Húsvéti nagykoncert - Verdi: Requiem

Verdi Rekviemét adta elő négy világhírű énekes, a Nemzeti Énekkar és az idén 50 éves Savaria Szimfonikus Zenekar az Agora MSH-ban. Igazi csemegét kaptak a látogatók.

A Savaria Szimfonikusok nagyszabású hangversenyén Verdi Requiem-je csendült fel Petró János vezényletével, világszerte ismert magyar művészek közreműködésével. Tokody Ilona , Wiedemann Bernadett , Bándi János , Kováts Kolos és a Nemzeti Énekkar járultak hozzá ahhoz, hogy a közönség maradandó élménnyel hagyhassa el a szombathelyi Agora MSH-t.

Nem támogatott video formátum
Video: Verdi - Requiem (részlet)

Tokody Ilona 1972. óta rendszeres vendége a Savaria Szimfonikus Zenekarnak. Akkor egy énekversenyt nyert meg, ami után Petró János meghívta Szombathelyre. Tokody 1973-ban az Iseumban lépett fel Simándy József partnereként, legutóbb pedig 2010-ben, a Don Carlosban hallhatta a helyi közönség.

Kováts Kolos szintén ezer szállal kötődik a zenekarhoz, hiszen már 16 éves korában fellépett velük. Élete első opera produkciója a szombathelyi Varázsfuvola volt. A későbbiekben énekelt Kékszakállút, Sevillai borbélyt és még számos más nagysikerű produkcióban örvendeztette meg csodálatos hangjával a szombathelyi közönséget.

A Nemzeti Énekkar 1986-ban jött létre, Állami Énekkar néven. Magját a Magyar Állami Népi Együttes kórusa alkotta. Alapító karnagya Pászti Miklós volt, aki már a Népi Együttesnél is irányította a kórust. Pászti Miklós korai halála után, 1990 óta Antal Mátyás a kórus karigazgatója. Az énekkar a zeneirodalom nagy oratóriumait tartja műsorán, a korai barokk kortól napjainkig. Vendégszerepelt Európa sok nagy városában, Japánban, Izraelben, és Törökországban, számos lemezfelvételt készített.

A Savaria Szimfonikusok húsvéti koncertje 2012-ben- Verdi: Requiem
A Savaria Szimfonikusok húsvéti koncertje 2012-ben- Verdi: Requiem
Tánczos Mihály

A requiemről

A halottak lelki üdvéért mondott mise sok változás után 1570-ben nyerte el a katolikus egyházban máig érvényes szövegét és liturgiáját. Kezdő szavairól — Requiem aeternam (Örök nyugodalom) — nevezik általánosan Requiemnek. Magában foglalja a szentmise szövegét, de hiányzik belőle az örvendező Gloria, helyet kapott viszont benne Celanoi Tamás (1190-1260) megdöbbentő erejű költeménye az utolsó ítéletről. (Dies irae = a harag napja)

A halállal való szembenézés megrázó gondolata, a végítélet víziójának drámaisága igen sok zeneszerzőt inspirált a gyászmise szövegének megzenésítésére. A legismertebbek: Mozart, Cherubini, Berlioz, Liszt, Dvořák, Bruckner, Britten és természetesen Verdi Requieme.

Giuseppe Verdi 1868-ban kezdte komponálni a Requiem-et. Eredetileg Rossini emlékének akarta szentelni, úgy, hogy a gyászmise minden tételét más-más kortárs zeneszerző alkotta volna. Ő maga meg is írta az utolsó, Libera me kezdetű tételt. Ez a terv a pályatársak közömbössége, vagy hiúsága miatt nem valósulhatott meg, így azután Verdi néhány év múlva maga fejezte be a művet és azt a kor egyik legnagyobb írója és hazafia, Alessandro Manzoni emlékének ajánlotta. A mű első előadására a milánói San Marco székesegyházban került sor 1874. május 22-én, a zeneszerző vezényletével.

Ez a zene hol lírai, hol drámai; kifejez áhítatot, alázatot, megrendülést, félelmet, szomorúságot, belenyugvást, Isten dicsőítését és könyörgést hozzá — és, ami a legfontosabb, minden ütemében az ember, a halállal szembekerülő ember szólal meg. Az alaphangulatot a mű elején a mély vonósok egyszerű, csöndes áhítata és a kórus suttogó hangon elmondott könyörgése adja meg. A Dies irae kezdetén a zenekar iszonyatos erejű akkordjai és a legendás nagydobütések hallatán szó szerint a hideg futkos a hallgató hátán. Különleges az Agnus Dei zenei megfogalmazása: variációk egy gyönyörűségesen egyszerű témára. A Lux aeterna (Örök világosság) szintén láttatja azt a sötétséget, melynek feloldásáért könyörögnek.

