A személyes fenyegetések, a zaklatás és a bűnözői tevékenység mellett külön fejezetben foglalkozik a
veszélyes szervezetekkel
a Facebook új szabályzata. Konkrét szervezeteket nem neveznek meg, de elég egyértelmű, hogy erre az ISIS megerősödése és aktív online jelenléte, valamint az elmúlt időszak terrorcselekményei miatt volt szükség, vagyis a Zuckerberg-birodalom is szigorítani kényszerült.
A fő cél az volt, hogy egyes dolgokat egyértelműbbé tegyenek a felhasználóik számára, például azt, hogy nemcsak a terrorszervezetek és azok tagjait zárják ki a Facebook-felhasználók köréből, hanem az olyan tartalmakat is törlik, súlyosabb esetben a tartalom közzétevőjét is blokkolják, amik terroristák cselekedeteit vagy terrorszervezetek vezetőit dicsőítik.
Óvatosan a mémekkel is!
Eztán nem megengedett a másokat degradáló módon ábrázoló anyagok közzététele, és az olyan felvételeket sem lehet megosztani, amik mások fizikai zaklatását mutatják be. A gyűlöletbeszéd tilos, de figyelemfelkeltő szándékkal lehet ezeket/ezekből idézni, ahogy bűncselekménynek minősülő dolgok ellen szabad érvelni, de dicsőíteni már ezeket sem szabad.
A cicis-popsis képek is maradnak a tiltólistán, tehát teljesen látszó feneket, valamint nő mellbimbót is ábrázoló képeket továbbra sem lehet posztolni, és ez vonatkozik a rajzolt/montírozott képekre is – kivéve, ha oktatási, vagy szatirikus céllal teszik fel ezeket a Facebookra. A Facebook moderátorai ezentúl törölhetik a szexuális cselekményeket részletesen bemutató szöveges posztokat is, ezek is ellenkeznek az új szabályzattal.
e-Magyarország vs. Facebook-kommentelők
A fél évvel ezelőttihez képest kétszer annyi facebookozóra volt kíváncsi a Magyar Állam is, a friss átláthatósági jelentés szerint, míg az első félévben a magyar állami szervek 78 adataira voltak kíváncsiak, addig a második félévben már 167-re. A kérések harmadát legalább részben teljesítette a Facebook. Ez a mutató 2013. első félévében 24, míg a másodikban 51, így az éves növekedés több mint háromszoros.
A dolog pikantériája, hogy a
hanyatló nyugati országokban
a kormányzati szervek adatkéréseinek a száma csökkent, az USA, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és Olaszország is kevesebb adatot kért ki a második félévben, mint az azt megelőző időszakban. Ezek a kért/kiadott információk a felhasználóra, annak IP-cím szerinti tartózkodási helyére, küldött és fogadott üzeneteire vonatkozhattak.
