Regionális gazdasági évnyitót tartott hétfőn délután a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara mint a Nyugat-Dunántúli Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetségének soros elnöki feladatait ellátó tagja.
A Tóvendéglőben szinte telt házzal zajlott eseményen a gazdasági élet szereplői mellett megjelentek az intézmények vezetői és a politikai döntéshozók is.
A tanácskozás központi témája a szakképzési változások és a munkaerőpiaci változások voltak.
Az előbbire – amely hasonló darázsfészeknek ígérkezik, mint a NAT - még később visszatérünk, a munkaerőpiac önmagában is megér egy misét.
Erről a témáról Rodler Tamás, a Vas Megyei Kormányhivatal főosztályvezetője beszélt.
Előadása szinte kizárólag száraz adatokat tartalmazott, és első hallásra semmi rendkívüli nem hangzott el.
Azt eddig is tudtuk, hogy Vas megye egy lakosra jutó GDP tekintetében elmarad a fővárostól és Győr-Moson-Soprontól, mint ahogy azt is, hogy hasonló a helyzet a fizetésekkel.
Csak a rend kedvéért: 2019-es adatok szerint Budapesten a nettó fizetés 299 ezer, Győr megyében 252 ezer, Vasban 217 ezer, míg Zalában 188 ezer forint volt.
Ezen – valljuk be – olyan nagyon nem lepődtünk meg, viszont az adatsorok között mást is felfedeztünk.
Például azt, hogy amíg országos szinten csökkent a munkanélküliség, addig Vas megyében – hosszabb idő után – ismét emelkedésnek indult.
A KSH ezt írja:
„Vas megyében 2019. szeptember végén 4 ezer álláskeresőt tartottak nyilván, számuk 0,7%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, míg országosan 3,1%-kal csökkent.”
Az álláskeresési ráta megyénkben jelenleg 3,3 százalék, ami országos szinten még mindig nagyon jónak számít, de az emelkedés mégsem túl jó hír.
Szintén figyelemre méltó, hogy Vas megyében a fizetések emelkedése (9,7%) elmaradt az országos átlagtól (10,8%).
Az adatok értelmezéséhez segítséget kértünk Balogh Károly Zsolttól, a rendezvényt szervező Vas Megyei Ipari és Kereskedelmi kamara főtitkárától, aki szintén jelen volt a tanácskozáson.
A szakember szerint Rodler Tamás előadásában elhangzott adatok ismét rávilágítottak arra, hogy Győr-Moson-Sopron megye egész más pályán fut, mint Vas és Zala. Ez utóbbi kettő sok területen együtt sem éri el a győriek teljesítményét.
Győr-Moson-Sopron nemcsak iparilag fejlett, de ott jelentős szerepe van a jól teljesítő, a beszállításban komoly szerepet játszó hazai cégeknek, amelyek alig-alig találhatók Vas és Zala megyében.
Az országban Vas megye a leginkább kitett a világgazdasági változásoknak, mivel az itteni cégek jellemzően nem a hazai piacra gyártanak. A járműiparban globálisan már érezhető a megtorpanás, így nem meglepő a munkanélküliség emelkedése sem – mondja Balogh Károly Zsolt, aki szerint a helyzet egyelőre nem tragikus, de azt is tudni kell, hogy ezek a számok nem tartalmazzák a munkaerőkölcsönzők adatait, mint ahogy azt sem lehet tudni hivatalosan, mennyi ukrán munkavállaló „segít be” éppen a munkahelyeken.
"Már tíz éve konjunktúra van a világgazdaságban, egy-egy kiigazítás most már normális, de az biztos, hogy a munkavállalók aranykorának vége felé járunk" – mondja a szakember.
Hozzáteszi: a fizetésekben tapasztalható elmaradás részben annak is köszönhető, hogy a megyében alig vannak magas képzettséget kívánó, minőségi munkahelyek, szinte teljesen hiányoznak a magyar tulajdonú, magyar innováció által fűtött erős start-upok, vagy éppen a kamara által régóta szorgalmazott technológiai, inkubációs központok.
A főtitkár szerint ugyanakkor bizakodásra ad okot, hogy Vas megyében a könnyűipar szerepe továbbra is meghatározó, amivel számolni lehet és kell.
A szakember véleménye szerint az elmúlt évtizedben a megye és a város érdemi gazdasági stratégia nélkül működött, és most, a konjunktúra lecsengésével meglesz ennek böjtje, csakúgy, mint annak, hogy sem az államnak, sem az önkormányzatoknak nem sikerült hatékonyan elkölteni az országba áramló hatalmas pénzeket.
Kérdésünkre Balogh Károly Zsolt elmondta: az új szombathelyi városvezetés nyitott a gazdaság szereplői felé, hogy ez mire lesz elég, az majd kiderül a jövőben.
