Az elmaradt magyar repülőrajt után az ember elgondolkodik, vajon más uniós országokban is döcög-e a gazdaság. Vagy legalább a földtől sikerült-e elrugaszkodniuk. A gazdaság alakulását figyelőknek nem új hír, hogy recesszió van. Európában is.
Itt, a nyugati határ mellett élve alig pár kilométert kell csak utazni, hogy valós tapasztalatokat halljunk az Ausztriában dolgozó emberektől. Mit tapasztalnak ők? Nehezebb-e helyzet ott kinn, és ha igen, mennyire érezhető a gazdasági recesszió hatása? Kell-e félteni a munkahelyüket, vagy Ausztria számára még mindig mi jelentjük-e az olcsó, és megbízható munkaerőt?
A Nyugatnak erről az egyik ausztriai idősgondoskodási intézményben takarítóként dolgozó munkatárs mesélt, hogy ebben a szegmensben neki milyen tapasztalatai vannak.
Az osztrák egészségügy nem kérdés, hogy fényévekre jár hazánkétól. És itt ne csak az intézmények állapotára gondoljunk. Van ahol "ab sofort" vissza hívták az intézményben kihelyezett "Sensitive" alkoholos kézfertőtlenítőket és az erősebb "normál" változatra kellett cserélni. Itthon, annak is örülni kell, ha nem a betegnek kell vinni a wc papírt magával. Bár állítólag ezt már - így 15 év után - központilag fogják beszerezni.
"A magyar dolgozók közül sokan azért is járnak még ki dolgozni, mert van 13. és 14. havi bér." - vág bele egyből a közepébe a neve elhallgatását kérő dolgozó, aki egy tiroli szezonmunkás kitérő után már több mint 2 éve, hogy ingázik Magyarország és Ausztria között.
Ausztriában - ahogy sok más Uniós országban is - a 13. havi, azaz nyaralási pénzt és 14. havi bért is fizetnek a munkavállalóknak. Kétségkívül az egyik nagyon fontos tényező lehet ez, ha az ember külföldi munkán gondolkodik. Itthon sok helyről lehet hallani, hogy még az év végi prémium is alig-alig számottevő.
"Pletyka szinten lehetett hallani arról, még a tavaly, hogy a 13.-14. havi bérekkel terveznek valamit az osztrákok. Azt gondolom, ha ehhez hozzányúlnának, már sokan nem vállalnák az ingázást. Poénkodni szoktunk azzal, hogy Viktor, vagy valaki, aki miatt változhat az euró árfolyam, mondhatna valamit már újra. Persze ez csak vicc, de tény, hogy ezzel a takarítói munkával megkeresett eurós fizetés - még ha részmunkaidőről is van szó - az csak otthon számít jó pénznek, itt nem. Ha családos az ember és jut a a magyarországi adókedveznényes osztogatásból neki, akkor könnyen előfordul, hogy már nem erre billen a mérleg."
A magyar kormány elmúlt időszakban hozott intézkedései, mint például a duplára emelt családi adókedvezmény vagy a több gyermekes anyák SZJA-mentessége is hatással van a külföldi munkavállalásra. Ezekkel a kedvezményekkel, már nem feltétlenül éri meg minden esetben a szomszéd országban munkát vállalni, és akár napi szinten ingázni. De az euró az euró.
Ő heti 24 órában, vagyis részmunkaidőben dolgozik. Nem kifejezetten Ausztriában keresett állást, viszont az akkor kínálkozó lehetőséget nem utasította vissza. Magyarországon egy takarítói állás nem tartozik a top foglalkozások közé. Az EU országaiban pedig jól tudjuk, hogy ezeket a típusú munkákat leginkább a külföldről érkezett munkaerővel végeztetik és sajnos nem mindig a legmegfelelőbb bánásban részesülnek. A Nyugatnak mesélő takarító, erre nem panaszkodott.
"Négyen vagyunk, akik ezt az egészségügyi intézményt takarítjuk. Mind magyarok. Az idei év elején más lett a munkáltatónk, egy új cég vett át minket. Azt tudjuk, hogy ekkor az új vezetőség véleményezést kért mind a négyünkről. Azt gondolom, hogy ha nem lettek volna elégedettek a munkákkal, akkor nem lett volna maradásunk. Az előző cég inkább bevásárló központok takarításában volt érdekelt, mintsem egészségügyiekben, így az mindenképp pozitív változás, hogy a jobb és megfelelőbb eszközökkel dolgozunk azóta. Mindenből van mindig és elegendő. Ezen a téren nem érezzük hatását a gazdasági problémáknak."
Az euróban kapott fizetés eddig is, de a jelenlegi gazdasági helyzetben még inkább az egyik fő vonzó ereje a külföldi munkavállalásnak. Részmunkaidőben, nagyjából egy átlagos magyar fizetést kaphat az ember. Mégsem minden a pénz.
"Ha itthon találnék olyan, akár teljes munkaidős állást, amivel legalább ezt az életszínvonalat biztosítani tudnám magamnak, nem gondolkodnék, hogy hazajöjjek. Azt szeretném elmondani azért, hogy ennyi pénzért, mármint amennyit itt kint keresek, nem dolgoznék ennél többet. Most heti átlag 3-4 napot dolgozom. Azok viszont elég húzós napok. Az új munkáltató óta a feladataink sora nagyobb lett. Ez szinte biztos, hogy a jelenlegi rosszabb helyzet miatt van. Más viszonyok között jó eséllyel létszámot növeltek volna nálunk. De most nincs plusz pénz létszámnövelésre. Sőt, még az óraszámunk növelése is felvetődött. Ismerőstől hallottam olyant is, hogy betegen nem engedték haza a dolgozót az egyik élelmiszerüzletből, mert nem volt helyettesítő ember. Mondhatni, emberhiány van."
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
