepel köztük – ez is közrejátszik abban, hogy a nézőszám töredéke a réginek.
De akkor hova kerülnek az akadémiákból a fiatalok?
Néhány fiatalból lesz valami, őket nagy pénzekért lehet értékesíteni. De nem ez a jellemző.
„Nagyon sokan csalódnak, abbahagyják pályafutásukat, mivel elég gyakori, hogy miután kijárják az akadémiát, közlik velük, hogy nem elég tehetségesek. Emiatt pedig összetörnek, ugyanis 18 évesen hirtelen azon kapják magukat, hogy nem tudják, mit kezdjenek az életükkel. De lehetőségeket rejt még Ausztria is, ahova aprópénzért el lehet menni, egy másik véglet pedig, hogy amatőr szintre süllyednek. A megyei kiscsapatok csurig vannak akadémiákról kipottyant fiatalokkal” – mondja informátorunk.
Az állami fociakadémia ötlete nem az ördögtől való
Nézve a labdarúgásba öntött milliárdokat, a magyar válogatott és a klubcsapatok szereplését, az akadémiák bizonytalan hatékonyságát, az juthat eszünkbe, hogy nem lehet rosszabb ötlet, mint mindezt államosítani és további közpénzeket szórni bele.
De ne ítéljünk gyorsan!
Bécs közelében nagyjából 30 éve működik egy állami sportcentrum. Temérdek külföldi példát néztek meg előtte, ezért nehezen is indult. Ám rövidesen egy patinás sportközponttá nőtte ki magát. Egy lapunknak nyilatkozó, neve elhallgatását kérő osztrák szakértő a sportolók szellemi képzéséért volt felelős az intézményben, így nagyon közelről látta, hogy tudnak jól is működni a dolgok.
A központ kilenc sportág utánpótlásáért volt felelős, de a sportolók 50 százaléka focista volt. Temérdek jelentkező akadt, ezért óriási hangsúlyt fektettek a sportolók kiválasztására. Nem engedhették meg maguknak, hogy bárki hozzájuk járhasson, csak a legjobbakat vették fel, hiszen az állam támogatta őket – fogalmazott a szakember.
Mivel egy állami létesítményről volt szó, pénz volt bőven, és nem a rövid távú profit volt a lényeg. Komolyan vették az edzők és a tanárok kiválasztását is, saját dietetikusok gondoskodtak a sportolók étkezéséről, saját masszőreik és orvosaik is voltak.
Máig érezni ennek az állami rendszernek a sikerét az osztrák fociban, ez nemcsak a válogatott szereplésén látszik (Ausztria jelenleg a 27. a FIFA-listán), de rengeteg osztrák focistát igazolnak például Angliába, Németországba és Svájcba is.
Szavaiból tehát azt vehetjük ki, hogy akár nálunk is elférne egy állami akadémia. De a szombathelyi – nevével ellentétben – nem az lesz.
Már kezdetektől fogva az Illés Akadémia bővítésének szánták
Habár a kormányzati és szakmai anyagok soha nem említették, a város labdarúgásával foglalkozók már a kezdetek kezdetén tényként könyvelték el, hogy az új akadémia az Illés Akadémia bővítése lesz.
„Megaberuházás az Illés Béla Football Akadémián” - adta hírül a megyei napilap 2014. szeptember 19-i száma, amely megjegyzi ugyan, hogy rejtélyes az elnevezés, de az valójában az alapítványi akadémia 2,57 milliárdos támogatásáról van szó.
A lap megszólaltatja magát az érintettet, Illés Bélát is, aki többek között így nyilatkozott a lapnak:
„Szűkösen vagyunk tehát, így szavakban ki sem tudom fejezni, mekkora segítség ez a több mint két és fél milliárd forintos támogatás. A belga Double Pass auditáló cég nyári jelentése alapján a harmadik legjobb honi akadémia lett a miénk, talán ennek is szól a tekintélyes támogatás. … Amennyiben minden elkészül, nyugodtan mondhatom, olyan utánpótlás-központunk lesz, amilyet az akadémia indításakor megálmodtam.”
