"Dédapám Jákról az 1800-as évek második felében elment Chilébe szerencsét próbálni, aranyásónak állt. Kikaparta a maga aranyát, hazajött, megvett egy egész utcát Jákon, és elvette a falu legszebb lányát."
A fenti történetet egy kommentelő osztotta meg a Facebookon, ahol éppen a dél-amerikai országról volt szó.
Az ismert szombathelyi kerékpáros és világutazó, Mesits Sándor január elején vágott bele 
„A negyedik napon véget ér a civilizáció" - Nekivágott eddigi legmerészebb kalandjának Mesits Sándor szombathelyi kerékpáros January 29. 19:05 legmerészebb kalandjába, aminek első fejezeteként a dél-amerikai Tűzföldről Chilén át egészen Peru határáig kerekezett. A kalandról áprilisban podcastunkban 
Argentínában egy táska pénzzel érsz valamit, Chilében az idő viszonylagossá válik, de az emberek szuperek April 23. 19:02 is beszámolt.
Chilében épp horvátokkal, pontosabban azok leszármazottaival találkozott, erről a zárt Facebook-csoportjában posztolt és ehhez érkezett a feljebb említett komment. Ami fel is keltette érdeklődésünket és el is kezdtünk kutakodni.
Először arra voltunk kíváncsiak, hogy valóban megvásárolta-e az egyik utcát egy Amerikából hazatért horvát férfi. Segítséget kértünk szakemberektől, helyiektől, szentpéterfai horvátoktól, de nem sikerült bizonyítani a filmforgatókönyv után kiáltó történetet.
Azt viszont megtudtuk, hogy az 1800-as évek végén, az 1900-as évek elején sok horvát vándorolt ki Dél-Amerikába, ahol több országban is elismert nemzeti kisebbséget alkotnak a leszármazottaik.A Legtöbb horvát éppen Chilében él, és még az államelnök is közéjük tartozik.
Chile jelenlegi elnöke is horvát származású
Chilének 2022 óta Gabriel Boric az elnöke, aki horvát-katalán származású, az ország távoli déli csücskén lévő, patagóniai Punta Arenasban született 1986-ban, balközép középosztálybeli családba. Jogi egyetemet végzett, 2013-ban függetlenként, 2017-ben egy baloldali pártszövetség tagjaként választották képviselővé, 2021-ben a Méltóság Erősítése (AD – Apruebo Dignidad) baloldali pártszövetség elnökjelöltjeként nyert az elnökválasztáson, Chile legfiatalabb elnökeként iktatták be 2022-ben.
Gabriel Boric az egyik leszármazottja azoknak a horvátoknak, akik a 19. század végén, a dalmáciai filoxérajárványt követően emigráltak Chilébe. Többségük az északi Atacama-sivatag bányáiban, illetve a déli Magellán-szoros körüli juhtenyésztő farmokon találtak maguknak munkát, utóbbi területen a családnevek nagy része mind a mai napig horvát.
A hvg.hu cikke szerint Gabriel Boric nagyapja is a dél-chilei aranyláz bűvöletében, az első horvát telepesekkel érkezett az országba. A chilei horvátok létszámát egyébként 700 ezer körülire teszik, ami a legnagyobb horvát eredetű közösség Európán kívül. Igaz, többségük ma már nem beszéli a horvát nyelvet.
Való igaz, a 19. század vége, 20. század eleje az aranyláz kora volt, a Múlt-kor történelmi magazin azt írta, Kanada, Kalifornia és Dél-Afrika volt a legismertebb lelőhely, de Dél-Chilében is találtak aranyat, és érkeztek is oda aranyásók. Erről szült egyébként Charlie Chaplin Aranyláz című filmje is.
Sok horvát él Dél-Amerikában
De a dél-amerikai kontinens más országaiban is jelentős számú horvát él. Telepedtek le Argentína, Brazília, Uruguay, Peru, Bolívia és Venezuela területein is, bevándorlásuk a 19. század második felétől egészen a második világháború végéig tartott.
Horvátok egyébként a világ számos országában jelen vannak. Történelmi okokból a négymilliós Horvátország mellett például Romániában, Bosznia.-Hercegovinában, Szerbiában, Szlovéniában, Magyarországon. De sokan vándoroltak ki a tengerentúlra Észak- és Dél-Amerikába is.
A Magyarországról kivándorolt horvátoknak egész közösségük van New Yorkban is
Magyarországon, az osztrák határ mellett is élnek horvátok, őseik évszázadokkal ezelőtt, a török elől menekültek ide. Az újabb kori kivándorlás őket is érintette, három évvel ezelőtt jelent meg cikksorozatunk az Amerikába kivándorolt szentpéterfai horvátokról, akiknek már a harmadik, negyedik generációs leszármazottai élnek Pennsylvania államban és New Yorkban.
A sorozatban írtunk az amerikai horvátok közösségéről, hogyan tartják meg hagyományaikat, és megszólaltattunk két New Yorkban élő, egykori szentpéterfai horvátot is, és azt is megmutattuk, mi történt azokkal, akik hazajöttek az USA-ból.
A kivándorlási szándék ma is jelen van
Horvátország most is azzal küzd, hogy sokan vándorolnak ki. Az ország 2013-ban lett az Európai Unió tagja, az első öt évben 250 ezren hagyták el az országot, a legtöbben Németországba, Ausztriába és Írországba távoztak.
2022-re a lakosság tíz százaléka tűnt el, ugyanebben az évben a horvát fiatalok fele a kivándorlást tervezte.
A jáki történet igazolásáról azonban nem mondtunk le, olvasóinkat arra kérjük, hogy akinek információja van a Chilében meggazdagodott, majd hazatért és Jákon egy egész utcát megvásárló horvát férfiről, jelezze.
