Szuhai Viktor tanácsnok a legutóbbi szombathelyi közgyűlésen azt javasolta, hogy a Szova vizsgálja meg a zöld rendszámú autók ingyenes parkolásának a lehetőségét. Annál is inkább, mert a városban 44 ezer személyautó van regisztrálva, és ebből mindössze 131 darab a zöld rendszámú, azaz nagy hatással nem lenne a város közlekedésére és bevételeire.
Az ötletet néhány mondat erejéig támogatta Németh Ákos tanácsnok is, merthogy a rendszer már működik más megyeszékhelyen is, a légszennyezettség csökkentése pedig közös érdek. Horváth Gábor és Illés Károly képviselők (Fidesz) ugyan bátorkodtak megfogalmazni némi kételyt, a közgyűlés azonban 12 igennel és 8 tartózkodással elfogadta a jól hangzó javaslatot.
Ki is merne ellene szavazni?
Most ilyen zöld (rendszámú) szelek fújnak, és nemcsak helyi, de országos szinten is.
A kormány persze nagyobb tételben játszik, mint a szombathelyi önkormányzat:
„A klíma- és természetvédelmi akcióterve részeként meghirdetett, közel 6 milliárd forintos keretösszegű pályázat a megszületett döntések alapján több mint 2 ezer környezetkímélő jármű kedvezményes beszerzését teszi lehetővé” – számolt be a nagy sikerről néhány nappal ezelőtt az MTI.
Egy gyors fejszámolással azt kapjuk, hogy egy-egy jármű vásárlásához kb. 3 millió forintot tesz hozzá az állam - magánembereknek kicsivel kevesebbet, taxisoknak többet.
Szintén egyetértés övezi a szeptember végi bejelentést, mely szerint egymilliárd van az elektromos rásegítésű biciklik támogatására is, konkrétan és biciklinként 90-130 ezer forint.
És akkor itt álljunk meg egy pillanatra.
Nekem az égvilágon semmi bajom nincs az elektromos autókkal. Tetszik, hogy csendesek, tiszták, már előre örülök, hogyha majd ilyenem lesz, nem kell légszűrőt és olajat cserélnem, nem szakad el a vezérműlánc és nem megy tropára a hengerfejtömítés.
Csak beülök és bzzzzz.
Az elektromos rásegítésű biciklik pedig az osztrák hegyekben a nyár végén lopták be magukat a szívembe, amikor azt láttam, hogy milyen sokan használják őket a természettel való közelebbi találkozásra, hogy 70 év körüli párok is csak huss, feltekernek a szőlőskertek közötti meredek szerpentinen.
Legalább várjuk ki a végét
Most úgy tűnik, eldőlt, hogy a jövő járművét az áram fogja hajtani, ennek minden környezeti, gazdasági és társadalmi következményével.
De kétkedő hangok is akadnak, és ezeknek a kétkedéseknek elegendőnek kellene lenniük arra, hogy egyelőre ne tegyünk közpénzeket a magánemberek vásárlásába.
Akinek van 10-15 millió forintja elektromos autóra, vegye meg, örüljön neki, vagy örüljön az egymilliós biciklinek.
Ha tényleg változtatni akarunk, akkor a gondolkodásmód és az életmód átállításával kellene kezdeni. Hogy amikor csak lehet, szálljunk már abból az autóból, akár benzines, akár villamos.
Ha ebben segítene a kormány, ha csak tizedannyi pénzt költene az ezt támogató értelmes kampányokra, mint amennyit ostoba és tragikomikus ellenséggyártásra költ, az egyik legbarátságosabb közlekedésű európai ország lennénk.
Az állami pénzből vásárolt elektromos SUV-k nem feltétlenül ezt a célt szolgálják, mint ahogy az sem, hogy ezek majd ingyen parkolnak Szombathelyen.
Megint a tehetőseket támogatjuk
Még ennél is jobban elbizonytalanodunk, ha a kellőképpen patetikusan hangzó társadalmi igazságosság szempontjából nézzük a kérdést.
Szombathely, Budapest és Győr nem Peking vagy Sanghaj, nem fulladunk bele a benzingőzbe, az elektromos autók ingyen parkolásával valójában semmit nem érünk el, azon kívül, hogy ismét a tehetőseket támogatjuk.
Kit és mit ösztönzünk azzal, ha a 15 millió forintos, kéttonnás plug-in BMW tulajdonosa nem fizeti meg a 400 forintos belvárosi parkolódíjat, miközben a 20 éves Suzukié igen? Az utóbbi tulajdonosa nem biztos, hogy a gyorsan vesz egy környezetbarát (?) BMW-t, mihelyst a Szova ingyenessé teszi a parkolást.
Ugyanez nagyban az elektromos autók állami támogatása.
Ha valakinek 10 millióra forint helyett csak 7,5 milliója van autóra, az vegyen olcsóbbat, menjen el a bankba kölcsönért, de semmiképpen ne az állam zsebében turkáljon.
Kapásból több tucat helyet tudnánk felsorolni, ahol jobb, biztosabb és igazságosabb helyen lenne a támogatás.
Mondjuk, ha az állam mindenképpen szeretne segíteni a környezeten és a rászorulókon, akkor méltóztatna beszállni a tömegközlekedésbe, kiegészíteni a jegyárat, hogy például ne legyen drágább vonattal eljutni a Balatonhoz, mint autóval, hogy a munkahelyre buszozás ne kényszerű kaland legyen, hanem kényelmes szolgáltatás, a gazdagok játékának számító elektromos biciklik helyett pedig csodaszépen fel lehetne fejleszteni a kerékpármegosztó rendszereket, sőt, lehetne támogatni akár a normál biciklik vásárlását.
Soroljuk tovább?