A sportember - aki köztudottan nincs rossz viszonyban a miniszterelnökkel - akkor úgy kalkulált, 2015 végén már be is fejeződnek munkálatok.
A közgyűlés megcsócsálta, aztán lenyelte ezt is
A kormánytól jött noszogatás fényében nem csoda, hogy a szombathelyi fideszes vezetésű önkormányzat gyorsan rámozdult az ügyre. Már a 2014 decemberi közgyűlésen terítékre került az állam kérése, hogy rendezzék a tulajdonviszonyokat.
Figyelemre méltó, hogy városi képviselők is Illés Akadémia beruházásnak nevezték a terveket, amit önmagában nem tartottak problémának. Azt már inkább, hogy nem tudják pontosan mi is épül, és hogy nem látnak bele az Illés Akadémia működésébe.
Czeglédy Csaba ellenzéki önkormányzati képviselő például anno arra az anomáliára hívta fel a figyelmet, hogy amíg a képviselők apró költségvetési tételeken vitatkoznak órákon át, addig sem fogalmuk, sem ráhatásuk nincs arra, miként és hogyan épül egy több milliárdos közpénzes beruházás a városban.
Ezzel a felvetésével kivételesen Puskás Tivadar is egyetértett: valószínűleg a polgármester is látta a focipályák szélén a kérdőjeleket.
Ugyanezen a közgyűlésen – ne feledjük, ekkor beszélték meg képviselők az új stadion építését is! – Balassa Péter (Jobbik) azt mondta, hogy a város akkora labdarúgás koncepcióval rendelkezik, mint München, minden szereplő (a Haladás, Illésék, Királyék) megy a feje után, és a város meg csak nézi, hogy mi van, annyit lát, hogy „valami nem stimmel”.
Volt tehát mindez 2014 decemberében, amikor több a képviselő azt is felvetette – és ez még minden bizonnyal téma lesz a jövőben –, hogy a környékbeli lakóknak sincs fogalmuk, mi épül majd mellettük. Felvetődött például a fényszennyezés ügye. Az esti világítás ugyanis meglehetősen zavaró lehet a környéken élők számára. (Úgy tudjuk, a lakossági tájékoztatás azóta sem történt meg, így könnyen elképzelhető, lesz némi meglepetés, amikor esténként bekapcsolják a pályák szélén a reflektorokat.)
A mellékvágányon épült egy kétmilliárd forintos gát
Az akadémia tervét aztán a 2015. januári közgyűlés ismét tárgyalta.
Ipkovich György képviselő (MSZP) egyik 2014. decemberi felszólalásából két dolog is kiderült. Egyrészt az, hogy az ellenzéknek magával a beruházással nincs baja (ennek fényében érthető, miért nem tiltakoznak most az építkezés ellen), másrészt behozott egy új szálat: a dozmati víztározó ügyét.
A jegyzőkönyv szerint ezt mondta Ipkovich:
„Hogyha legközelebb jön Orbán Viktor miniszter úr a kedvenc helyére, az Illés Akadémiára, akkor esetleg gumicsizmában kell ott neki a kacsák között topogni, mert el fogja önteni a víz és ellehetetleníti ezt a beruházást. Ez már olyan érv, amire odafigyelnek a döntéshozók és szerinte most sanszuk lenne arra, hogy előbbre lépjenek ebben a kérdésben.”
Válaszként Puskás Tivadar polgármester és Illés Károly alpolgármester arról biztosították Ipkovichot, hogy mondták már Orbán Viktornak: ha nem lesz víztározó, akkor legközelebb csizmát kell húznia. És hogy a víztározó benne lesz az uniós TOP-programban.
Tényleg távol áll tőlünk, hogy megkérdőjelezzük a dozmati árvíztározó létjogosultságát, de ezek szerint erősen van alapja azoknak a vélekedéseknek, hogy a választások előtt átadott 
Kellett, vagy nem kellett? – Átadták a kétmilliárdos dozmati víztározót 2019. October 08. 15:26 kétmilliárdos létesítmény építésének egyik nyomógombja az volt Budapesten, hogy ne öntse el a víz Orbán Viktor egyik kedvenc labdarúgó-akadémiáját.
