A magyar nyelvvizsgarendszer hatékonyságát jól mutatja, hogy az Európai Unióban hazánk a sor végén kullog az idegennyelv-tudásban.
Ettől függetlenül az állam valamiért tovább erőlteti ezt a nyilvánvalóan oktatási zsákutcát.
A korábban bejelentett tervek szerint például 2020-tól a felsőoktatásba való belépésnek a kritériuma a középfokú nyelvvizsga lenne.
Már a bejelentés pillanatában lehetett tudni, hogy egy újabb átgondolatlan lépésről van szó, amit a jelek szerint most már az illetékesek is kezdenek belátni.
A kormányközeli Magyar Nemzetben például Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke például arról beszél, hogy a „nemzetstratégiailag fontos képzések esetében” a hallgatóknak haladékot kellene kapniuk.
Merthogy vannak olyan képzések, ahol 60-70 százalék nem tudná teljesíteni ezt a feltételt, ha a szigorítás ma lépne életbe.
Országos átlagban 30 százalék körül van a nyelvvizsgával nem rendelkező jelentkezők aránya, és az átlagnál rosszabb a helyzet a műszaki, a pedagógiai és az agrárképzési területeken, ahol pedig fontos lenne, hogy ne veszítsenek el fiatalokat.
A lap úgy tudja, már folynak az egyeztetések, hogy az érintett szakokon egy év haladékot kapnának a jelentkezők a nyelvvizsga megszerzésére.
