Az io9 ír mai cikkében egy olyasvalamiről, amit ha április elsején olvastam volna, sűrűn cöccögtem volna a számmal. De úgy tűnik, tényleg igazat beszélnek: a tudomány állása szerint először sikerült agykutatóknak demonstrálniuk, hogy az emberi agy és emberi agy közötti kommunikáció egy életképes dolog.
Konkrétan az történt, hogy:
Az egyik kísérleti alany által kigondolt szót felfogta a másik, annak ellenére, hogy 8000 kilométerre voltak egymástól.
Az egyikük Indiában, a másik Franciaországban. A két átküldött szó a ciao és a hola voltak. Ami történt, az kvázi az instant üzenetküldés idegtudományi megfelelője - fogalmaz a cikk egészen plasztikusan.
Persze azért nem ment ez minden segítség nélkül: az átvitelben internettel összekötött úgynevezett elektroenkefalográf és transzkraniális mágneses stimuláció segített. Legyintgetni mégsem kell, mert a technológia által elősegített telepátia kapujában állunk már ezzel is: a jel - vagyis a kétféle üdvözlés - bináris formában ment át, egyesekre és nullákra lefordítva, amit a fogadó fél "nem invazív" agyi ingerléssel fogott fel, illetve tapasztalt meg foszfének, azaz komplex fényvillanások formájában (ami elég érdekes élmény lehet). Ezek a villanások egy numerikus szekvenciába illeszkedtek, vagyis ismét bináris formában tűntek fel, így azt le lehetett fordítabi - bumm, meg is érkezett az üzenet. Csáó! Holla!
Fontos, hogy ez az átvitel a hagyományos érzékszervi érzékelés kizárásával valósult meg: sem érintés, sem hallás, sem a látás nem játszott benne szerepet, kizárólag két agy kommunikált egymással. Némi támogatással, de kommunikált. Ne feledjük, régen a telefonjaink is kizárólag vezetékeken át találták meg egymást, ma meg bárhová megyünk, rácsöröghetünk a haverra, akár a puszta közepéből.
És még valami: sokunkkal megesik az egybeesés, az ugyanarra gondolás. Eszünkbe jut mondjuk, hogy hamburgert kéne enni, és a mellettünk álló ismerős a következő pillanatban ugyanazt kimondja. Sajnos ez nem bizonyít semmit (hiszen esetleg mindketten nagy hamburgerimádók vagyunk), viszont ez a kutatás annál többet. Amit, ha valakinek erre van érkezése, teljes egészében elolvashat itt.