Ez persze nem hangzott el a létesítmény hivatalos átadóján Kellett, vagy nem kellett? – Átadták a kétmilliárdos dozmati víztározót 2019. October 08. 15:26 .
Míg el nem felejtjük: az új akadémiával kapcsolatos előterjesztéseket konszenzussal fogadta el az említett szombathelyi közgyűlés.
Magyarországon nemcsak a sportban, a közbeszerzésben is érvényesül a papírforma és Mészáros
Aztán egy darabig csend volt: a gátépítés mellékprojekt és az akadémia ügye ment a maga útján.
A gátépítés bekerült az EU-pénzekből finanszírozott ROP-programok közé, az akadémia építését pedig 2017-ben írták ki közbeszerzésre.
Ez utóbbi az első körben nem jött össze. A hivatalos indoklás szerint azért lett érvénytelen, mert a „rendelkezésre álló anyagi fedezet nem elegendő a szerződés megkötéséhez”. Hogy mennyi is volt ekkor a fedezet, azt nem említi a közbeszerzési dokumentum, azt viszont igen, hogy a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV Építőipari Zrt. 5,7, míg a Tiborcz István üzlettársaként emlegetett Paár Attila cége, a West Hungária Bau Kft. 6,1 milliárd forintért építette volna meg.
Így aztán a Nemzeti Sportközpontok ismét kiírta a közbeszerzésért, amire 2019 elején ugyanaz a két cég adott be pályázatot. A West Hungária Bau tartotta az árat, míg Mészárosék kicsit emelték a tétet: 5,9 milliárdos ajánlatokra ezúttal már volt fedezet, így idén áprilisban hivatalosan is kihirdették 
Mészáros Lőrinc cége építhet 5,9 milliárdból fociakadémiát Szombathelyen 2019. April 18. 11:39 : Magyarország szupervállalkozója nekiállhat a komplexum építésének.
És neki is állt: jöttek a dózerek, ment a virágos rét.
A munkák jelenleg is folynak, néhány nappal ezelőtt a helyszínen azt láttuk, hogy daruk dolgoznak a központi épületen, amelynek állnak már a falai, és a pályák földmunkái is alakulnak. Belátható időn belül áll majd az akadémia, világíthatnak az esti reflektorok ott a síkon, távolban, ahol, köszönhetően a dozmati gátnak, már attól sem kell félni, hogy az Aranypatak szintjének emelkedése akadályozza a szakmai munkát.
Kapcsolódási pontok
A történetet végignézve mi is arra a következtetésre jutottunk, amit informátorunk mondott: a 6 milliárdos szombathelyi beruházás annak köszönhető, hogy a miniszterelnök – fogalmazzunk úgy – szívén viseli a labdarúgást, és emellett jó viszonyt ápol Illés Bélával.
Ugyanakkor nem egészen világos, miért ilyen kerülő módon – értsd állami beruházásként – valósul meg a magánakadémia bővítése.
A magyar közállapotokat ismerve talán nem járunk messze az igazságtól, ha a visszakövethetetlen háttéralkuk sorát és „lepapírozott” intézkedéseket feltételezünk a fejlemények hátterében. Erre utal az is, hogy miközben a köznyelv, a közgyűlés, sőt maga az érintett is arról beszélt 2014-ben, hogy az Illés Akadémia fejlesztéséről van szó, az állami dokumentumok egyike sem említi ezt konkrétan, módszeresen a „nyugat-magyarországi utánpótlás-nevelési centrum” elnevezés szerepel mindenhol.
Izgalmas kérdés tehát, hogy hogyan is kapcsolódik össze hivatalosan az Illés Akadémia és az állam. Ezzel kapcsolatban már hetekkel ezelőtt elküldtük kérdéseinket az Illés Akadémiának és a Nemzeti Sportközpontoknak is.
Ez utóbbitól néhány nappal ezelőtt érkezett válasz, amely megerősítette, hogy a nyugat-magyarországi utánpótlás-nevelési centrum „állami beruházás, tulajdonosa a magyar állam”.
Ugyanakkor:
A létesítmény bérlője és üzemeltetője – vagyonhasznosítási pályázatot követően – az Illés Sport Alapítvány.