A legeredetibb talán az utolsó, Libera me kezdetű tétel, amelyben egyetlen hangon recitálja a szoprán szólista, majd a kórus a megszabadításért könyörgő szöveget. Az utolsó ítéletre való emlékeztetésként még egyszer felcsendül a Dies irae félelmetes zenéje, majd megrendítő hatású szopránária és hatalmas kórusfúga után sötét akkordtömbök fölött a suttogó hangon elismételt könyörgéssel fejeződik be a hatalmas mű.

Forrás : sso.hu , mavzenekar.hu

REQUIEM

REQUIEM ÉS KYRIE

Requiem aeternam dona eis Domine: Adj, Uram, örök nyugodalmat nekik,
et lux perpetua luceat eis. és az örök világosság fényeskedjék nekik.
Te decet hymnus in Sion, Téged illet, Uram, minden ének a szent hegyen,
et tibi reddetur votum in Jerusalem: téged illet a szent városban az áldozat.
exaudi orationem meam, Hallgasd meg könyörgésemet:
ad te omnis caro veniet. hozzád tér meg minden ember.
Requiem aeternam dona eis Domine: Adj, Uram, örök nyugodalmat nekik,
et lux perpetua luceat eis. és az örök világosság fényeskedjék nekik.
Kyrie eleison. Uram, irgalmazz!
Christe eleison. Krisztus, kegyelmezz!
Kyrie elison. Uram, irgalmazz!
DIES IRAE Dies irae, dies illa Ama végső harag napja
Solvet saeclum in favilla, A világot tűznek adja,
Teste David cum Sybilla. Dávid így s Szibilla hagyja.
Quantus tremor est futurus Reszket akkor holt meg élő,
Quando iudex est venturus, Ha megjön a nagy ítélő,
Cuncta stricte discussurus. Mindeneket lattal mérő
Tuba mirum spargens sonum Csodakürtök zengenek meg,
Per sepulchra regionum, Sírok éjén átremegnek:
Coget omnes ante thronum. Ítéletre, mindeneknek.
Mors stupebit et natura Csodájára a halálnak,
Cum resurget creatura Aki rég por, talpra támad
, Judicanti responsura. Számot adni bírájának.
Liber scriptus proferetur, Kézzel írt könyv nyílik ottan:
In quo totum continetur, Világ terhe, minden ott van,
Unde mundus iudicetur. Ítéletre felrovottan.
Iudex ergo cum sedebit, Bíró majd ha széket ül ott,
Quidquid latet, apparebit, Minden rejtek felderül ott,
Nil inultum remanebit. Zsoldot bűn el nem kerül ott.
Quid sum miser tunc dicturus Én szegény ott mit beszéljek,
Quem patronus rogaturus, Pártfogómul kit reméljek,
Cum vix iustus sit securus? Hol a szent is alig él meg?
Rex tremendae majestatis, Rettenetes Fejedelem,
Qui salvandos salvas gratis, Kinél ingyen a kegyelem:
Salva me, fons pietatis. Örök Jóság, légy jó velem!
Recordare, Jesu pie! Kegyes Jázus, kérlek téged:
Quod sum causa tuae viae. Értem álltál emberséget,
Ne me perdas illa die. Ne adj érnem gonosz véget.
Quaerens me, sedisti lassus, Munkád, könnyed értem vesztek:
Redemisti crusem passus, Ennyi kínod, szent kereszted,
Tantus labor non sit cassus! Ne maradjon céljavesztett.
Iuste iudex ultionis! Bírája a bosszulásnak,
Donum fac remissionis Add kegyelmét tisztulásnak,
Ante diem rationis. Míg itt nincs a számadásnap.
Ingemisco tamquam reus Reszket szívem, sóhajtozván,
Culpa rubet vultus meus, Vétkemtől vet lángot orcám,
Supplicanti parce, Deus! Légy kegyelmes, Uram, hozzám.
Qui Mariam absolvisti, Magdolnához lehajoltál,
Et latronem exaudisti a latorhoz kegyes voltál,
Mihi quoque spem dedisti. Énbelém is reményt oltál.
Preces meae non sunt dignae, Méltó imát nem tud ajkam,
Sed tu bonus fac benigne, Te könyörülj, Jóság, rajtam,
Ne perenni cremer igne! Ne veszíts el örök jajban.
Inter oves locum praesta, Báránykáid közé végy föl,
Et ab hoedis me sequestra, Válassz el a gödölyéktől,
Statuens in parte dextra. Jobbra állass ama széktől.
Confutatis maledictis, Ha a rosszak zavarodnak,
Flammis acribus addictis, Fojtó lángok kavarognak,
Voca me cum benedictis. Akkor engem hívj áldottnak.
Oro supplex et acclinis, Térden kérlek, ernyedetten,
Cor contritum, quasi cinis, Sír a lelkem megtörötten:
Gere curam mei finis. Ott, a végnél, állj mellettem!
Lacrimosa dies illa, Könnyel árad ama nagy nap
Qua resurget ex favilla, Hamvukból ha föltámadnak
Judicandus homo reus. A bűnösök s számot adnak.
Huic ergo parce Deus, Uram, nekik adj jó véget,
Pie Jesu Domine! Kegyes Jézus, kérünk téged,
Dona eis requiem Add meg nekik békességed.

