Kutatásaink eredményeképpen nagyjátékfilmek ügyében az alábbi vasi vonatkozásokat találtuk. (Amennyiben olvasóinknak egyéb, jelentősebb filmes múltról vannak emlékei és információi, a kommentekben nyugodtan egészítsék ki a kínálatot!)
Időrendben haladva, a legkorábbi film, amit Vasban (is) forgattak, az 1976-ban bemutatott - Mikszáth Kálmán azonos című regénye alapján készült - Kísértet Lublón című film. Bán Róbert rendezte, a főbb szerepekben feltűnik Cserhalmi György, Bordán Irén, Garas Dezső és Kállai Ferenc is. A történet alapját egy közismert kísértethistória adta, ami szerint egy Kaszperek Mihály nevű borkereskedő kísértetként hazajárva tartotta rettegésben Lubló városát. A filmet a Mafilm műtermein, a fertődi kastélyban és Röjtökmuzsaj mellett Kőszegen forgatták. A vasi városban a Lubló főterén játszódó jeleneteket vették fel.
Ugyancsak Bán Róbert rendezte és ugyancsak Kőszegen forgatták az 1979-ben bemutatott, Jókai Mór regényéből készült A nagyenyedi két fűzfa című filmet. Az alkotást ide kattintva tekinthetik meg. Ebben az évben még egy Kőszegen forgatott alkotás is bekerült a mozikba, mégpedig a Krúdy Gyula ifjúsági regényét adaptáló Tizenhat város tizenhat lánya.
Pár évet előreugrunk az időben, 1985-ben láthatták a nézők először Bacsó Péter filmjét, a Hány az óra, Vekker úr?-at. Hőse egy kisvárosban élő órás, aki a toronyóra karbantartója. A Kőszegen rögzített film azt mutatja be, miként válik az órajavító történelmi hőssé. Érdekesség, hogy eredetileg Őze Lajos játszotta volna a főszerepet, ám ő a forgatás közben meghalt, ezért a már meglévő részeket újra fel kellett venni. Veiszkopf Árpád/Vekker úr szerepét végül Jordán Tamás kapta.
A 2000-es évek elején nemzetközi produkció is forgott Vasban. A Jóbarátok-kal ismertté vált Matt Le Blanc is szerepelt abban a filmben, aminek egyes jeleneteit Kőszegen (és Budapesten) vették fel. A Csinicsapat akcióban története szerint négy angol kém hölgynek kiadva magát beépül egy nők áltál irányított szupertitkos üzembe, hogy onnan megszerezzék a nácik egyik legféltettebb háborús berendezését, az Enigma nevű kódfejtő szerkezetet. A film hatalmas bukás volt az Egyesült Államokban, 15 millió dolláros költségvetéséből alig 22 ezer dollárt hozott vissza.
Felsorolásunkban eddig csak Kőszegen forgatott filmek szerepeltek, most azonban három Jákhoz köthető alkotásról írunk. Időrendben haladva: középkori hangulatokhoz kölcsönzött korhű hátteret a település művészettörténetileg is jelentős temploma a 2001-ben bemutatott Sacra Corona ( Koltay Gábor rendezésében) és a 2002-es Bánk bán ( Káel Csaba direktorkodásával) felvételein. 2005-ben pedig egy írói karriertörténetet és egy romantikus szerelmi sztorit vegyítő nemzetközi koprodukció, a hazai mozikban Pasik, London, szerelem néven futott darab kulisszája volt a templom.
Megyénk eddigi vélhetőleg legnagyobb volumenű hozzájárulása az álomgyári szórakoztató filmek univerzumához a 20th Century Fox által készített és Magyarországon forgatott fantasztikus története, az Eragon volt. Az egyszerű földműves fiú és a kék tojásból előbújó sárkány barátságát, kalandjait elmesélő, Christopher Paolini regényciklusának első darabjából készült látványos film forgatása 2005-ben alaposan felkorbácsolta a helyi közvéleményben az indulatokat. Miközben a nehéz helyzetbe került önkormányzat rábólintott az amerikai filmesekkel való együttműködésre, környezetvédők és mások tiltakoztak a helyszínválasztás ellen.
Lévén a film elképzelt helyen és időben létező, de erősen a középkori hangulatokat idéző látványos települését a Ság-hegy vulkanikus kráterében építették fel a díszletmunkások. Az egyebek között Jeremy Irons és John Malkovich szereplésével készült alkotás munkálatai végül a legnagyobb nyilvánosság és egyeztetések mellett zajlottak, és erről lapunk is több ízben beszámolt 1, 2, 3]. A kezdeti aggodalmakat később a díszlet turista látványosságként történő felhasználásának ötlete váltotta fel - ám azokat a következő évben végül elbontották. A vegetáció visszavette jussát, ma már csak az emlékezet, az archívumok és a hegyre vezető, akkor rendbe rakott út emlékeztet a sárkányosdira...
A cikkben felsorolt alkotások esetében megyénk turisztikailag is jelentős települései, épületei és emlékei mind-mind elsősorban kulisszaként, atmoszferikus háttérként szerepeltek. Ez persze jelentős hozzájárulás egy-egy mozidarab sikeréhez és nem kevéssé viszi hírünket a nagyvilágba. De arra a lehetőségre még mindig várunk, amikor nem csak a statiszták másodpercekre felvillanó ismerős profiljáért és az ismerős helyszínekért zarándokolunk el egy-egy itt készült film bemutatójára, hanem mert itt fogant, velünk megesett történet pereg a gyöngyvásznon.
Vas megyében több földrajzi adottság is kiaknázásra várna, mint filmes kulissza. Hogy egyebet ne mondjunk, az Alpokalja hegyei a Dunántúl legmagasabb pontjával, az Írottkővel. Vagy mondjuk az akár a betyárfilmekért, akár krimikért és lélektani drámákért kiáltó Őrség erdei és dombvidéke. De a mai számítógépes trükkök mellett kosztümös produkciók vígan kezdhetnének valamit a megyében fellelhető gazdag középkori és későbbi eredetű kastélyokkal, esetleg Szombathely barokk, klasszicista és romantikus stílusú belső részeivel.
Nem tudni mi akadályozza, hogy mindez valósággá váljon a megye lakosságának, vállalkozásainak és intézményeinek bevonásával (mint mondjuk működik ugyanez a Savaria Történelmi Karnevál esetében). Gyanítjuk, hogy egy célzottabb megye- és városmarketing, némi kezdeményezőkészség ez ügyben is elkelne. Több vidéki nagyváros (Szeged, Debrecen, Pécs) példája azt is mutatja, hogy talán nem árt, ha az alkotó, rendező erősen kötődik a helyszínhez, ismeri annak értékeit és történeteit. Az előző évtizedben például Dömötör Tamás és csapata hordozta magában ezt a lehetőséget. De talán megtörténik majd ugyanez a Weöres Sándor Színház és színészei miatt is.
