Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A túl kevés alvás bizony elhízáshoz vezet, ezért is egyre több a túlsúlyos gyerek

Legyen szó az óvodás vagy az iskoláskorúakról, gyakori panasz, hogy a gyerekek egész nap fáradtak, nem alszanak eleget, ennek ellenére alig lehet beparancsolni őket az ágyba.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Mennyi lenne valójában az ideális időtartam, amit a fejlődésben lévő szervezetnek pihenéssel kellene töltenie? Mit okoz a tartós alváshiány? És mi felnőttek, eleget alszunk? – A témát dr. Buda Botond szombathelyi ideggyógyásszal beszéltük át:

Tényleg, mennyi alvásidőre van szüksége a gyerekeknek és a felnőtteknek?

A szabad sajtó nem létezhet nélküled. Támogasd a Nyugat.hu-t!
Támogatom

A szakember szerint alap, hogy egy 150 éves aggastyánnak is legalább annyi alvásidőre van szüksége, mint egy tinédzsernek. Az első tévhit tehát az, hogy az idősebb embereknek kevesebb alvás is elég. A korai középkorban, az arab orvosi iskola hanyatlása után felvirágzó európai, úgynevezett salernoi orvosi iskola fennmaradt híres „virágoskönyvében” még azt olvasni, hogy a fiataloknak és időseknek egyaránt elég 6 óra alvás, 7 óra legfeljebb a lustáknak, 8 óra alvás pedig senkinek sem engedhető meg. Ez a vélekedés aztán évszázadokon át tartotta magát Európában, a mi népi-paraszti gyökerű kultúránkat is mélyen átitatta ez a szemlélet.

Nyugat.hu

Őseink áram nélkül, kényszerűségből ugyan viszonylag korán feküdtek, a mezei munkák és az állatok ellátása miatt azonban a kakasokkal keltek. Hosszú időn át elégnek számított a viszonylag kevés alvás is, ez azonban nem azt jelenti, hogy ez manapság is egészséges és követendő minta.

Ma is gyakori vélekedés, hogy annál jobb, minél kevesebbet alszunk

Vannak, akik úgy gondolják, nagy luxus az élet egyharmadát átaludni. Speciális módszereket tanítanak arra, hogyan lehet az alvásszükségletünket órákkal csökkenteni.

Dr. Buda Botond c. egyetemi docens szerint azonban az emberi szervezet nem így működik, az alvás nem inaktív, elfecsérelt idő, ellenkezőleg: elengedhetetlenül fontos élettani funkciókkal bír. Ezért napjaink egyharmadát még öregkorban is át kéne aludni. Jellemző, hogy idősebb korban egyre többen éjszaka is felébrednek, ez azonban nem feltétlenül azért van, mert az életkor előrehaladtával az alvásigény ilyen mértékben csökkenne, hanem a nemalvás hátterében jellemzően az öregedéssel járó sokasodó betegségek, kedvezőtlen élettani változások állnak.

Általánosságban elmondható, minimum 8 óra az, amit minden esetben alvással kéne töltenünk

Egy általános iskolás gyereknek minimum 9-9,5 óra az élettanilag indokolt alvásigénye. A serdülő, illetve középiskolás korban ugyanez 8,5-9,25 óra, de a felnőtt korosztálynál sem mehetne a minőségi alvás 8 óra alá. (Olyan alvásról beszélünk, amit nem szabad, hogy egyéb tényező megzavarjon – magyarázza a szakember.)

Nyugat.hu

Számtalan olyan betegség ismert azonban, ami befolyásolja az alvásminőséget. Gyerekeknél a betegség ritkábban fordul elő, inkább a szerhasználat, az energiaitalok, a kóla és alkoholos innivalók fogyasztása ronthatja az alvásstruktúra minőségi paramétereit.

Tényleg drasztikusan csökkent a gyerekek alvásideje

Tengernyi tudományos irodalom is foglalkozik már azzal, hogy drámai mértékben csökkent az utóbbi évtizedben a gyerekek alvásra fordított ideje. Egy 1993-as, kilenc európai országot felölelő tudományos kutatás idején még a magyar és svájci gyermekek feküdtek le leghamarabb, már 22 óra előtt. Az azóta eltelt két és fél évtizedben a helyzet Európa-szerte, így nálunk is jelentősen romlott.

