A Reuters elemzése szerint a Kelet-Közép-Eeurópában, és benne hazánkban az elmúlt 20-25 évben tapasztalt gazdasági növekedés megtorpan, az autógyárak nem adják fel ugyan az itteni beruházásaikat, de új befektetéseiknek más helyszíneket keresnek.
Az Audinál és a Mercedesnél is sztrájkra készültek
Ennek az oka pedig a növekvő bérekben, az egyre hangosabb bérkövetelésekben és az emelkedő munkaerő-hiányban keresendő. Miközben senki sem vitatja el azt a jogot a munkavállalóktól, hogy azt követeljék, bérük közelítse meg a gyárak anyaországaiban lévő fizetéseket, a működő tőke olcsóbb, és bőségesebb munkaerőt keres.
A lap Szlovákiát hozza fel példának, ahol 1992-ben egy munkás VW-nél, a futószalag mellett havi 75 eurónak megfelelő összeget keresett, ők ma átlag 1804 eurót visznek haza. Igaz, ez még mindig kevesebb mint fele annak, amit a VW németországi dolgozói kapnak. Ráadásul Szlovákia és az elemzésben érintett országok az EU tagjai, így politikai nyomás is nehezedik a gyárakra, hogy mérsékeljék az egyes tagállamokban fizetett bérek közti különbséget.
A Volkswagen pozsonyi üzemében az elmúlt hőnapban sikeres sztrájk volt, a szakszervezetek 14 százalékos általános béremelést harcoltak ki. A dél-koreai Kia és a francia Peugeot szintén kénytelen volt növelni a béreket Szlovákiában, az Audi és a Mercedes Magyarországon volt kénytelen sztrájkfenyegetésekkel szembe nézni.
A VW már jelezte is,
A Reuters szerint a térség soha nem nyújtja már azt az autógyáraknak, mint a 90-es években: olcsó, bőséges és szakképzett munkaerőt. A térség országaiban egyszerre jelentkezett a munkaerő-hiány is, ennek egyik oka a demográfiai helyzet, a másik az elvándorlás.
Alacsony a hozzáadott érték, kicsi a haszon
Így a tőke kelet és dél felé keres majd magának olcsó munkaerőt. A működőtőke terjeszkedésének következő hulláma Törökország és a mediterrán térség déli része - Marokkó, Tunézia, Egyiptom, esetleg Irán -, illetve Ukrajna felé indul majd.
A Reuters megjegyzi azért azt is, hogy a bérügyi mateknak két oldala van. Az OECD adatai szerint a németeknél dolgozók egy óra munkával 52,7 euróval járulnak hozzá az ország gazdasági teljesítményéhez, míg a csehek esetén csupán 19,4 százalék ez az arány.
Ennek részben az az oka, hogy a cseh vállalatok főként olyan termékeket, részegységeket állítanak elő a világszintű termelési láncokban, amelyek kisebb árrést tartalmaznak, ahelyett, hogy nagyobb profitot hordozó végtermékeket vinnének a piacra - írja a Reuters.
Ha a lap elemzése valós, akkor Magyarország komoly nehézségek előtt áll, a hazai gazdaságot és gazdasági növekedést az autóipari gyárak és a nekik dolgozó beszállítók működtetik. Ha ebben a szektorban leállnak a beruházások, megtorpan a GDP növekedése és visszaesik a gazdaság teljesítménye.
A kormánynak (a korábbiaknak sem) pedig nem nagyon van B-terve, az autóiparra alapozott sikerpropaganda mellett az uniós pénzeket térkövekbe és látványberuházásokba öntik, gazdaságfejlesztés, és önálló iparszerkezet kialakítása helyett.