(Tommaso da Celano himnusza) Sík Sándor fordítása

OFFERTORIUM

Domine Jesu Christe, Rex gloriae Urunk Jézus, mennyei dicsőség királya:
libera animas omnium fidelium védd meg minden meghalt hívő lelkét
defunctorum de poenis inferni a pokol büntetésétől,
et de profundo lacu: és szabadítsd ki őket a tisztítóhely kínjaiból.
libera eos de ore leonis, , Oltalmazd meg őket a pokol hatalmától:
ne absorbeat eas tartarus, ne nyelje el őket a pusztulás,
ne cadant in obscurum: ne zuhanjanak bele az örök sötétségbe,
sed signifer Sanctus Michael Szent Mihály, az égi seregek vezére,
repraesentet eas in lucem sanctam. vezesse el őket a világosság országába,
Quam olim Abrahae promisisti, amelyet egykor Ábrahámnak
et semini ejus. és választottaidnak megígértél.
Hostias et preces tibi Domine laudis offerimus: Urunk: dícséretedre bemutatjuk az áldozatot, fölajánljuk könyörgésünket.
tu suscipe pro animabus illis, Fogadd el azokért a lelkekért,
quarum hodie memoriam facimus: akikről ma megemlékezünk.
fac eas, Domine de morte transire ad vitam. Vezesd el őket a halálból az életbe,
Quam olim Abrahae promisisti, amelyet egykor Ábrahámnak
et semini ejus. és választottaidnak megígértél.

SANCTUS ÉS BENEDICTUS

Sanctus, Sanctus, Sanctus Szent vagy, szent vagy, szent vagy
Dominus Deus Sabaoth. mindenség Ura, Istene.
Pleni sunt coeli et terra gloria tua. Dicsőséged betölti a mennyet és a földet.
Osanna in excelsis. Hozsanna a magasságban.
Benedictus, qui venit in nomine Domini Áldott, aki jön az Úr nevében,
Osanna in excelsis! Hozsanna a magasságban.
AGNUS DEI Agnus Dei, qui tollis peccata mundi: Isten Báránya! Te elveszed a világ bűneit:
dona eis requiem. Adj nekik nyugodalmat.
Agnus Dei, qui tollis peccata mundi: Isten Báránya! Te elveszed a világ bűneit:
dona eis requiem sempiternam! Adj nekik örök nyugodalmat!

LUX AETERNA

Lux aeterna luceat eis, Domine: Az örök világosság fényeskedjék nekik:
Cum sanctis tuis in aeternum. szenteid körében, Uram, mindörökre,
quia pius es. mert jóságos vagy.
Requiem aeternam dona eis, Domie Adj, Uram, örök nyugodalmat nekik,
et lux perpetua luceat eis, Domine. és az örök világosság fényeskedjék nekik:
Cum sanctis tuis in aeternum, szenteid körében, Uram, mindörökre,
quia pius es. mert jóságos vagy.

LIBERA

Libera me, Domine de morte aeterna, Ments meg engem Uram, az örök haláltól,
in die illa tremenda: Ama rettenetes napon minden bajtól,
Quando caeli movendi sunt et terra: Midőn az ég és föld meg fognak indulni,
Dum veneris judicare saeculum per ignem. S eljössz a világot lángokban ítélni.
Tremens factus sum ego et timeo, Reszket minden tagom, borzadok és félek,
dum discussio veherit atque ventura ira. Félek a naptól, mely vizsgálni fog s dúlni,
Quando caeli movendi sunt et terra. Midőn az ég és föld meg fognak indulni.
Dies illa dies irae calamitatis et miseriae, Haragnak napja az, inség s veszély napja,
dies magna et amara valde Nagy nap, mely a bűnöst gyötrelemnek adja,
Dum veneris judicare saeculum per ignem. Eljössz a világot lángokban ítélni.
Requiem aeternam dona eis Domine: Örök nyugodalmat adj, ó Uram nekik,
et lux perpetua luceat eis. S örök világosság fényeskedjék nekik.
Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? A szerkesztőségünkkel szeretne közölni valamit? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: [email protected]

Kapcsolódó cikkeink

Túszul ejtették Dobó Katát - Szombathelyi Hollywood 3.

A Hollywood Classics tényleg ügyes húzás a Savaria Szimfonikusoktól. Színvonalas, jó arányban keveredik benne a művészet és a giccs, a professzionalizmus, az igazi tehetség és a bulvár.

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Kultúra