December közepén a Magyar Közlönyben megjelent egy rendelet, amelyben a Kormány meghatározta Magyarország turisztikai térségeit, valamint a turisztikai térségek közül a kiemelt turisztikai fejlesztési térségeket. A rendelet két nyugat-dunántúli területet emelt ki, és tett "kiemelt turisztikai fejlesztési térséggé": a Balatont, valamint Sopron és a Fertő-tó környékét.
Ezek lettek Magyarország fejlesztésre szoruló, preferált turisztikai térségei
A Balaton turisztikai térségben 174 település neve szerepel. Balatonberénytől, Vonyarcvashegyen, Szigligeten át a legtöbb balatoni település neve megtalálható a listán. Pluszban megtaláljuk a gyógyvizéről híres Zala megyei Hévízt és Kehidakustányt is. A nagyobb városok sorában Veszprémet, Keszthelyt és Tapolcát.
A Sopron-Fertő turisztikai térségben 16 település szerepel, valamint a Fertő-Hanság Nemzeti Park területe kapott helyet. Ebben a sorban, a legvégén egy Vas megyei település, Bük neve is olvasható, mint kiemelten fejlesztendő turisztikai célpont.
Állítólag mindkét kiemelt turisztikai fejlesztési térség esetében csak a turisztikailag releváns településeket sorolták fel, de ez nem jelenti azt, hogy a területen található egyéb települések ne lennének a fejlesztési régió részei.
Miért pont Sopron és környéke valamint a Balaton élvez majd előnyöket?
Erre a kérdésre a törvény nem ad választ, országos érdek, ennyi. Szó szerint a turisztikai fejlesztési térség olyan
turisztikai térség, amely a beutazó turizmus szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy célzott fejlesztések eredményeként azzá tehető, ezért koncentrált fejlesztéséhez országos érdek fűződik.
Magyarország idegenforgalmi térképén eddig a Balaton- és Sopron valamint környéke egységesen a Nyugat-Dunántúli turisztikai régió részeként szerepelt. Győr-Moson-Sopron, Vas valamint Zala megye és a Balaton kiemelt üdülőkörzetei tartoztak még ebbe a turisztikai régióba.
A KSH adatai szerint a nyugat-dunántúli régió legnépszerűbb turisztikai célpontjai eddig is Bük, Sárvár és Sopron voltak, amelyekre a turisztikai forgalom közel fele irányult. A régió egy lakosára átlagosan majdnem két turista jutott, ezzel szemben Bükön 52-szeres, Sárváron 12-szeres, Sopronban pedig 2,7-szeres szorzószám volt mérhető. Kiemelt térség lett Sopron és Bük, Sárvár viszont nem.
Ha Bük Sopron környéke, Kőszeg miért nem?
Ahogy Sárvár, úgy Kőszeg és a Kőszegi-hegység települései (Cák, Velem) is kimaradtak a felsorolásából, holott Kőszeg mindössze egy kilométerrel van távolabb Soprontól, mint Bük. (Bük 45,6 km-re van, Kőszeg 47 km-re.) A kiválasztás szempontja persze nem a fizikai távolság lehetett.
A törvény szerint turisztikai térség
olyan földrajzilag körülhatárolható, beazonosítható területrész, amely a turisztikai kínálati piacon egységes fogadóterületként jeleníthető meg, épített környezeti, természetföldrajzi vagy kulturális értékek tekintetében összefüggő elemek alkotják, ezért egységes koncepcióban történő tervezéséhez, fejlesztéséhez és térségi turisztikai márka kialakításához országos érdek fűződik.
Tehát, lefordítjuk, Bük, Kőszeghez képest bizonyára hasonlóbb építészeti vagy természetföldrajzi környezetben, hasonlóbb kulturális értékekkel és turisztikai márkával bír, mint a soproni régió. Ennyi.
A Balaton nem kérdés, a második legnépszerűbb turisztikai régió viszont nem a Nyugat-Dunántúl
A felmérések szerint az észak-magyarországi városok közül az első öt leglátogatottabb Eger, Miskolc, Egerszalók, Gyöngyös és Mátraszentimre volt. Ezek után Tokaj, Sárospatak, Sátoraljaújhely és Salgótarján következik a 2007-2014-es KSH vendégforgalmi adatok alapján. Ez a régió most nem lett kiemelt turisztikai fejlesztési célpont, ahogy Magyarország más turisztikai térségei sem.
Viszont a kiemelt térségek közé sorolják majd Tokajt is
A Magyar Turisztikai Ügynökség célja ezzel a törvénnyel, olvashatjuk a turizmus.com-on, hogy Magyarország, Budapest és a Balaton mellett már rövid távon egy harmadik és egy negyedik, középtávon további 16-20 térségi márkával jelenjen meg a turizmus kínálati piacán. Például már biztos, hogy a kiemelt térségek közé sorolják majd a közeljövőben Tokajt is.
Egy biztos: a kiválasztott térségekben az állam nonprofit gazdasági társaságokat hoz létre, ingatlant vásárol, fejleszt, és uniós pénzeket csoportosít oda
Az új törvény kimondja, hogy az állam ezekben a térségekben, a kiemelt állami turisztikai beruházások megvalósítása céljából 100%-ban állami tulajdonban álló nonprofit gazdasági társaságokat létesít,
amelyekben az államot megillető társasági részesedés felett a tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlóját az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter rendeletben jelöli ki.
A Kormány adott turisztikai térségben lévő, az állam tulajdonában álló ingatlanokat a tulajdonosi jog gyakorlója ingyenesen, 30 éves időtartamra az állam által létrehozott gazdasági társaság vagyonkezelésébe adja.A kijelölt cél pedig, hogy a kiemelt térségekben egy egységes brand jöjjön létre: "a kínálat lehető leghatékonyabb bemutatása érdekében." És, hogy az európai uniós forrásokból célzottabban lehessen ide, ezekbe a térségekbe pénzekre pályázni.