A magyarországi adatok szerint minimum másfél órával kevesebbet alszanak a mai gyerekek, mint a szüleik, és ezzel az átlaggal szárazföldünkön a szürke középmezőnyben vagyunk. Ha elhagyjuk Európát és szétnézünk a nagyvilágban, még ijesztőbb példákat látni.

A dél-koreai középiskolás korosztály napi átlagos alvásideje például mindössze 4,5 óra. Egy olyan országról beszélünk, amely fél évszázad alatt a nyomorból küzdötte fel magát a világ technológiai kultúrájának az élvonalába. Ebben a tanuláscentrikus országban a megszerzett tudás kicsi gyerekkortól az egyik legfontosabb prioritás. Mindenki tudja, hogy csak akkor jut előbbre, ha jól iskolákban és jól tanul, és ott bizony elsősorban a hajnalba nyúló tanulás az, ami az alvásidő rovására megy.

Európában az alvásidő csökkenése sokkal inkább az internetnek, semmint a tudásvágynak „köszönhető”

Még a hetvenes-nyolcvanas-kilencvenes évek elején sok gyerek akkor feküdt le, amikor vége lett a sorozatoknak a tévében. Mára kinyílt a világ, soha sincs vége a sorozatoknak, mindig újabb és újabb film tölthető le, újabb lájkolandó üzenet fut be. Nincs eleje és vége, a világhálóra csatlakozva bármikor bármi elérhető.

A gyerekek és fiatalok számára azonban – figyelmeztet az ideggyógyász – hihetetlen kihívás mindez, hiszen az önfegyelmük mindehhez még kevés. Beszippantja őket a virtuális tér, az okostelefon ott lapul a zsebben, este, ha le is fekszik időben az ágyba, azt veszi észre, elröppent két óra, és még mindig az üzeneteit böngészi.

Nyugat.hu

A Facebook és más közösségi hálókon való részvétel szinte parancsoló, imperatív szükségletté vált: kényszerítve érezzük magunkat, hogy kövessük. Mindig posztol valaki valamit, ha letesszük a telefont, az a tévképzetünk támad, hogy lemaradunk valami fontosról. A gyerekek este, ha hazaérnek, azzal szembesülnek, hogy amióta elmentek suliba, megszámlálhatatlan üzenetük halmozódott fel.

Mikor nézzék meg, ha nem az alvásidő rovására? Pedig létkérdés az elegendő alvás

Már a 19. század században is pontosan tudták, hogy az alvás a szervezet pihenését szolgálja, a test regenerálódására fordított ideje. A 20. század közepétől fokozatosan jóval árnyaltabbá vált az alvásról alkotott tudományos képünk. Ma már világosan tudjuk, hogy az alvás korántsem passzív folyamat: a test nemcsak feltöltődik, regenerálódik, felkészül a következő ébren töltött órákra, hanem olyan kiemelkedően fontos élettani folyamatok is végbemennek, amelyek alvás nélkül egyszerűen nem tudnak.

A kevés alvással az elhízás esélyét is növeljük

Azt azért többen tudják, hogy az alváshiány negatívan hat az idegrendszer teljesítőképességére, a memóriára és a tanulási képességekre. Azt viszont kevesebben, pedig bizonyított tény – magyarázza az ideggyógyász – hogy a túl kevés alvás például egyértelműen testsúlygyarapodáshoz vezet.

Testünkben ugyanis az anyagcsere lebontó irányú folyamatai elengedő idejű és minőségű, megfelelő struktúrájú alvás nélkül rosszabbul működnek.

Egyre több az elhízott gyerek és felnőtt, aminek a táplálkozási szokásokon, egyéb életmódi tényezőkön túl nagyon komoly köze van ahhoz is, hogy egyre kialvatlanabbak vagyunk.

