Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Totális táskavizit a szupermarketben

Egy élelmiszer-áruházban arra kárhoztatják a vásárlókat, hogy folyvást azt bizonygassák: nem loptak el semmit az üzletből.

Talán nem túlzás állítani, hogy az egyik szombathelyi, belvárosi szupermarket vezetősége - a nagy klasszikus örök érvényű mondatát parafrazálva - nekirontott saját vásárlóinak.

Támadás írásban

Az illetékes grémium névtelenség mögé bújó tagjai persze nem feltűrt ingujjal, alkalmas ütleggel a kezükben ugrottak neki a mit sem sejtő vevőknek, ellenkezőleg, írásban támadtak rájuk.

Magukat valamiféle hatóságnak képzelve ugyanis a következő felhívást ragasztották ki a pénztárfülkék oldalára:

Felhívjuk kedves Vásárlóink figyelmét, hogy táskájukat kérés nélkül mutassák be, a pénztárosnak Köszönettel: Spar vezetőség.

Ez a pár sor természetesen betűhív idézet, tehát mindenki jól láthatja, hogy fogalmazás: 1-es, helyesírás 1-es, egyáltalán, minden 1-es, ilyesfajta a szövegért már az elemi iskolában is megrovás jár.

Szereptévesztés

A kiáltvány effajta elemzésére nem érdemes több szót vesztegetni, annál inkább fontos az, hogy mit szól hozzá a vásárló, a továbbiakban: a magyar szabadságharcos. (A miniszterelnök nem is olyan régi interjújából értesülhettek a honpolgárok arról, hogy minden magyar ember szabadságharcos, ezért olyan nehéz kormányozni az országot.)

Kiáltvány a vásárlókhoz
nyugat.hu

Nos, amikor a szabadságharcos először szembesül a szóban forgó szöveggel, csak ámuldozva csóválja a fejét, nem akar hinni a szemének. El nem tudja képzelni, mi járhatott a vezetőség tagjainak fejében, amikor összetákolták ezt a kulturált hangúnak álcázott, de gyáva felhívást. (Azt ugyanis nem merték megindokolni egy szóval sem a demokraták, hogy miért rendelték el a táskaellenőrzést.)

A szabadságharcos tehát csak ámul-bámul, s azt meg végképp nem képes elgondolni, hogy miért estek ekkora szereptévesztésbe ezek az ismeretlen emberek. Hát hogyan gondolhatja bárki kereskedő azt, hogy vásárlóit - kivétel nélkül - ártatlanságuk, becsületes ember mivoltuk előzetes bizonygatására kényszerítheti?

Hogyan fordulhat elő ebben a modernnek, civilizáltnak mondott világban az, hogy nem a gyanúperrel élőnek - ebben az esetben a bolt biztonsági személyzetének - kell valamely megtévedt vásárlóról bebizonyítania, hogy lopott, hanem a boltba betérő összes vevő kötelessége folyvást azt deklarálni, hogy nem lopott?

Lelohadó lelkesedés

Ez őrület, összegzi gondolatait a kellőképpen felhorgadt szabadságharcos, és nyomban el is határozza, hogy ellenáll. Ha megfeszítik, akkor sem engedi, hogy bárki is ilyen szégyenteljes, arcpirító helyzetbe kényszerítse.

Aztán, amikor a pénztárnál ő következik a sorban, valahogyan lelohad a lelkesedése. Azon kapja magát, hogy már ugrik is, kiragadja bevásárlókocsijából régi cekkerét, kinyitja, s készségesen a pénztárosnő elé tárja.

A dolgozó diszkréten belepillant, s kicsi, zavart mosollyal mintha még ő kérne elnézést, mert így szól: Tudja, amióta ennyire szegényedünk, annyit lopnak már az emberek, hogy az szinte elmondhatatlan.

Talán majd legközelebb

A mondott emberek iránti mély együttérzéssel, megértéssel a hangjában állapítja meg ezt a szomorú tényvalóságot a munkatárs, egyúttal azt is érzékeltetve, hogy a szabadságharcost derék férfiúnak tartja, hiszen - mint most bebizonyította - nem csapott fel áruházi tolvajnak. Amúgy minden gesztusával azt mutatja, hogy egyáltalán nincs ínyére ez az eljárás, de nem tehet semmit, hiszen neki is parancsolnak.

Hát, igen, bólint a szabadságharcos, s többet nem is szól, sietve, szinte futva megy a dolgára, úgy tesz, mintha ennél sokkal fontosabb ügyeinek sora várná. Odakint azért elgondolkodik egy kicsit a történteken, s arra a megnyugtató következtetésre jut, hogy most egyszerűen nincsen forradalmas hangulatban, hogy ezúttal - maga sem tudja, miért - nem akar síkraszállni, harcolni, vívni, noha az ügy kétségtelenül nemes. Talán majd legközelebb. Miért? Van ilyen.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Közélet

Tovább az oldalra