Ennyivel tehát okosabbak vagyunk.
Időközben a Sportközpontok honlapján találtunk is egy 2016-os pályázati kiírást, amely a szombathelyi utánpótlás centrum bérleti jogát hirdette meg 15 évre. Feltételezhetően ezt nyerték meg Illésék. (A pályázat részleteivel, a bérleti díjjal kapcsolatos újabb kérdéseinket elküldtük már a szervezetnek.)
A pályázat kiírója mindenesetre olyan, a labdarúgásban tevékenykedő pályázóra várt, amely civil szervezet (azaz nem cég és nem önkormányzat), egyben az alábbi tevékenységeket végzik: sportlétesítmény működtetés, sportegyesületi tevékenység, testedzési szolgáltatás, egyéb sporttevékenység.
Valószínűleg ezen civil szervezetek között nem volt túl sok, amely tudna működtetni egy 6 milliárdos labdarúgó komplexumot. Az meg biztos nem volt hátrány, hogy a működtető a kerítés túloldalán van.
Naiv kérdés: honnan tudta mindenki 2014-ben, hogy az Illés Alapítvány lesz a működtető, amikor a pályázatot csak 2016-ban írták ki?
A városban egyébként olyan hírek is terjednek, hogy Illésék a legmagasabb szinten abban állapodtak meg, hogy kiszállnak a Haladásból, ami túl nagy falat volt számukra, és a jövőben az utánpótlás-bizniszre összpontosítanak. Ennek az alkunak a része lenne a 6 milliárdos állami akadémiával való meg támogatás.
Igaz, ennek a verziónak némileg ellentmond, hogy amikor 2014-ben az új akadémiáról döntött a kormány, még elég jól ment a szekér: a csapat a hatodik helyen fejezte be az idényt.
És most jobb lesz?
A számok alapján egyébként az Illés Akadémia a hazai viszonyok között nem működik rosszul. A már említett belga szakértő cég vizsgálata szerint 2016-ban a második legjobb volt az országban, a korosztályos bajnokságokban jól szerepel, és delegál játékosokat többnyire minden korosztályos válogatottba is. Ennek tükrében felmerül a kérdés, hogy milyen szakmai munka folyik a többi akadémián, és persze makacsul tartja magát a megállapítás is: az Illés Akadémia egyelőre képtelen számottevő NB I-es focistát kinevelni, nem úgy tűnik, hogy megoldja a szombathelyi foci problémáját.
Mindenesetre az általunk megkérdezett osztrák szakember is szkeptikus abban, hogy a beruházás érdemben előre viszi a magyar labdarúgást:
„Kidobott pénz, ha nem az állam kezében lesz. Nem érdemes csak a névért felépíteni, hogy aztán ne figyeljenek majd oda rá. A legjobbaktól kellene tanulni, körülnézni a világban, hogy hogyan csinálják a nagyok” - mondja.Szemkápráztató összegek és másodosztály
Amikor tavasszal megjelentek az első hírek az újabb akadémia építéséről, a szombathelyiek jó része már nem tudta, vagy nem akarta hova tenni sem az újabb fociberuházás tényét, sem a számokat.
Hihetetlennek tűnt, hogy a 16 milliárdos – gyakorlatilag fenntarthatatlan – stadion után egy újabb 6 milliárdos komplexum épül a városban, és akkor még nem tudtuk, hogy a Király Gábor sportlétesítménye is kap 4,5 milliárdot 
4,5 milliárd forintot ad a kormány a Király sportlétesítmény fejlesztésének folytatására 2019. October 05. 07:09 a fejlesztésre. Ez utóbbit napokkal ezelőtt jelentették be.
Ha ehhez még hozzászámoljuk az egyéb „resztli” beruházásokat és működési támogatásokat, nagyjából akkora összeg jön ki, mint Szombathely teljes éves költségvetése, szőröstől-bőröstől. Azaz kb. 30 milliárd forint.
Nem mellesleg a város labdarúgócsapata 11 év után most esett ki az első osztályból.
A cikk a Transparency International Magyarország oknyomozó újságírói mentorprogramjának keretében készült.