A tartósan kevés alvás során felborul a szervezet kalóriabevitelének, energiafelhasználásának, raktározásának kényes egyensúlya. Ennek az egyensúlynak a megteremtéséhez elengedhetetlenül szükség van például a mélyalvás fázisaira is. 90 perces ciklusokban, egy-egy éjszaka 4-5-ször térünk vissza ebbe a mélyalvásba. Ez igen gyakran megrövidül úgy is, ha valamilyen külső vagy belső ok, betegség, szerhasználat miatt „feltöredezik” az alvás. Ha pedig az össz alvásidő csökken, akkor természetesen „nem fér bele” annyiszor kilencvenpercnyi alvásciklus sem az éjszakába, mint amennyire szükségünk volna. Így 4-5 mélyalvásos periódusból egy éjszaka csupán 2-3 lesz, ami – kissé leegyszerűsítve – a zsírraktározásért és lebontásért felelős folyamatok egyensúlyt már jelentősen megzavarja.

Ha nincs kellő minőségű és idejű alvás, irgalmatlanul nehéz bármiféle koplalással, diétával, életmódváltással lefogynunk – figyelmeztet Dr. Buda Botond.

Mi mindent kockáztatunk még a túl kevés alvással?

Éveken át tartó nem kielégítő alvással drámaian megnő a szív- és érrendszeri betegségek, a szívinfarktus, a szívkoszorúér-betegségek, az agyérbetegségek, a stroke kockázata — és lehetne még tovább sorolni a vezető halálokokat.

Több éves nem kielégítő alvási idő szinte elkerülhetetlenül magasvérnyomás-betegség kialakulásához vezet, de szerepet játszik akár a cukorbetegség kialakulásában is. A depresszió, szorongás és az alvászavar között is szoros, sok esetben oda-vissza összefüggés állapítható meg. A várható élettartam pedig azoknál, akik kevesebbet alszanak, akár 8-10 évvel is kevesebb lehet.

Mikor kéne ágyba bújniuk a gyerekeknek? És a felnőtteknek?

Van valóságalapja annak a közkeletű vélekedésnek, hogy célszerű még az éjfél előtti órákban alvásra fordítanunk időt, hiszen nem csak a nettó alvásidő számít, hanem az is, hogy ezt az alvást a nap mely óráiban, belső biológiai óránknak mely fázisában „teljesítjük”.

A szakirodalom persze ismeri azt a tényt is, hogy az emberek alvásmintázatuk, preferenciáik tekintetében nem egyformák. Vannak bagoly típusúak, akik késő éjjelig aktívak és jól tudnak működni, reggel viszont sokáig aludnának. A pacsirta típusúak ugyanakkor már hajnalban frissen kelnek, munka előtt akár még sportolnak is, és teljesítőképességük a reggeli-délelőtti órákban van csúcson.

Amerikában elvégeztek egy tudományos kísérletet: az iskolakezdést egy teljes megyében kitolták délelőtt kilenc órára. A diákoknak jobban volt idejük, kinek-kinek típusa szerint még kipihenni magukat vagy átnézni a leckét. Meglepő vagy sem, hihetetlen jó eredmények születtek, megnőtt a tanulók aktivitása és iskolai teljesítménye.

Ezeket a különbségeket azonban társadalmunk egyelőre nem veszi figyelembe, pedig sokkal rugalmasabban lehetne például kezelni a munkaidőt, vagy az iskolakezdést — véli dr. Buda Botond.

Az ideális alvásidő gyerekkorban

csecsemő: 0-3 hónap 14-17 óra
kisbaba: 4-11 hónap 12-15 óra
totyogó: 1-2 év 11-14 óra
óvodás: 3-5 év 10-13 óra
általános iskolás: 6-13 év 9-11 óra
tinédzser: 14-17 év 8-10 óra

Címlapkép: pixabay.com

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu
Hirdetés
Hirdetés

Kapcsolódó cikkeink

Felejtse el a nyolc órás alvást!

Mire jutottak az elmúlt években az alváskutatók, hogyan és mennyit lenne érdemes aludnunk?

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Életmód

Hirdetés