Nem mondok újat azzal, hogy a skandi stílus, a művészies eklektika és az 1950-es évek amerikája a klasszikus Eames házaspár által tervezett fotelekkel még mindig jól tartja magát, úgy tűnik, nekik sikerült kiállni az idő próbáját, legalábbis eddig. Az anno mindent elsöprő erővel betörő "shabby chick" azaz rusztikus-romantikus trend viszont kivonulóban van, a fehér színeivel, csipkéivel és fehérre restett, de utánna gondolsan visszacsiszolt fa feületeivel együtt. Talán amikor elér egy stílus arra a szinte, hogy már a százforintos boltban is mű koptatott rózsás virágcserepet dobnak utánunk és nem tudunk Pinteresten olyan keresőszót találni ami ne eredeményezne kérges gallyakról lógó horgolásokat akkor egy trend megérett a pusztulásra.
Dzsungel trend
Valami furcsa mániaként tört be egyik napról a másikra a dzsungel stílus a lakberendezésbe és azonnal elterjedt nem csak lakásokban, de éttermekben és bárokban is. Nem csodálkozom rajta, hogy sokan kedvelik, mivel fiatalos, vicces és könnyen megteremthető, akár pár pálmafás párna, kép és néhány páfrány elég hozzá.
Egyesek viszont nem állnak meg itt és innen két irányba szakad a tábor: a kicsit kifinomultabb meglátás sötét kékeket, szürkét, feketét és aranyat kever a dzsungel zöldekhez és a természeti kapcsolatra alapozza az inspirációt. Egy amerikaibb, játékosabb felfogás viszont a pálmafákat rózsaszínnel keverni, jöhetnek papagájok, pelikánok és tukánok, akár neon feliratok is és így jön létre egy Miami-stílusú, magát egyáltalán nem komolyan vevő belső tér.
Akármelyik is tetszik, nekünk nem lesz nehéz a magunkévá tennünk, talán az egész fürdőt csak akkor vonjuk be pálmaleveles csempével ha készek vagyunk 3 év múlva újabb átalakításra.
Minimál
A jelen évek egyik legismertebb és talán az egyik legfélreértettebb stílusa a "minimál", ami már évtizedek óta hódít, a művészetben és a divatban is erősen jelen van a maga tiszta formavilágával és gondosan megválasztott anyagaival. Érdekes, hogy tulajdonképpen egy olyan stílusról van szó, ami anti-divat, hiszen kerül mindent, ami általában ahhoz kell hogy egy stílus definiálható legyen: színek, minták, kiegészítők, különleges formák vagy anyaghasználat. Nekem mégis a szívemhez nőtt ez a stílus, mert egyszerű, bevált bútorokkal és naturális anyagokkal dolgozik: tölgyfa padló, lazúrozott fa bútorok, barna bőr, vászon, fehér vagy szürke árnyalatú falak.
A stílus leggyakrabb kritikája a következő:
Hogy lehet egy ilyen térben élni, amikor ha elől hagyok nyolc magazint és két bögrét az már megbontja a tér esztétikai élményét és ha van három piros párnám és egy csíkos pokrócom is, akkor azokat hova tegyem?
Első körben: ha össze-vissza vannak a cuccaid a lakásodban, az sose fog olyan jól kinézni, mint amikor a rend van, ezért szoktak az emberek rendet rakni. Ez minden stílusra igaz, itt inkább arról van szó, hogy egy minimál lakásban kevés, nagyon gonddal megválasztott művészeti tárgy van csak kiállítva, nincsenek giccses csecsebecsék dolgocskák meg képecskék mindenütt. Ugyanez igaz a csíkos párnára: ha annyira szeretnéd megtartani a színes kiegészítőidet, akkor valószínűleg ez a stílus amúgy se neked való. Persze lehet egy-két szín a lakásban, de ha valami igazán színesre vágysz, akkor ne tettesd magad ezzel a minimál stílussal, rendezz be úgy, ahogy neked tetszik.
Luxus, mint stílus?
A minimál is a nagyon gazdagok kedvelt trendje, de megvan az a szint, amit csak rettentő pénzből lehet elérni. A luxus stílusnak is megvan az a formanyelve, színvilága, mint más trendeknek, és ez nagyon sokat változott az elmúlt években. Ezek a lakások teljesen más szinten vannak, mint az átlag: itt nagy terekkel és nemes anyagokkal dolgoznak a tervezők és a fő szempont az, hogy a lakás státuszszimbólum legyen, ahol a házigazda fontos vendégeket fogadhat. Ez manapság a felsőbb körökben olyan üzleti eszköz, mint egy névjegykártya.
Egy évtizede egy nagyon drága lakás berendezése általában egy modern belsőépítészet keveredése volt a sok üveg felülettel, magas fényű lakkozott bútorokkal, fényes anyagokkal és textilekkel, mint a selyem, a polírozott króm, brokát mintás tapéták és tükrök és töménytelen mennyiségű LED világítás mindenütt, rosszabb esetben színes vagy színváltós.
Ma a trend egy kifinomultabb és változatosabb belsőépítészet felé fordul ahol tradicionális európai fali panelektől egyedi tervezésű kis fali fülkéken és falba süllyesztett foteleken keresztül minden játszik. A bútorozásban sokkal inkább a matt anyagok vannak jelen, a textilekből a bársony és a bőr, még az anno magasfényű márvány konyhapultok is mind megjelentek matt csiszolású, úgynevezett "hasított bőr" felülettel.
A legfontosabb tényező viszont a nemes anyagok használata, és a kézzel készült alkotások. A konyhákban és fürdőszobában gyönyörű, nagyrészt Olaszországból származó igazi, nagy alakos kő borítás a jellemző, nem csak a tipikus fehér márvány, hanem bármilyen szép erezetű, különleges kő. Az arany és a sárgaréz is erősen jelen van, rengeteg házban az igazi rézkilincsek, villanykapcsolók járulnak hozzá a pazar atmoszférához, de bútorokban, vagy akár egyedi, fémből készült térelválasztókban és korlátokban is mutatkozhat.
Nincsenek szavak rá, hogy mennyire el tudnak gurulni itt a dolgok, a kézzel készített, igazi réz konyhaszigetek vagy antik francia bútorokból egyedileg átszabott konyhapultok még csak a kezdet. Ez egy olyan stílusvilág amit ha szeretnénk se tudnánk a saját otthonunkba csempészni, így inkább csak gyönyörködjünk a képekben.
